Politikai Kiadás 1944. június

1944-06-25

12 folyt, 3éa4siis^hj*^i^íszter szombathelyi b* szé^^^tki^^>\^^ r , - Es a marTáhr4Ü^rfelsz megváltó' har-o, a kártevő idegen befolyás,, a. káosz, az anarchia és a bolserí^mts ellen." amelynek örvényébe szédülő fejjel már-már belenéztünk, A nénjét no siesség és áldozatkészség meg elevenig erejének hatása - alatTTÉaeáreébredt Bafrópa harca ezVe-zokkal a hatalmaksalfc amelyek ebben a földrészben nem láttak mást, osak érdekéik vásárjának üiae&t. néneiÍFefl is gazdag javaiban fedig csak olcsó prédára lestek. Ez aa értelme^ ez európai nemzetek közös^ erőfeszítésének, azoknak Sf^ldozatokn^íL amelyeket már meghoztunk s azoknak, amelyek még előttünk, 'a^Mak*"' Ennek ft küzdelemnek az a meggyozod.es, az a szent bizakodás ad ór teilet, hogy a háború győzkimes vége nemcsak 8 bolsevizmus remétől, J^e^sek'a'z önző idsgen"Def5iyások kártevéseitől szsbaditja meg " '' •iurópat, de.nemzeteit lélekben, megbecsülésben közelebb nozza egymashflj es bókóá egyetértést teremt közöttük. - Fegyverek téoi&k meg Europa testét, erőszakoskodásod szaggatták meg lelket. Eáárt'kell most vérben és vasban újjászülető tiie, hogy szorosan egymás mellé sorakozé független és önálló államok együttese lehessen i olyan államoké, amelyek a maguk érdekei mellett a fc&zös európai érdekeket is szolgálni tudják és szolgálni fogiák. Az európai államokban egyformán jelentkező nagy szooiaiis, gazaasigif termelési problémák ereoményoa megoldását csak igy lehet majd-igazán biztositam, ~ - Mi szabta meg a magyargttÉhelyzetét és ebből fakadd feladatát 'ezzel a háborúval'szemben? Va íjon kell-e bárkit is emlékoA- || tetni arra^hogy a páris~körl*|!l békediktátum ok rendszerével alnkel"' ee»Jä|-ztek ki legjobban; bennUulet akartak ökrökre guzsbaköthi? Kellői bárkinek is magyarázni, hogy a jövf belsőleg kiegyenlítődő Eujjépá

Japan osak akkor Diztosithatunk másunknak méltó helyet

fc ha ebben a háborúban becsülettel helytállunk, ha áldozatok árán is megmutatjuk, Jiogy élni akarunk; ha ujsól vérünkkel váltjuk meg jogunkat egy jobb életre*-Osak néhány,gyáva és/áruló hihette, hogy egy elképzelt $1 semlegesség tolvajlepoeojén^Xósonha

tunk a veszedelmei: elől. Oeák a balgák és oktalanok ülhették, hogy a magyarság kivonhatja magát annak a földrajzi helyzetnek a következményei ylel, amely mindig megaszábta életünket ezen a földön. . - iz a neíÉet, amely A$m- meri erejét kockáztatni, ami kor letétól van szó eleve lemond arról; hogy számoljanak vele. s azt a hitftiés önbizalmat toti el magától, amely nélkül nem lehet élni, - Ea valóban létünkről, mégpedig nem egyedül állami PlJ^^i £

G n

ÍPÍ megmaradd.auükról van szó, & határainkon leselfedő gfcszanc enensé#n.om ölégeariák meg holmtiiaUrváltoztatással." I bolsevista pns'.u^v im» eriallzaes nem a ha térvonalak kkterjesztőW^eni nanem l iSos^ánai alávetett ujabb és ujabb szovjet egységek |ibkijá^ában Htja.celiaí'n-á'r. megvalósítását* Az az életforma, amalver Moszkva kp^eaterita& ránkitt a Kárpaj^edenee&en, a magyarság fW^hMB ^Sffl ^ig HÄÄal és szégyenletes pusztulás. A ml nemzedékek szamara Utat "iWísen választás, 7?olyt. köv,/ jfalháay áxx&& |$tí$£e

4 fcegy éppen a »agyareas jaexadhatett volna ki abból a háb^l^c, p as a Mft^yarorezág, §|' aaalyet Mussolini as 1918-fcs htömaegsa'olo ttjának, négy kifosztottjának nevezett. Csak néhány gyáva és néhány