Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja
Bocskai István - bár hajdúi ellenségei voltak a német postamestereknek - a postahálózat és a postások védelmét hadiszabályzatába is belefoglaltatta. A katonaság zaklatása és hatalmaskodása címet viselő szabályhely szerint: *Bárki futárokat vagy veredáriusokat, 3 akik akár őfelsége akár az ország, a haza közügyében közlekednek, visszafelé és ide küldtek feltartóztat vagy késleltet, kegyelem reménye nélkül halállal bűnhődik mivel hogy azokat a haza ügyében küldötteket mindenkitől fontosabb segíteni mint feltartóztatni Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1614-1629) széleskörű levelezést folytatott mind külfölddel, mind idehaza. Saját kezűleg írt levelei továbbítására nagy gondot fordított. A királyi posta működését nem gátolta, azt maga is igénybe vette, de nem volt vele megelégedve. Pozsonyból Kassára hat nap alatt érkezett levele miatt megírta generálisának Rákóczi Györgynek hogy “a kassai Kamara tanácsosai riasszák meg a postásokat.“ A kassai királyi postamestert Christel Györgyöt csak szükség esetén vette igénybe, annál gyakrabban foglalkoztatta saját postását Csákó Mihályt. Levelei címzésénél gyorsaságra, megkülönböztetett kezelésre utaló külön jelzést nem használt, mivel a levelek vivői egyszersmind választ is hoztak. A levél átvételéről való igazolás igényének már korábban megtalálni a nyomát. 1613. július 1-én Tauf fel György kassai postamester Lorántffy Mihálynak Sárospatakra továbbította az uralkodó levelét. A levél átvételének igazolását egy magyar nyelven írt külön levélben így kérte: “menedéket várok róla“, azaz elismervényt. A középkortól kezdve - vagy még előbb - kialakult rend volt, hogy az uralkodók, fejedelmek, államférfiak a hozzájuk érkezett, vagy tőlük indított leveleket, írásokat levelezési könyvbe űn. missilis könyvbe a fontosabbakat szó szerint, a kevésbé fontosakat kivonatosan bejegyeztették. így alakultak ki az utókor számára igen fontos dokumentumnak számító irattárak. Előírás volt az is, hogy katonai parancsnokok a kiadott, vagy kapott rendelkezéseket hadinaplóba, diáriumba, vagy Abfertigunsbuchba feljegyeztessék. Hazai és külföldi irattárak sok ilyen célú, nagy fontosságú hadinaplót őriznek. A 16-18. század katonai eseményeinek iratanyagát a bécsi Hofkammer Archív és a budapesti Országos Levéltár őrizte meg. A előbbiben őrzik a többi hasonló irattal együtt Wolzogen Pál bécsi fő- postamester idejéből származó továbbítási könyvet (Abfertigungsbuch), melynek egyik bejegyzése: 'A postamester úr kiállított a Római Császár őfelsége stb. parancsára a rendes postán Őfelsége írásával Georg Ilssing Úrhoz egy külön futárt Augsburgba, aki ugyanott válaszra vár és azzal hasonló módon ide visszatér. Kelt Győr melleti sátortáborban 1566. augusztus 24.én éjjel 12 órakor'. Tudvalevő, hogy I. Miksa király a törökök ellen gyülekező 50.000 főt kitevő hadsereg élén ekkor Győrben tartózkodott, miközben Szigetvárt Szulejmán szultán nagy erővel támadta,majd a várvédő Zrínyi és társai hősies eleste után el is foglalta. A tél közeledtével, mikor a szultáni hadak elhagyták az országot, Miksa parancsnoksága alatt tétlenül várakozó csapatok kardcsapás nélkül feloszlottak. 2. Megjelenik az "ajánlás“ kifejezés A posták működtetése a 17. század második felének súlyos politikai viszonyai; a Wes- selényi-féle összeesküvést követő megtorlások, ja császári zsoldosoknak a postát érintő
