Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Csegezi Tamásné: A Bélyegmúzeum 1992-ben
Az első országokat átszelő légiútvonalon 1918-bau a Bécs-Krakkó-Lemberg, majd Kijev, valamint a később csatlakozó Bécs-Budapest szárnyvonalon is katonai gépek közlekedtek. Az 1921. május 21-én ratifikált »Párizsi békeszerződés« a vesztes országok részére repülési tilalmat rendel el. Ezt követően a győztes hatalmak légiforgalma rohamosan fejlődésnek indult. Az interkontinentális járatok közül először 1922-ben a Francia-Román légitársaság nyitotta meg légiútvonalait Magyarországon. Hamarosan szükségessé vált, hogy a repülési tilalmat feloldják, hiszen Magyarország légterét az interkontinentális járatok nem kerülhették el. A repülési tilalom feloldása után a belföldi légijáratok mellett a Francia-Román légitársaság útvonalához számos európai ország is csatlakozott. Új nemzetközi járatok indultak. A Csehszlovák Köztársaság 1920-ban először Párizs-London-Varsó közötti, majd ezt követően újabb járatokat nyitott meg. Albániában az Adria Lloyd rendezte be 1925-ben az első hivatalos légipostái járatot. A Luft-Hansa 1926-ban létesült járatai tették lehetővé, hogy Németország újra bekapcsolódjon az európai légipostái forgalomba, mindezek szükségessé tették a nemzetközi légipostái forgalom szabályozását. A francia Latecorere Légiforgalmi Társaság már 1919-től indított a tengerentúlra, francia gyarmatokra rendszeres járatokat pl. 1923-ban Casablanca-Dakar útvonalon. 1925-ben Tokió-Párizs között két alkalommal indult gép, amely mindössze 82 küldeményt szállított. 1928-ban Iránba Budapest-Moszkva járattal, Brit-Indiába Budapest- Róma-Kairó-Baszra útvonalon nyílt lehetőség légipostái zárlatok továbbítására. Egyiptomba Budapest-Róma légi útvonalon, majd Rómából tengeri úton szállították a küldeményeket. Az észak-amerikai földrész repüléstörténetéből az első kanadai légijáratok útjain szállított küldeményeket mutattuk be. Megállapítható, hogy a repülés egy-egy terület gazdasági és ipari fejlődésének kulcsa lett. A magántársaságok bérelt gépei rendszertelenül, majd menetrendszerűen repültek, biztosítva az összeköttetést, ellátva az élelmezést és a postaszolgálatot. A Nemzetközi Légipostái Egyezmény lehetővé tette az Európán kívüli és tengerentúli légipostái szolgálat fejlődését is. Az óceánokat átszelő útvonalak különböző földrészeket, Európát, Afrikát és Ázsiát kötötték össze. Európa és Észak-Amerika között rendszeres légipostái járat nem volt. Az első magyar interkontinentális légipostajáratként a »Gerle« indult el földközi-tengeri körrepülésre. A járattal szállított küldemények, a légiút és állomásainak hiteles dokumentumaiból mutattunk be válogatást. A II. világháború kitöréséig a nemzetközi és hazai légipostái forgalom egyaránt zavartalanul működött. 1942-től a magyar légiszemélyzet és gépei - hasonlóan más országokhoz - katonai szolgálatot láttak el." 20
