Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja

azon ordináriátul el fog maradni. ...Amidőn expedíció van, minthogy annak nagy vigyázattal kelletik végbemenni és senkinek akkor jelenlenni nem szabad, azon egy óra alatt senki levelet fel ne adjon ki ne kérjen, mert az főképpen tiltva vagyon azért, hogy az által a levelek elosztásában valamilyen hiba betsuzhasson és így a sürgős leveleket váró könnyen megkárosodhatnék levelének hibásan tett elosztása végett. Agria die 4. Novemberis 1796." 26

A feladott küldeményről - főleg ha hivatalos volt, vagy ha a postaköltség elszámolás tárgyát képezte - hivatalos igazolást adtak. Ilyen volt Szilvay Albert ónodi veredári- usnak magyar nyelven kézzel írt nyugtája:

"Hogy nemzetes és vitézlő Sailed Mihály úrtól méltóságos gróf Eszterházy Ferenc ö excellentiájának Pozsonyba szálló 1 csomagból álló stafétát egy órakor délutánkezembe vettem elismerem, és azont innét 2 órakor őkegyelme jelenlétében expediáltam is. Ónod 1742. január 3. Szüvay Albert."27

Az adott elismervényt Szilvay nem nevezi feladóvevénynek, de a megyeházán levő iktató az ügydarabot, mit levéltári iratot latinul jegyzi be: "1742. 3 Jarueminat. Recepisse Albert Szilvay Postáé Onodiens. expeditoris super una litera hóra secunda per D. Michaelem Sailed adlata Excellsimo C. Franco Eszterházy... et per se Cursore extraordinaro expedita datum ao."28

Jelentős változást hozott a levélposta kezelésében az 1768. november 21-én kiadott uralkodói utasítás. Ebben a főispánok szigorú felhívást kaptak, ügyeljenek megyéjükben a közigazgatás valamennyi területére, a tisztújításra, a hivatali és bírósági ügyintézésre, a központi rendelkezések gondos végrehajtására, az adókivetésre stb. E rendelkezés alapján rendszeresíthették a törvényszéki idézések használatát, mely abból állt, hogy a beidéző levél mellé a bíróságok nyomtatott szövegű átvételi elismervényt csatoltak, akkori nevén "Térítvényt", amit a címzett a kézbesítés alkalmával aláírt és a posta azt a törvényszéknek díjmentesen visszaküldte.

A tértivevénynek mint átvételi elismervénynek az elnevezése igen sokára alakult ki. Kazinczy Ferenc 1789-ben Kassán még "rekeszték" aláírása és visszaküldése mellett vett át hivatalos levelet. 29

A postára adott levelek ezen jól szabályozott kezelését használták fel hivatalos szervek, sőt magánosok is. A 18.század utolsó harmadában az abszolutisztikus törekvések hatásaként kedvezőtlen jelenségek mutatkoztak, ami a levelezés, utazás folyamatosságát, megbízhatóságát veszélyeztették. Ehhez a fokozodó cenzúrával, levelek visszatartásával figyelésével a kormányzati szervek is hozzájárultak. A postával szemben megingott bizalmat a levéltitok látszólagos védelmével, a rendbontók szigorú megbüntetésével kívánták ellensúlyozni. A postát igénybevevők biztonságosabb, gyorsabb szolgáltatást igényeltek. Gyakoribbá vált elismervény, recepisse, vagy 'Erga recepisse" mellett történő levélküldés, amit a levél címzésén a feladó maga jelzett, vagy kérdésére a hivatalnok írt fel a levélre.

A recepisse szó a latin recipio - átvesz, elfogad, kezeskedik valamiért kifejezés meghonosodásaként került a magyar szókincsbe, ami a reformkor végén vény, vevény néven honosodott meg. így lett az Aufgabs-Recepiss-ből Feladó, az Abgabs-Recepis- seből átadó vagy Kézbesítési vevény. A Retur Recepissből az 1840-es években Dillesz István verebélyi postamester Viszány elnevezést kezdett magyarosítani az általa előnyomatott nyomtatványon. Ennek egyik példánya a Pesti Hirlap akkori szerkesz38