Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Múzeumi krónika - Sebestyén Kálmán: A hollókői kiállítás forgatókönyve

1.2. Összefoglaló felirat: (60x50 cm)

megőrizte sajátos palóc nyelvjárását, népviseletét.

A tatárjárás után épült nógrádi várak - Fülek, Gyarmathy, Kékkő, Nógrád, Salgó, Somoskő, Szécsény - az évszázadok során fontos szerepet játszottak a magyarság önvédelmi harcában. Hollókő vára a XIII. század második felében épült, ősi birtokosai a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai voltak, első írásos említése 1310- ben "Castrum Hollókew" néven történt. Török kézre 1552-ben került. Evlia Cselebi a híres utazó XVII. századi leírása szerint: "A vár alakja magas halmon fekvő kicsi ötszögű vár; fakapuja van. Egyetlen templomát dzsámivá alakították át a pa- disah tiszteletére..."

A falu középkori eredetét a település XTV.századi temploma bizonyítja. Az 1782. évi felmérés szerint egyutcás falu, palóc nagycsaládai - a hagyománynak megfelelően - szalagtelkekre építették jellegzetes boronafalas, zsupfedeles házaikat. Hollókőn az ősi nógrádi falukép, mind a mai napig fennmaradt, páratlan értékű emlékei a Világ Kulturális Örökségét alkotják.

A történeti Nógrád vármegye adatai: 1910 1970

Területe 4128 km2 2546 km2

Lakossága 261517 fő 240129 fő

Megyeszék- Balassagyar- Salgótarján

hely mat

Lakosság

Salgótarján

Losonc

Balassagyarmat

Járásai:

13746 40.095

12939

10887 15.147

Balassagyarmat, Balassagyarmat,

Kékkő, Losonc, Pásztó, Rétság,

Nógrád, Salgótarján, Salgótarján, Szécsény, Szirák, Gács, Szécsény Megjegyzés: Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés a vármegye területének északi részét Losonccal Csehszlovákiához csatolta.

158