Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Adattári közlemények - Sebestyén Kálmán: Adatok az erdélyi posta XVIII—XIX. századi történetéhez

A díjszabások és postabélyegzők

A levélforgalom a katonai cenzúra miatt gyakran akadozott. A katonaság a levelek egy részét visszatartotta, elkobozta. A nagyszebeni polgárok többször tiltakoztak a cenzúra visszaélései miatt. Mária Terézia 1752 február 9 -én válaszolt panaszukra: 'A posta ellenőrzését nem lehet megszüntetni - írja - de a mi akaratunk az, hogy minden levelet és csomagot adjanak át a nagyszebeni postának, hogy azokat időben szétoszt- hassák....kivéve a gyanúsakat'.29

Erdélyben a levéldíjszabás összege az idők folyamán többször változott, a küldemény súlya és a szállítás távolsága szerint. Az 1 lat(17,5gr) súlyig a levelek díjszabása a következő volt:

1750 előtt

6 kr.

1750

8 kr.

1798

12 kr.

1803

16 kr.

1806

24 kr.

A 'loco' levelekért 2 kr-t fizettek.

1817. január 1-től a levéltarifák megállapításánál a küldemény súlyán kívül figyelembe vették a távolságot is. (A belföldi küldemények esetén háromfokozatú távolsági díjazást alkalmazatak.)

A postakocsin történő szállítás meglehetősen drága volt, 1792 -ben Déván a delizsánszon érkezett "kis ferslágért' 6ft21kr-t, 1814 -ben a Bécsbe küldött 1052 Rf t-ért és két levélért 6 Rft 12kr -t fizettek.30

A levelek gyakori késése miatt- 1758. június 23 -án -Paar Vencel János főpostamester utasította a postamestereket, hogy a küldeményekre vezessék reá az érkezés időpontját és a postaállomás nevét. E rendelkezés eredményezte később a postabélyegzők megjelenését. (1819 -ben a levelek 1/4 órás késését 15 krajcárral büntették.)

Az első erdélyi postabélyegzőt 1782 -bői ismerjük Szebenből "V Hermanst' gótbetűs felirattal, melynek hossza 29,5 mm, magassága 3 mm volt. 1815. körül a latinbetűs HERMANNSTADT, 1832 -ben az ovális alakú "O.PA.HERMANN /STADT feliratú bélyegzők jeientek meg.

1837 -tői kezdve a bélyegzőkön az időpontot is jelölték (év, hó, nap, napszak), 1839. május 1 -tői bevezették a 'FRANCO' (bérmentesítve) és a PORTO (bérmentesítés nélkül) valamint a 'RECOMMANDIRT' feliratú bélyegzőket.

Magyar feliratú bélyegzőt elsőként 1839 -ben a kolozsvári posta használt.

A leveleket a postaállomás expediálás esetén a címzés oldalán, érkezéskor a hátsó oldalon pecsételte le.

Az Erdélyi postaprefektorátus köralakú bélyegzőjén az osztrák kétfejű sas, postakürt és HERMANNSTADT felirat, a posta expeditio ovális bélyegzőjén "HAUPTPOST- WAGENEXPEDinONHERMANNSTADT' és a kétfejű sas volt látható.

128