Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1991
Postamúzeum - A Telefónia Múzeum története
CSÜTÖRTÖK, 1991, május 18. Magyar Nemzet 11 Múzeumavatás a Távközlési Világnapon Telejónia Alig múlt el 110 éve, hogy 1821. május 1-jén Puskás Ferenc megnyitotta hazánk első telefonközpontját Budapesten, a Fürdő utca 10. szám alatt. Puskás Ferenc Puskás Tivadar testvére volt, aki megbízásból építette ki Ausztria és Magyarország telefonhálózatát, amíg bátyja, az Edison Társaság képviselőjeként dolgozott Franciaország távbeszélő-hálózatának kiépítésén. Ma mindkettőjük fából faragott portréja fogad abban a múzeumban, amelyet a Távközlési Világnapon, május 17-én fél 12 órakor nyit meg Horváth Pál, a Magyar Távközlési Vállalat igazgatója Telefon iá Múzeum néven, a várbeli Úri utca 49-es számú házban. A múzeumalapítás gondolata már sok évvel korábban megfogalmazódott, de amikor az új Krisztina központ bekapcsolásával a vári mellékközpont megszűnt üzemelni, kétségessé vált a megtartása. Mivel hivatalosan nem volt műemléki védelem alatt, félő volt, hogy lebontják. A „nyugalmazott telefonközpont" megtartása érdekében lapunk is ,szo- rítóba állt”, így kétszeres örömmel köszöntjük a most megnyíló kiállítást. Műszaki értékeinket féltő emberek létrehozták a Postai és Távközlési Múzeum Alapítványt, melynek tagjai a Távközlési Vállalat, a Magyar Posta és a Magyar Műsorszóró Vállalat. Kovács Gergelyné, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az új létesítmény- nyel azt akarják bebizonyítani a közönségnek, hogy a távközlés többet jelent, mint két lakás közt kapcsolatot teremteni. Ábel Ferenc, aki 1963-tól 1938- ig vezetője volt a telefonközpontnak, most, mint nyugdíjas, az újraindítást végzi. Avatott kalauzolásával bepillanthattam a magyar távközlés fejlődésébe. 1928. június 10-én helyezték üzembe a most bemutatásra kerülő Rotary 7A1 típusú forgó- rendszerű, automatikus központot; azóta folyamatosan működött, egészen 1986-ig. Mivel a modem követelményeknek nem tudott megfelelni — távhívás és időszámlálás —, le kellett állítani. Sokan el sem hiszik, hogy nemcsak egy irodalmi vagy zenei alkotás nyújthat esztétikai élményt, hanem egy szép, technikai alkotás is. Mert azelőtt nem beszéltek ugyan „ipari formatervezésről”, de annál inkább figyeltek rá. Kiemelkedően esztétikus a nemesfából készült ellenőrző-vizsgáló asztal, amellyel az ide tartozó előfizetők számait vizsgálták le. ha hibabejelentés érkezett. A szép mívű munka a Weston Electrical Instr áment Cp. Ne- wark N. I. (USA) tudását dicséri. Az asztal felett nagy óra látható, ami a közép-európai hiteles időt mutatta. A központ jelfogóit az Egyesült Izzó elődje, az Egyesült Villamossági Részvénytársaság készítette. A vitrinekben a telefonkészülékek legkülönbözőbb típusait láthatjuk, a múlt század végi, tölcsérei típustól a napjainkban használt műanyag telefonig; az esztétikai ítéletet a látogatókra bízom. Látható az első világháborúban használt tábori központ és hordozható telefon. A falakat a postai és távközlési munkában kiemelkedő szerepet betöltött férfiak és nők (!) arcképei borítják. Modern távközlési eszközökkel is megismerkedhetnek a reménybeli látogatók, sőt ki is próbálhatják a telefaxot, teletexet, vi- deotexet és a géptávírót. Maga a telefonközpont is működik; benti telefonon hívható számokkal kipróbálható. Kényelmes fotelok mellett stílszerűen „három nyelven beszélő" telefonok igazítják el a múzeumi tárgyak között az érdeklődőket. Ezzel az okos ötlettel nemcsak hazai, de külhoni látogatók is megismerkedhetnek azzal a magyar távközlési technikával, amivel valaha a világ élvonalába tartoztunk. A belépődíj felnőtteknek 30 forint, diákoknak 10 forint lesz, ám, ha tanári kísérettel, csoportosan érkeznek a nebulók, Ingyen gyönyörködhetnek a múzeum gazdagságában és a kellemes környezetben, hajdani dicsőségünk relikviáiban. Hankó Ildikó
