Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Mészáros Vince: Csonka János, a magyar postaautó megteremtője

A motor tervei 1882-ben készültek el. Első, 3LE-s példányát a rendelkezésére álló egyszerű eszközökkel 1883-ban készítette el és próbálta ki. Kitűnően működött. 1884. novemberben 26-án kért rá szabadalmat 'gáz és petróleummotor" elnevezéssel. Ez volt első szabadalma.6

E kettős üzemanyagú motor megoldása minden részletében eredeti, úttörő újítás, a szívó és kipufogó szelepes vezérlés. A motor két csap egyszerű elf ordításával, választás szerint világítógáz vagy petróleum üzemre volt állítható. Szakértők megítélése szerint európai viszonylatban is a kor legjobban sikerült kétütemű motorja volt.

Mind teljesen új utakon járó, egyéni elképzeléseket megvalósító rendkívül precíz tervezése, mind kezdetleges kisüzemi módszerekkel való megvalósítása nagy teljesítmény volt. Csonka tekintélyét a műegyetemen kívüli ipari körökben is megrlapozta.

Ekkoriban történt, hogy a Ganz-gyár R.T. megvásárolta a tönkrement Leobersdorfer Maschinenfabrik A.G. leobersdorfi gyárát, s a gyárteleppel együtt jelentős mennyiségű, konstrukciós hibák miatt használhatatlan motor és motoröntvény került a birtokába.

Mechwart András, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója arra a gondolatra jutott, hogy a motorokat átterveztetve megkísérli használhatóvá tenni. Az áttervezés megkísérlését a gyár fiatal műszaki tisztviselőjére, Bánki Donátra bízta.

Bánki Donát - aki harmadéves korában abbahagyta műegyetemi tanulmányait - egy esztendei küszködés során nem boldogult a feladattal.

A sikertelenség láttán Mechwart felkérte Csonka Jánost a munkában való közreműködésre. A nyugodt munkakörülmények biztosítására, Csonka kívánságára két motoröntvényt átszállítottak a műegyetemi tanműhelybe, ahol aztán Bánki az ő irányítása mellett és tanácsai szerint dolgozta át a terveket, majd az új tervek szerint szerelték össze a motorokat. Csonka javaslatai sikert eredményeztek, üzemképes motorokat produkáltak.

A közös munka során több jelentős új megoldást dolgoztak ki, amelyeket aztán szabadalmaztattak is. Szabadalmi igényüket 1888 január 19-én 'Újítások gázgépeken", majd további újításaikat 1888. április 11-én 'Újítások gáz- és petróleum-motorokon' és 1889. március 14-én "Vezérmű négyütemű motorok számára' címmel jelentették be.7

A Ganz-gyár ezeket a motorokat - amelyek az első iparszerűen gyártott magyar- országi motorok voltak - "Ganz-motor" néven hozta forgalomba. A motorok felirati tábláin azonban feltüntették, hogy Bánki és Csonka szabadalmai felhasználásával készültek. Ezek a motorok 1 -6 LE teljesítményéig fekvő, a nagyobb teljesítményűek pedig álló elrendezésű négyütemű vízhűtéses, szelepes, Ottó-rendszerű motorok voltak. Évtizedeken át üzembiztosán működtek, és a hazai iparterületen, de a mezőgazdaságban is nagyon elterjedtek.

A szabadalmak saját kezelésében való hasznosítására Csonkának nem volt tőkeereje. Ezért elfogadta a Ganz-gyámak a motorszabadalmak megvételére irányuló ajánlatát. A gyár a Csonka Jánossal 1889 december 16-án létrejött szerződésben jogot szerzett Bánki Donátnak és Csonka Jánosnak nem csak a már meglévő, de a jövőben szerzendő gáz- és petróleummotorokra vonatkozó szabadalmainak hasznosítására is. Vételárként a gyártott és értékesített motorok vételárának 8 %-át biztosította. A két feltaláló ezután egymás között állapodott meg a várható bevételek egyenlő arányban történő megosztásában.

83