Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - Susánszky László: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941–1944)

A hazai műsorszóró állomások 1940-ben az alábbiak voltak:

Állomás:

Frekvencia: ke / s

Hullámhossz:

m

Teljesítmény:

kW

Hívójel:

Budapest I

546

549.5

120

HAL

Budapest II.

1040

288.5

20

HAL2

Magyaróvár

1321

227.1

1.25

HAE2

Miskolc

1158

259.1

1.25

HAE3

Pécs

1465

204.8

1.25

HAE4

Kassa

1438

208.6

6.25/30

HAZ2

Kolozsvár

1122

267A

1.25A hadiesemények következtében jóval az 1944. október 11-i kolozsvári szovjet bevonulás előtt az adóállomás működése már megszűnt és a műszaki berendezéseket Budapestre szállították. Egy ideig az 1,25 kW-os kolozsvári adót a kábelhivatal egyik raktárában helyezték el, és innen került a belvárosi központ épületébe, ahol 1945. június 24.-ig működött a 20 kW-os Telefunken adó üzembe helyezéséig. Az adó ezután Budapest II. műsorát sugározta.

Megemlítjük, hogy a Kolozsvári Rádióhivatalhoz tartozott a kolozsvári rádióállomás, a nagyváradi, a kolozsvári és a marosvásárhelyi repülőtéri állomás üzeme, de a hivatal a kolozsvári igazgatóság területén a rádió zavarvizsgálatot is végezte.

Mint érdekességet említjük meg, hogy 1944-es évben olyan, a Szovjetunióból származó magyarnyelvű rádióadásról is tudtunk, amelynél csak oldalsávokat sugároztak és a lakihegyi vivőferkvencia szolgált a vevőkészülékek szabályos demodulációjának előállítására. Ez ellen Lakihegyen úgy védekeztek, hogy a vivőfrekvenciát egy füllel már nem hallható frekvenciával lebegtették. Nagyobb távolságban ez a hatás úgy jelentkezett. hogy a vételt egy “huhogó” hang kísérte, de a moszkvai adás már nem volt érthető. A lakihegyi rádió adóállomás akkori vezetője a Kassáról Budapestre került Reitzner Antal mérnök volt, aki a háború befejezése után Kassára ment vissza, nyüván nem magyarnak vallva magát.

A légioltalmi riasztások sok feladatot jelentettek a rádióállomások számára. Ezért a berepülések miatt voltak adásszüneti órák, teljesítménycsökkentéses időszakok, stb.

A Kolozsvárral foglalkozó fejezethez még megemlítjük, hogy a posta Csíkszeredán egy közepes teljesítményű rádióállomás létesítését tervezte és az adóépület már el is készült, sőt még további két állomás építése is szóbakerült. Minden bizonnyal Kolozsvárott - az erdélyi magyar Weimarban - új rádió műsor-stúdió is létesült volna.

IRODALOM

1. Magyarok a kultúráért Szerkesztő: dr. Lukács György Magyar-Francia Kultúrliga kiadása, Budapest, 1929.

2. Egy Ezredév Szerkesztő: Hanák Péter Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.

119