Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja

A/ 1838-ban életbe lépett osztrák postatörvényt Magyarországra és Erdélyre csak 1851-ben, a szabadságharc leverését követő önkényuralom során terjesztették ki, gyakorlatilag azonban a hazai posta korábban is kénytelen volt figyelembe venni az. 1838 és 1839-ben megjelent osztrák kocsi- és levélposta rendtartást. Ez a rendtartás részletesen szabályozta a postaregálé jogát: levelek, újságok, személyek vízen és szárazon történő szállítását. Az 1840-beli állapotok szerint hazánkban a hat igazgatósági (budai, pozsonyi, kassai, temesvári, eszéki, varasdi) és három kambiatura (temesvári és eszéki együtt a postaigazgatóságival, valamint a károlyvárosi) kerületben 404 postaállomás és 19 levélgyüjtőhely (collektura) működött. Az 1800-as évek elején 365 volt a posták száma.

Az 1838-évi postatörvény a posta járatokat két nagy csoportba osztották: rendes posták (nevezték ordináriának), mivel rendszeresen közlekedtek és rendkívüli posták (staféták) mivel menetrendhez nem voltak kötve. Az utóbbival nem kívánok foglalkozni

Gyorsposta

Ordináriák

' f~

Csomagposta

Levélposta

Postakocsi

vagy

Delizsánsz

Poggyászkocsi

vagy

Társzekér

Gyorsposta kettő járt az országban: az egyik Budáról Bécsbe és vissza, naponta közlekedett, útvonal hossza 37 és 1/4 mérföld, menetideje 30 óra, viteldíja 14 frt 54 kr volt, az utas 50 font súlynyi poggyászt vihetett magával. A másik gyorsposta járat Pozsonyból Bécsbe és vissza közlekedett a 10 mérföldes úton, 6 óra alatt 2 frt-ért. Az ingyenes poggyász 25 font lehetett.

Csomagpostaként a postakocsi, vagy delizsánsz utasokat, pénzt, árut, irományokat szállított. Tarifája alacsonyabb volt, mint a levélpostáé. A delizsánsz 1840-ben e 8 vonalon közlekedett:

1. Bécsből Sopronon, Zágrábon keresztül Záráig-hetenként,

2. Budáról Egeren, Miskolcon keresztül Kassáig-kéthetenként,

3. Budáról Eszéken Péterváradon keresztül Zimonyba-kéthetenként,

4. Budáról Szegeden, Temesváron át Nagyszebenbe-kéthetenként,

5. Nagyszebenből Brassóba-minden 14 nap alatt egyszer,

6. Szászsebesről Kolozsvárra-kéthetenként egyszer,

7. Varasdról Markburgba-minden héten egy alkalommal,

8. Fiúméból Triesztbe minden héten kétszer közlekedett.

E járatok a kisebb távolságra két mérföldet három óra alatt (5.8 km óránként), nagyobb távolságra három mérföldet öt óra alatt (4 km óránként) tettek meg.

A poggyástkocsi (vagy tárkocsi), nevezték Brankárd kocsinak is, lényegében a Bu- da-Bécs és a Pozsony-Bécs útvonalon közlekedett, mégpedig az első esetben hetenként kétszer 57 óra alatt, a második esetben mindennap 9 óra alatt. Utasok kivételével mindent szállított.

Az ordináriák harmadik fajta járata a levélposta járat. A levél vagy lovasposta is a delizsánsz útvonala mentén közlekedett, olykor taligán, szekéren, vagy lóháton, amint

43