Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1991
Postamúzeum - Dósa György: Magyar rövidhullámú műsorszórás technikai története
Itt kell megjegyezni, hogy a háború utáni időszakban Diósd rádióállomás mind adóteljesítmény, mind antennák tekintetében, de technikai kialakításban is Közép-Európa jelentős és elismert állomása volt. 2.) A rövidhullámú műsorszórás helyzete és fejlődése az 50-es és 60-as években. A nemzetközi rövidhullámú műsoradások vonatkozásában 40-es évek utolsó szakaszában nagyarányú fellendülés vette kezdetét az adások és a műsorok számában, Időtartamában, de nem utolsó sorban a teljesítmények emelkedésében. Végeredményben a rövidhullámú idegen nyelvű műsoradásokra világszerte növekedtek az igények és hogy ezeket a feladatokat az egyes országok meg tudják valósítani, az adóberendezések számát kezdték növelni. A rövidhullámú műsort hallgatotsághoz természetesen hozzájárult a rádió vevőkészülékek fokozott elterjedése a világ inden táján és a rádió hallgatók számána rohamos növekedése. Itt érdemes megjegyezni, hogy 1927-ben 50 db rövidhullámú adó 1973-ban pedig kb. 1100 db nagyteljesítményű rövidhullámú adó működött a világon. A kialakult tradicionális magyar célterületek besugárzására is fokozott igény jelentkezett, valamint szükségessé vált új földrajzi irányokra, célterületekre kiterjeszteni a magyar rövidhullámú műsorszórást. Egy célterület megfelelő besugázását azonban csak úgy lehet biztosítani, ha mindenkor az optimális frekvencián történik a sugárzás, azaz mindig a napszaknak, évszaknak és napfolt ciklusnak megfelelő frekvencia használata szükséges. A nem megfelelő frekvencia használata esetén nagyteljesítményű adó és nagynyereségű antenna ellenére is lehetetlen a vétel a célterületen. Az 50-es évek végén sugárzási problémák jelentkeztek Diósd rádióállomás vonatkozásában, miután a 6 és 7 MHz-es körsugárzó antennák kevésnek bizonyultak a napfolt maximumos időszakban Európa és Eszak-Afrika optimális besugárzása. Ennek érdekében épültek ki az új 9, 12 és 15 MHz-es körsugárzó antennák ODH 4/2/0,3 típusú kialakításban, melyek nagymértékben javították ezen célterületek vételi lehetőségeit. A 9 és 12 MHz-es körsugárzó antennarendszer 1962. szeptemberében, míg a 15 MHz-es körsugárzó antennarendszer 1967. decemberében került üzembe helyezésre. Észak-Amerika, Kanada, illetve Dél-Amerika hatékonyabb sugárzása érdekében 1964-1965-ben a Dél-Amerikai és az Észak-Amerikai siksor folytatásában egy-egy 75 m-es vasszerkezetű torony került kiépítésre és a térközükbe egy 6 és egy 7 MHz-es HRR 4/2/0,5 típusú síkantenna rendszer. Az üzembe állításuk 1965. augusztus 27-én történt. A rövidhullámú adásaink szempontjából nagyon lényees és fontos, hogy a külföldre történő adások hatékonyságától, illetve az adott célterületen, a vétel milyenségéről és lehetőségéről információs adatok álljanak rendelkezésre, mert csak ezek alapján lehet a megfelelő műszaki intézkedéseket (frekvencia váltás, antennák beállításának módosítása stb.) hatékonyabban megtenni. A vételmegfigyeléseket az egyes célterületeken a rádió-hallgatók, illetve főként az amatőrök végzik és észrevételeiket levélben közlik a Magyar Rádióval, amely a levelek alapján összeállított, illetve összeállít egy ú.n. vételkiértékelési anyagot, mely meghatározott időszakra (pl. a nyári idényre) foglalja össze a külföldre szóló adásaink értékelését. Az összefoglaló „Vételkiértékelés" c. anyagot a Rádióműszaki Igazgatóság, illetve jogutódja a Magyar Műsorszóró Vállalat üzemviteli, frekvenciagazdálkodási és fejlesztési szempontból értékeli és ezek alapján a szükséges intézkedéseket megteszi. Erre vonatkozólag egy konkrét eset kapcsán mutatjuk be, hogy a külföldi hallgatóktól beérkezett vétel megfigyelések alapján hogyan lehetett javítani - műszaki megoldással - egy meghatározott célterület besugárzását. A probléma a következőképpen jelentkezett: 101
