Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - Morvay Márta: A Postatakarékpénztár helye és szerepe a magyar bankéletben, speciális szolgáltatásai (1886–1948)

üzletágainak lebonyolítása révén széles néprétegek körében ismertebb és népszerűbb lett volna.

A Postatakarékpénztár szervezeti felépítése (4 csoport, 14 osztály) a következő volt:

I. Vezérigazgatóság elnöki osztály, jogi osztály

II. Takarékpénztári csoport

takaréküzleti-, csekküzleti-, értékpapírüzleti osztályok, főpénztár

III. Zálogüzleti csoport

zálogkölcsön-, raktári-, árverési- és berakodási osztály TV. Ellenőrzési csoport

központi levelezési-, ellenőrzési-, nemzetközi- és számvevőségi osztály.

A személyzet alkalmazását különböző iskolai végzettséghez kötötték:

a) A főiskolai végzettséghez kötött állásokra kinevezett tiszviselők: vezérigazgató, helyettes vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató, főtitkár, titkár, segédtitkár, fogalmazó.

b) A középiskolai érettségi vizsga letételéhez kötött állásokra kinevezett tisztviselők: ügyvezető igazgató, I. oszt. főszámtanácsos, II. oszt. főszámtanácsos, szám- tanácsos, számvizsgáló, I. oszt. tiszt, II. oszt. tiszt.

c) A középiskola IV. osztályának elvégzéséhez kötött állásokra kinevezett alkalmazottak: irodafőellenőr, irodaellenőr, irodatiszt, irodasegédtiszt.

d) Műszaki altisztek, szakaltisztek, I. pszt. altisztek és II. oszt. altisztek.

e) Napidíjasok és napibéresek.

Létszámát tekintve:

1886. február 1. 38 fő - 1927. január-ékkor már zálogüzletággal is bővülve - 1070 főt foglalkoztatott, sőt 1918-ban az alkalmazottak száma az 1800 főt is meghaladta.

A technikai berendezések közül több mint 250 db író- számlaíró-, összeadó-, szorzó- és osztógép állt az intézmény rendelkezésére, amelyek teljes pontossággal működve szolgálták a napi munkák ellátását. A napi átlag: 40 000 db mintegy 10 millió pengőre rúgó csekkbefizetési anyag, 9 000 db. kimenő csekkszámlakivonat volt.

Az intézet üzleti működését a Mária Valéria u. 11. szám alatti házban kezdte meg, innen a Széchenyi utca 2. szám alá, majd ennek szomszédságába a Rudolf rakpart 6. számú bérházba költözött. A növekvő forgalom és a személyzet állandó szaporodása miatt az épület rendeltetésének nem felelt meg, ekkor a tartalékalap terhére felépítették az intézet Hold utcai palotáját. Lechner Ödön műépítész tervei alapján készült épületet 1900-ban kezdték építeni és 1901-ben fejezték be. (3. ábra) Az építtető takarékosságra intette a tervezőket, ami a tömör alaprajzképzésben, a nyugodt, viszonylag egyszerű homlokzatkialakításban egyaránt kifejeződik.

A földszint majdnem teljesen beépített, a szegélyző négyszög közepén a pénztár- csarnok helyezkedik el. Ez a megoldás az épület funkciójából és a korabeli felfogásból egyaránt természetesen következik. Még takarékosabb az emelet kiképzése: az oldalszárnyakon nincs középfolyosó, az utcai épületszárny irodái egymásra vannak "felfűzve", külön nem közelíthetők meg, az udvar oldalán lévő irodákhoz függőfolyosók vezetnek.

A korabeli felfogás szerint a pénzintézet épületének is reprezentálnia kell az ügyfelek előtt, ezért a postatakarékpénztár bejáratát szegélyező, enyhén előugró középrizalit.bel- dig a pénztárcsarnok - később elbontott - és a hozzá vezető feljáró kialakítása

75