Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1991
Bélyegmúzeum - Csegezi Tamásné: A Bélyegmúzeum 1991-ben
képeit őrző litográf kövek, melyek 1870-ben Solenhofenból érkeztek a Dunán Budára az Állami Nyomdába, hogy máig hiteles őrzői legyenek az önálló Magyar Postaigazgatás oly sok műgonddal, aprólékossággal kivitelezett első és további bélyegeinek. Mostoha sorsuktól reméljük hamar megszabadulnak az első ofszetbélyegek gyártásakor használt üveglapon rögzített bélyegképek - az üvegdiák, melyek zselatin-bevonata csodával határos módon rajta van még az üveglapokon - és az eredeti egyképes acél- és rézmetszetek is. Filatelista szakfolyóiratainkat évjáratonként könyv alakban fűzve őrizzük, sérült gerincű, megrongálódott könyveink állagmegóvását folyamatosan végezzük. 3. Feldolgozás Mint oly sok mindenben, e szakterületen is speciális helyzet jellemző a Bélyegmúzeumra. Gyűjteményének oroszlánrészét kitevő külföldi bélyegek feldolgozásánál a külföldi bélyegkatalógusok használata az egyetlen biztos támpont, ami alapján azok feldolgozása végezhető. A múzeum alapítása óta az Yvert katalógus alapján dolgozta fel külföldi bélyeggyűjteményét, azaz katalogizálta. Munkánkat sajnos nehezíti, 2-3 éves lemaradásra készteti e katalógus késleltetett kiadása. Az egyre nagyobb bélyeges világanyagot több éves lemaradással tudja csak katalogizálni az Yvert, s amikor egy-egy hiányzó információ, vagy netalántán bélyeg beszerzése felmerül, már évek telnek el a bélyeg kiadását követően. Szerencsére más a helyzet a magyar bélyegeket illetően. A kibocsátások története követhető, bár sokszor a szükséges információk beszerzése nehézkes, körülményes. Mégis e területen a leírókartonok a katalógusszámon kívül nagyon sok más fontos információt is tartalmaznak a magyar bélyegekről. E leírókartonok felfektetésének és a meglevők hiányzó adatainak kiegészítése - 1925-től napjainkig terjedő időtartam vonatkozásában - a muzeológusok elsődleges feladata volt készítésükkor remélve, hogy azok a közeljövőben számítógépes programra áttéve teszik könyebbé a jövőben itt dolgozók munkáját. A magyar klasszikus bélyegek gyűjteményének leírókartonok alapján történő feldolgozása, mivel ehhez a bélyegek konkrét vizsgálata is szükséges, az elkövetkezendő esztendő feladata lesz, azok leltározásával együtt. A katalogizálás', a leírókartonok elkészítése mellett a Bélyegmúzeum feldolgozó munkafolyamatához tartozik egy nagyon fontos feladat, a bélyegek hátoldalán azonosító bélyegzőlenyomat alkalmazása. E parányi bélyegzőlenyomat teszi hitelessé egy- egy bélyeg múzeumi gyűjteményünkhöz tartozását és megkülönbözteti azt minden más gyűjteménytől. Múzeumon belül egyes gyűjteményterületek feldolgozásánál különböző azonosító jelű bélyegzőt alkalmazunk. Á feldolgozási munkafolyamat része a folyamatosan bővülő gyűjteményből úgynevezett kiállítási készlet képzése. Ez a katalogizált külföldi bélyegeknél az állandó kiállítás folyamatos bővítését szolgáló egy-egy példány hawidozását, azaz átlátszó védőfóliába és kiállítólapra helyezését, majd az állandó kiállításba kerülését is jelenti. A magyar bélyegek esetében ennél többről van szó. A kiállítási készlet képzése itt nem egy bélyeg hawidozását és állandó kiállításba helyezését, hanem a kapcsolatos elsőnapi borítékok, fázisnyomatok, futott levelek, bérmentesítési változatok, egyéb filatelista érdekességek és ritkaságok bemutatását is jelenti. Egy-egy elhanyagolt gyűjteményterület feldolgozása, rendbetétele egy múzeumon belül nem végezhető el a gyűjtemény valódi megszámlálása, azaz leltározása nélkül. 1991. február 11-én kezdődött szakkönyvtárunk leltározása. Helyükre kerültek a szak8
