Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Angyal Erzsébet: Szakkönyvtárunk állapota és fejlesztési elképzelései
Angyal Erzsébet, könyvtáros: Szakkönyvtárunk állapota és fejlesztési elképzelései A múzeum 1930-as megnyitását követően tíz év telt el az első érdemleges intézkedések és erőfeszítések megtételéig, nevezetesen egy filatelista könyvtár létesítéséig. Ez a megkésettség nehezen indokolható, hiszen már a múzeum létezésének első pillanatától a szinkron gyűjtés mellett retrospektív gyarapításra is szükség lett volna, ami így további évtized könyvtári anyagainak visszamenőleges beszerzését rótta feladatul a könyvtár működtetőjére. Tudott dolog az is, hogy a létesítendő múzeumi filatéliai szakkönyvtár mellett másik, hasonló funkciójú könyvtár nem létezett. Mindez jól mutatja a könyvtár mindenkori presztízsével kapcsolatos problémákat, annak a felismerésnek a hiányát, hogy kutatómunkát, de még szakszerű feldolgozómunkát és kiállítási tevékenységet is csak kellő szakirodalmi háttérrel és bázison lehet végezni. Az alapozás azonban megkésettsége ellenére igen szerencsés és sikeres volt. Nagyban köszönhető ez Vejtey (alias Kölbig) Ferencnek, aki máig hálára kötelező módon saját gondosan gyűjtött könyvtárát ajándékozta a múzeumnak: és végiggondolt gyűjtőköri szempontok szerint látott hozzá a hiányzó anyagok beszerzéséhez, további gyarapításhoz és az anyag rendszerezéséhez. (Erről tanúskodnak 1940 - 42 között különböző filatéliai szaklapokban megjelent felhívásai.) Tervei között szerepelt a magyar fila- téliai szakirodalom bibliográfiai feltárása is, ami végtelen sajnálatunkra terv maradt, s e feladatot napjainkig sem végezte el senki. A múzeum könyvtárának Vejtey óta nem volt hozzá hasonló tudású és lelkes gazdája, kezelője. Mindez sajnálatos módon konstatálható az állomány összetételén. A gyűjtés hullámzóvá, esetlegessé vált, az anyag részint felhígult, részint hiányos lett. A könyvtár létesítése idején megjelent publikációkból, belső iratokból kikövetkeztethetők azok a szempontok, melyek könyvtári állomány tartalmi és formai határait, a gyűjtés mélységét, egyes témakörökre bontott teljességi fokát, illetve válogató gyűjtés esetén a válogatás elveit meghatározták. Mindez gyűjtőköri leírásban pontról pontra nem szerepelt, csupán Vejty fejében volt meg igen világosan. Az élet azt bizonyítja (a könyvtári és múzeumi rendtartás is arra kötelez), hogy a gyűjtemény organikus fejlesztéséhez ezeket a szempontokat rögzíteni kell, hogy a külső körülményekben, vagy a könyvtáros személyében történt változás esetén is érvényesülő irányelvek maradjanak. Természetesen nem örökérvényűek, de a megfontolt változtatásokat szintén rögzíteni érdemes, hogy azokat a módosítás után folyamatosan és következetesen érvényesíteni lehessen. Eme megfontolások alapján készítettük el a Bélyegmúzeum Könyvtárának eddig sajnálatosan hiányzó gyűjtőköri leírását s igyekszünk elérni, hogy a könyvtár a filatéliai szakirodalom szakszerű tárháza, a múzeumi munka és filatéliai kutatások méltó otthona és műhelye legyen. A gyűjtőkör több szempontból összetett. Tartalmi szempontból fő- és mellékgyűjtőkört különböztetünk meg. A fő gyűjtőkörbe tartoznak a postabélyeg rendeltetésszerű használatával, kibocsátásával, előállításával, 28
