Politikai Kiadás 1919. augusztus

1911-08-03

Bécs, augusztus 3. /Magánjelentés/A Der Beue Tag iria : Alizé francia k"~vfH,Cunninghao, az angol katonai misszió vezetője és Borghese herceg,Olaszország diplomáciai képviselője ma tanácskozást tartanak a magyar ügyekről. A megbízottak elsősorban a Magyarország ellen fenntartott blokád megszühte56sérői fognak tárgyalni. /líTI/ *i ű n a h e n , augus tus 2. A fegyverszünet előzményeiről szélé fehér könyv ^„megemlíti Treutler volt porosz követ és Romberg berni.német követ táviratait , "amelyekben több izben tesznek .említést az akkori bajor kormánynak a császár lemondása dolgában .történt állisf oglalásárél és Bajorország állitóíagos különbeke-kötésre irányuló szándékáról. A Münchner Neueste Nachrichten Dandl volt bajor miniszterelnök meghatalmazásával válaszol ezekre a táviratokra éa megálTSpitjá, hogy Treutler helyesen mondta el 1918 október 25-iki távi• rátában a bajor kormány állásfoglalását a császár lemondásával szemben .Helytelen azonban a berni német követnek november 3-án az ententehoz küldött jelentése, amely szerint Bajorország hasztalanul követelte a szövetségtanácsban a német császár lemondását. A bőéni német követ kalandosnak mondta azt az £111$ tást, hogy Bajorország közölte az ententtal , hogy adq11 körülmények között hajlandó a birod'almi politikával szakítani. Úegállapitot ták, hogy-est a hirt felelőtlen emberek terjesztették Svájcban a a z-fcser kormány utasította berni ; követét, cáfolja meg azt az állítást, mert német teljesen alaptalan. A bajor kormány semmi okot sem adott az ententnek err ,a feltevésre./MTI/ St. G e r main, augusztus 2. ^ Temps mai vezércikkében a német-osztrák ^ kér A éss el foglalkozik. Megtámadja - Bauér Ottót, akinek bukása ÍJ émet-Ausstr iára nézve nagy jelentőségű esemény . Azt Bauer utódja sem remélheti, mondja a cikk, hogy a politikai feltételeket lónygesen megváltoztassa az entente, de arra talán számit, hogy a gazdasági és pénzügyi feltételeket enyhíteni fogják. A cikk ezután üómet-Ausztriának azzal a kívánságával foglalkozik, hogy a háború előtti időből .valú és biztosítatlan adosággkat ne az egyes államok régebbi , hanem: jövő fizetőképessége szerint, osszák szét. A lap jogosnak tartja ezt • a

? kívánságot, de megjegyzi, hogy a r£gi uralom rendkívüli módon megkárosította f»ómet-Ausztria neia németnyelvű résseit központosító politikájával .Bécs városa belenyugszik azoknak az,óriási háborús adósságoknak a telkébe is, amelyeke* nem járadékcimletek formájában csinált* Ebben a tekintetben főképen a Németországgal , a- semlegesekkel és a külfölddel szemben fennálló hadik öle s Ön tar to~ A.«ásokr°l és bank jegytartozásokról beszél az osztrák jegyzék A Temps azt hiszi, hogy felesleges a háborús adósságoknak eztva háiom kategóriáját mint pszthatati Ián egészet kezelni. Németországgal szemben elhanyagolhatja tartozását Ausztria, meri "émetörszág 'csak'az ért adott hitelt, hogy saját érdekében tegye lehetővé • Ausztriának a háború folytatását. A semlegesek pedig, ha pénzt kölcsönöztek a régi Ausztriának, ha jegyezték hadikölcsöneit és megtöltötték pénztáraikat osztrák bankjegyekkel, akkor bizonyos mértékben számítottak az entente vereséIgére, már pedig igazán nem lehet az entente feladata, hogy megesegitse Őket, mert elvesztették a fogadást. A cikk sorra veszi ezután az osztrákok többi kívánságát és végül megjegyzi, hogy mindezeket a kérdéseket legcélszerűbben szóbeli tárgyalás utján lehetne elintézni. Miért nem határozzák el, kérdi végül, jhogy az - osztrák k ztársaságot a- nőmet birodalomtól való megkülönböztetésül •meghívják valóságos szóbeli tárgyalásra 7/MTÍ/ ,B e-.r 1 i n , augusztus 3. Atollt/ As a válaaz, amelyet az entette küldött a wersaillesi német bizottságnak, a rajnai egyezményre vonatkozó követeléseire, a Rajna vidéke katonai megszállásának dolgában sok tekintetben figyelembe veszi 'a németek álláspontját éa általában engesztelékeny hangú.A válasz avval a kijelentessél kezdődik, hogy a szövetséges és társult kormányok mindig arra törekedtek, hogy a megszállás minél kevésbbé nyomasztó legyen a népre nézve,feltéve. Jiogy Németország pontosan teljesiti a békeszerződés feltételelj.A német birodalm 'mostani és jövőbeni törvényhozói hatalmát egyáltalában nem korlátozzák az sntente hatalmai, ha Németország megadja az ententebizottságainak azt a jogot, hogy a gajna balparti területén törvényerejű rendeléseket adjanak ki. Ettől teszik függővé a szövetségesek a megszállás alatt levő terület népének személyes és állampolgári szabadságát , vallásszabadságát , sajtójának szabadságát, a választások, és a gyülekezés szabadságát , valamint a Réwetorsziig meg nem szállott területeivel valü közigazgatási és gazdasági összeköttetés zavar1 talanságát. A szövetségesek biztosítják Kémetország megszállott ter leiéinek a meg nem szállott területekkel való közlekedési szabadságát is. Hozzájárul az sntente ahhoz is, hogy magánjogi pröökben a megszállott területen továbbra is a német biröságoja legyenek illetékesek, ellenben mindenkit ki kell szolgáltatni a szövetségesek katonai bíróságának, aki az entente hadierejének egyes tagjaijí vagy tulajdona ellen vét. ^i kell szolgáltatni' Őket'

; a-kor is, ha meg nem szállott területre menekültek. Közli továbbá a jegyhók, hogy az ententenak nem szándéka a megszállott területek politikai es k'özigazgatási beosztásának módosítása, hogy a pénzügyeket, szintén a polgári közigazgatás hatásköt*ében-levőnek tartja, a birodalom és a szövetségi államok bevételeit tehát a jövőben is az illetékes német hatóságok-kezeihetik. A megszállott és meg sem szállott területek között helyreállítják a levélforgalmat, a térire - és távbesiélőforjalmat,amennyire az ostromállapot engedi'* Zz ententenak az a szándéka, hogy hatálytalanítja min azokat a rendeleteket, amelyeket a fegyberszünet idején a katonai hatóságok kiadtak. Hám-etország belső poltüai kérdéseibe nem avatkozik bele az entente.A békeszerződés életbelépése után visszahívják azokat a megbízottakat,akiknek eddig a német hatóságokat ellenőst-zniök kellett, A közoktatás szintén a némát polgári közigazgatás kezében marad és a német kormánynak nem kell tartania tőle, hogy a megszálló hatalmak idegen nyelvű oktatást vezetnek be./líTT/^ B t r 3 i • , aaeuestua 4. A Douteobe tagé ez eltúrna jelenti HaebureeÓl. A Haaburser Baebrlehtee Henrik porosz herceg nyilí levelét kgzli es angol királjBoz, A herseg as utolsó* órábea óva lat attól,hegy Tálas* •olt eaáezárt klaselgáltaaaák. Egyúttal vádat eeel Anglia elles, amly a vlligkeresaeéelee teréu táplált Irigységével egyedei UfaéS s háború kltsréaebeu. /«Tl/