Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Nemzetközi kitekintés - Kovács Gergelyné: Telemuseum — Stockholm

A telefónia történetében méginkább nyomon követhetjük ezt a szemléletet, nemcsak Bell és Watson első beszélgetésének felidézésével, de a telefon bemutatásával Oszkár svéd királynak 1877 nyarán. Még ennek az évnek a végén létrejött az első gyakorlati célt szolgáló telefonösszeköttetés a fővárosban Cedergren kereskedő üzletháza és lakása között a Drottninggatanon. Stockholm első telefonközpontja 1880-ban épült meg, 121 előfizetőt számlált. A központokat és a készülékeket az USA-ból importálta a Stockholmi Bell Telefon Társaság. A kir. Távíró Hivatal távbeszélő szolgáltatását 1881-ben kezdte el a fővárosban egy kisebb hálózat megépítésével. A svéd városokban magán telefontársaságok alakultak, s mivel a hazai gyártás LM Ericsson jóvoltából kiemelkedő jelentőségű lett, Svédországban a távbeszélő elterjedése páratlan gyorsasággal megindult. A legnagyobb telefontársaság az 1883-ban alapított Allmänna Telefon Társaságnak nagy szerepe volt abban, hogy 1885-ben a világ legnagyobb városait is beleértve a legnagyobb telefonsűrűséggel Stockholm rendelkezett.

A Malmskillnadsgatanon az Allmänna Rt 4000 vonalas távbeszélő központja, akkor, 1887-ben a világ legnagyobbika volt. A légvezetékek az épület tetején magasodó 50 méteres toronyból indultak az előfizetőkhöz. A gigantikus torony 1953-ig, mígnem tűzvész áldozata lett, valóságos jelképe volt a városnak.

Jóllehet kisebb manuális központok 1972-ig működtek Svédországban, az automata központok korán elterjedtek. Az 1900-as párizsi Világkiállításon aranyéremmel tűntették ki az első svéd automata központot, Betulander és Pehrson a kir. Távíró Igazgatóság mérnökei tervezték. Az első crossbar központ (500 állomással) az Ericsson Rt gyártmánya 1924-ben kezdte meg müködösét Stockholmban.

2. ábra: Az Allmänna Rt. 1887-ben épült tornya

143