Postamúzeumi évkönyv, 1989

Tanulmányok - Heckenast Gábor: A Magyar Rádió stúdiójának története

egyik hangjátékstúdió és az egyik nagy közvetítőkocsi részére. Sajnos valószínűleg további importra is szükség lesz. A magnók területén az STM 200 típusú gépekből még sok van üzemben, de mellettük 1976 óta megjelent a modernizált változat, az STM 600 is. A Mechanikai Laboratórium hosszú éveken át tartó és a Magyar Rádió által állandóan szorgalmazott fejlesztés után 1987-ben végre leszállította az első hazai gyártású 16 csíkos magnót, az STM 700-at. Sajnos kicsit későn, mert az ilyen készülékek használatát már korábban megkezdtük, 1970-ben vettük az első 16 csíkos és 1986-ban az első 24 csíkos Studer magnót. A Mechanikai Laboratórium ez év végére ígéri az új stúdiómagnó típus, az STM-800 első darabjának szállítását.

A sztereó műsoradás előfeltétele volt az URH műsorsugárzás megkezdése. Ez kísérleti jelleggel 1957-ben indult, akkor még az ún. CCIR sávban. Rendszeressé 1963-ban váltak az adások, miután az adókat és a meglévő — viszonylag kevésszámú — vevőt át kellett hangolni az ún. OIRT sávra. 1963 után — a tv-adók kiépítésével párhuzamosan, illetve azt követően — fokozatosan kiépül az az URH adóhálózat, amely végül is a nyolcvanas évek elejére az eredeti tervnek megfelelően lehetővé teszi három műsor párhuzamos sugárzását az ország területének egy jelentős részén. Kezdetben a harmadik műsornak még csak a magja van meg, amely 1963-ig URH kísérleti adásként szerepel. A Magyar Rádió 3. műsora elnevezést azonban csak 1973-ban kapja meg, a Bartók nevet pedig csupán 1987-ben. A sztereó kísérleti adás 1968-ban kezdődött, ami azután 1969-től kezdve az URH műsor szerves része lett.

25. ábra. Az átépített 8. stúdió, kihajtható paravánokkal, 1966.

23