Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1991
Postamúzeum - Dósa György: Magyar rövidhullámú műsorszórás technikai története
jászberényi rádióállomás. Létrehozásával a Posta vezeték nélküli területének eddig legnagyobb beruházása fejeződött be. A teljes beruházás összege 550 millió Ft. volt, ebből a híradástechnikai létesítményké pedig 300 millió Ft. Az Elektromechanikai Vállalatnak mind a 250 kW-os rövidhullámú adóberendezésnél, mind az antennák esetében különösen nagy fejlesztési, konstrukciós, gyártási, valamint koordinációs munkálatokat kellett megoldania aránylag rövid idő alatt. 1974. november 5-től Jászberény rövidhullámú rádióállomás megkezdte a rendszeres magyar és idegen nyelvű rövidhullámú műsoradásokat a kijelölt célterületekre, ez naponta adónként 20-22 óra műsoridőt jelentett. 3.3 Az új adóállomás sugárzási eredményei A jászberényi 1. számú 250 kW-os rövidhullámú adórendszere az észak-nyugati és keleti antennaággal már 1974 áprilisában megkezdte a kísérleti sugárzást Dél-Amerika, Spanyolország, illetve Észak- és Dél-Európa felé. A szóban forgó célterületekről a beérkezett vételmegfigyelések igen kedvező eredményeket mutattak. Dél-Amerikából (Brazíliából), valamint a Spanyolországból érkezett levelek, vételmegfigyelések szerint adásainkat kitűnő hangerővel és kitűnő érthetőséggel vették. Ugyancsak jó vételmegfigyelési eredmények érkeztek a Szovjetúnióból is, Moszkva és Tula környékéről. Az 1974-75-ös időszak vételi tapasztalatai bebizonyították, hogy az új adó és antennarendszer üzembe állításával jelentősen megjavult a magyar rövid- hullámú adások hallhatósága külföldön. Jelentős vétel javulás jött létre Nyugat-, Dél- és Észak-Európában, továbbá Észak- és Dél-Amerikában, Kanadában, illetve Távol-Keleten. A beérkezett vételmegfigyelésekből megállapítható volt, hogy azokon a célterületeken, ahol eddig közepes vételi lehetőség volt, az új adó és antennarendszer üzembe állításával jó vételi viszonyok alakultak ki. Ugyanakkor olyan célterületeken, ahol eddig általában gyenge, vagy igen rossz vételi lehetőség volt, mos a magyar rövidhullámú adások közepesen vehetővé váltak. A vételmegfigyeléseket az egyes célterületeken rádióhallgatók, illetve főként az amatőrök végezték és végzik. A vételi lehetőségek eredményeit ún. vételmegfigyelési űrlapokon, vagy levélben közük a Magyar Rádióval, ahol az egyes hullámsávok használhatóságát az adott időszakra összefoglalóan értékelik. Az értékelési vizsgálat kiterjed még az. adások érthetőségére, illetve a zavartatási viszonyokra is, összefoglalva megállapítható, hogy a jászberényi rövidhullámú adóállomás létesítésével a kívánt célkitűzés megvalósult, miután a tervezett célterületeken - ahová az új adóállomás antennák sugároznak - újabb vételi lehetőség, illetve jelentős vétel javulás jött létre, ami a magyar rövidhullámú adások hallgatottságának növekedését eredményezte. 4.) A rövidhullámú műsorszórásunk gondjai és eredményei a 80-as években A 70-es évek közepétől a rövidhullámú idegen nyelvű műsoradásunk tehát három telephelyről történik éspedig Jászberény, Diósd és Székesfehérvár rádióállomásokról. Jászberény rádióállomás esetében a 2 db 250 kW-os adóberendezésnél kezdetben fellépő megbízhatósági problémák sikeresen megoldást nyertek. A több mint 16 éves üzemeltetés eredményei igen kedvezőek. A két adóberendezés hétköznaponként átlagosan 16 órát, szombat-vasárnaponként pedig 20 óra műsort sugároztak. A műsorsugárzás hét nyelven történt, hét rövidhullámú műsorszóró sávban. A magyar nyelvű adások ideje hétköznaponként átlagosan 8 óra, szombat-vasárnaponként 109
