Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - Susánszky László: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941–1944)
Az enyickei adóantenna földrajzi helye ugyancsak Greenwichtől: 21° 16’ 05” E 48° 37’ 50" N A gonió állomás adója 1119 m (268,2 kHz) hullámhosszon működött, melyre a "MA- TOM" adót átgondoltuk és alkalmassá vált A1 üzem morse adásra. A nagyidai iránymérő állomás kiváló, lelkiismeretes vezetője Nagy Lajos rádiótáv- írász volt, aki nagy szakmai felkészültséggel végezte munkáját az állomás megszűnése után is, segítette a Budapesttel való rádióösszeköttetést, amikor már nem volt vezetékes kapcsolat Kassáról. Munkatársai voltak Bilau Tibor, Koppány Dezső és Bálint János. A gonióállomásra való kijutás nem volt könnyű, mert az út és a mező gyakran állt víz alatt és általában magas volt a talajvíz szintje. A helyzet javítására lovaskocsi beszerzésére került sor. A ló ápolását Idrányi József telepőr látta el, aki az állomáson lakott. A nagyidai gonió állomás hívójele HAY 1944. október 27-én végleg eltűnt a hazai légiforgalmi szolgálatból. Műszaki berendezéseit a Repülőtéri Hivatalhoz elszállították. Az állomás más berendezései az antennákat is beleértve, 1944. december 6-ig sértetlenül a helyszínen maradtak. A rádiótávírászok nemcsak az elrendelt leszerelési és szállítási, valamint csomagolási munkában vettek részt, de rádiótávíró kapcsolatot tartottak fenn Budapest felé, már nem az enyickei 1,5 kW-os "MATOM" adóval, hanem egy 100 watt teljesítményű Lorenz adóval a kassai rádióstúdió épületéből. Itt említjük meg, hogy már 1941-ben az ungvári repülőtéren is működött postai kezelésben egy keretes ún. tábori iránymérő állomás Nagy Sándor iránymérő távírász vezetésével. Ennek az állomásnak a légiforgalom számára nem volt jelentősége, mert mérései nem voltak mentesek a hibáktól. Ezért működése 1942 őszén megszűnt. Nagy Sándor átkerült a nagyidai állomás létszámába. A miskolci rádióállomás elpusztítása, 1944. november 13. A miskolci rádióállomás akkori vezetője Bubenkó József, 11 órakor telefonon jelentette, hogy az állomásra német fegyveres katonák jöttek be, robbantás elvégzésére. Később ismét jelentkezett és közölte, hogy a németek az adóépületben vannak, és ami megtetszik nekik, azt elviszik. A magyar személyzetet is eltávolították. Robbanóanyagot helyeztek az adószekrénybe, és a 60 m magas öntartó fatomyokra is. A fatornyokat egymásnak döntötték. Az épület is megsérült. Anyagot vagy értéket egyáltalán nem lehetett kimenteni. Katonák keresgéltek gazdátlanul a romok között. A járás-kelés és az ott tartózkodás is veszélyes volt. Tehát a miskolci állomás 1944. november 13-án az első rádiós áldozata lett a hosszú idő óta tartó 'győzelmi' sorozatnak. A kassai berendezések leszerelése és elszállítása A központi Rádiófelügyelőség 1944. október 24-én kelt utasítására az enyickei állomás műszaki berendezéseinek leszerelését és szállításra való előkészítését megkezdtük, vasúti kocsiba rakva az egyes egységeket. 1944. október 25-én már nem volt vezetékes telefonkapcsolat Kassa és Budapest között. Az események gyorsan peregtek. 112
