Politikai Kiadás 1944. június

1944-06-06

%* folytatéWl?Ítéz Imródy Béla beszéde az eari tSLs^Ani instaiácjóa*, /folyt,/ • . toispani , A magyar történelemnek voltak fesrasakai, amilaér a varmegyének osak,'egy feladala ynjíl'e es ~ hogy egy '••'zéban foglal ja» 'Össze - az volt, hogy nemet mondjon, Amikor az alkoimányt veszély fenyegette, az ősi magyar paÉaíormát veszély fenyeggfcta, a vármegyébe huzédöét vissza a magyar sajátos életet elalakarás és a yéfermegye aiáá&yta a nemet„ Ma nem mondani kell a nemet, A legerőteljesebb?, & legnagyobb) nemet honvédeink mondják az északkeleti fronton,, er a ue£ maga az élet és ennek hajthatatlannak kell lenni, visszhangozni k&ll minden magyar ember lelkében a %embazápor Jálsjepette ugyanolyan hősiességgel, igLnt • ahogy a Kárpátéit fceleti le jtÄt véfáUk katonáink, Az életfeüi megtanultai, hogy nem mindig az a legrosszabb emberünk, aki n^zi&t "mond, a gyermeknek is néha nemet kell mondani, mintahogy néij a gyermetegül gondolkodó embereknek kell tudni nemet mondanA'tJMégii azt szeretném* hogy étiben a magyar életben több legyen az ige:-.» Az a Vármegye, amely a nemnek volt a bástyaja* most az élet igenlésének legyen legjobb hajtóerő je* Uj magyar életet kell fakasztentL.$.tehát, korszerűnek kell lenni s a szociális gondolat jegyében keli. clid.*' A kóz;jpgi negyóuak szociális megyésé kell "átalakulnia

k ;

A negye az 6si vármegye az yl.Maxit évtizedek folyamán a ffaga munka

jausa** egy gondolat által vezettette magát, '^-közigazgatási Jogszerűségit ttizte maga elé irányító szempontúiul- J

9

'

mm

^

m

/^ - Bbb

r

n nagy éfrték van, mért" na a jpg elhalványul és ha az* önkény kerül helyébe, akár felülrjlli akár alulról a nemzet élete rendezetlenné válik, A nemzet meggyengül és könnyen Idegen vagy bomlasztó -törekvések marttalékává vauk, 1,, *A jogszerűség gondoláiét té hát nem szabad magunktól elutasítani, de annak értéke csak akkor domborodik ítí., hr. egyfelől as élet adottságaival és követelményeivel összhangban áll', másrészt, ha nem kerül ellentétbe S lelkünkben élj igazságérzettel* \ j világok nyilnak^ %j rend keletkezik mott|o$ta a főispán*. Az emberi szellem csodálatos pálvá'ján az elmúlt egy-két' évszázad hozta a legnagyobb társadalmi változást, A tudomány, & technika teljesen-átalakította é3etvtszonyaíWfc. Csökkentette a távolságokat és amint'kincseit szerteárasztotta, megváltoztatta a kultúrember életformáját is, A civilizációd/közelebb hozta a népeket. ?bben a nagy folyamatban minden nemz e-';, amely tart magára valamit, keresi'azokat az értékeket, melyeknek eddigi életbemmaradását köszönheti, melyeket történelme folyamán sikerült megőrizni, amelyek együtteseni-a nemzet saíátcs életformáját adják* Mart SZ egyes nemzetek bármennyire nasonlitanak egymáshoz. k*ilsősegekben, / külsaségbeí í ruházatban, mégis ha öntudatuk volt* érzik azt* hogy különbözniük kell a többitél, a maguk lábán kell'^átlni, nem olvadhatnak fel egy nagy szürke tömegben, mert akkor mindeifetegybmányalt* sajátos érzésük semmidé válik. Ha nézzük a t 'jrvadalom ícülöhböző rétegeinek életformáját, azt látjuk, hogy minél tanultabb, minél többoldalú rétegekhez érünk,annál jobban jelentkezik ez egyes nemzetek között az élo^oxmále hasonlósága* A felsőbb rétegek,akik egyfajta mágab technikai civilizáció vivmáSyalt élvezik, több nyelvet beszéltté^: éa a világirodalo&x kincseit ^eaaí|l5eh olvassák, termé szegesen jotÄtHasonulnak pgy-^-jaáeno z, i rJL 7 £ ugy-sn «tttretlenü 1 él #de az ig^zi öez fc eknö sen sie-