Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja
túlkapásai miatt bizonytalanná vált. A levelek továbbítása sokszor függött a postamester jóindulatától. I. Lipót (1657-1705) Paíaky Benedek pozsonyi postamester kérésére 1670-ben utasítást adott ki, mely a posták működésének érdekében megismétli az 1626 és 1630-ban kiadott postapátensben foglaltakat külön kihangsúlyozva a tilalmakat; a postajáratvisz- szatartását, levélkötegek felbontását. Valamennyi királyi, megyei katonai és polgári hatóságnak elrendeli a posták védelmét. A súrlódások a postaszemélyzet és a katonaság között azonban néhány évi javulás után továbbra is előfordultak. A kiadott pátensnek érvényt kívánt szerezni a Szepesi Kamara a maga területén a megyékhez küldött megkeresésével: "Nagyságtokat és kegyelmeteket kelleték becsülettel requirálnunk (megkeresnünk) lévén nem kívánt panaszok az Ő felsége és Felső-Magyarországba levő postamesterek és alatta való veredáriusainak, avagy filialistáknak, hogy midőn az Felső-Magyarországban lévő úri vagy fő valamely rendektől küldetnek kurírok, azon kurírok igen éktelenül szoktak az postákon prédáim, elsőben is nem gondolván a postáknak kárával erőszakkal szokták a postalovakat űzni, azon száguldva sietvén sebesen valamint nyargalhat, úgy, hogy sokszor a postilióknak lovai nem kicsiny károkkal elálva ottan el is veszenek , kiknek lovak ha nem mehetnek, ottan a postiliókat rútul szidalmazzák verik és nagy fenyegetéssel vadnak hozzájuk, azon kívül ha kérdetnek ki szolgái, hova szándékoznak, mi dologban fáradoznak vállukról beszélgetvén ingyen csak jó szót sem adnak, az melyből sok egyéb inconvenientiak (zavarok) is származhatnak, melyek hogy el távozta thassanak nagyságtokat és kegyelmeteket nagy becsülettel kérjük, nagyságtok és kegyelmetek az tekintetes vármegyében ne neheztellye publikáltaim; hogy ha valamely úr, vagy főrend maga dolgába curirt bocsát, ottan pátens levelet adgyon és abban expressaltassák ad minus (legalább jelöljék), honnan, kitől és hova megyen curirja és a mellett meg is hagyják elbocsátandó curiroknak, hogy premitittalt excessusokról supersedeálljanak (elkövetett zaklatástól tartózkodjanak) azt kívánván a közönséges jóért (közjóért) melyről nagyságtok és kegyelmetek válaszát el fogjuk várni. Kassa 1670. január 22."5 A kuruc felkelés közepette még a legmagasabb szintű levelezés is kétségessé vált, ezért a községi, mezővárosi vezetőséget bízták meg fontos levelek, körlevelek gyors és megbízható továbbításával. Thököly Imre kuruc fejedelem nyüt hadparancsban figyelmezteti várai parancsnokait és a hegyaljai mezővárosok bíráit arról a kiadott rendeletéről, hogy a fegyvertől magukat elvonó nemességet paraszti állapotban degradálja. A parancs hátoldalán rendelkezés van arra, hogyan jusson el a futólevél (kurrens) az érintett mezővárosok bíráihoz, és előírja, hogy a tudomásvételt, láttamozási (vizát) mindenki írja alá: "Hogy kegyelmes urunk őnagysága parancsolattyát mindenek és mindenütt hamwébb érthessék, olaszi bíró uram száz forint birság alatt sietve külgye Liszkára, azon büntetés alatt Liszkáról, Kereszturba, Tokajba, Tarcalra és Mádra késedelem nélkül megolvasván és publicálván a helyek hadnagyai és bírái folytassanak (folyamatosan végezzék ) úgy kegyelmes urunk parancsolattyát, hogy visát íratván ki ki reá, harmad nap alatt jöhessem kezemhez. Patak 1684.november 6. Mis- kolczy Z Péter hegyaljai járás szolgabirája A hódoltság utolsó évtizedeiben török szolgálatban álló hivatásos postások megszűntek működni. A török hatóságok leveleiket válogatott fenyegetések mellett küldik a hódolt falvak bírói útján. A budai basa 1662. augusztus 22-én Gyöngyös és Berény bíráitól bekéri a szultánoktól, basáktól, bégektől származó minden korábbi "címeres arany pecsétös" leveleiket egy héten belül, különben a bírók lába a földet nem éri 28
