Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-15

3 a l n t S e r m a 1 n,Július 15* A Katin Jelenti tfaohin t-t an­i bóls A köztáreaeági párti asenátorok ast hiaaik.hegy a békeseer­s^őéstjAaerlkában aligha fogják október előtt ratifikálni./MTI./ Salnt tt e r m a 1 n.Július 15• A Manohegier Guardiea a területi blaotteágnak a bolgár határokra vanotkoaó Javaslatairól a kovotknzőket jel ont is Nyugati Tráola Görögországnak jusson, a Sztrumioa ive a szerbeknek. A Dobrudaeinak azt a részét, amelyet 1913-ban a románok annektáltolt, a ozilieztriol éa tutrakanl híd­fők kivételéről Bulgária va lóazáViűlag viee aakapJa./líTI. / Salnt ü e r m a 1 n.Julius 15. A Times jelanti Ssalooiklből: .•»z 'lbániából érke aO legujubb hírek szerint Kssad paa . hívei között as olaszellenes mozgalom egyre terjed.A felkelek száma ál­lítólag már négye serre rug, A askutaritól délre és délkelotro eaő hegyszorosokat magszállva tartják éo a Szkutarl éo Tirana között való összeköt «e tésf amely helyejéfmár eaak Imraa aón át lehet elérni, elvágták. As ol .szok Szkutari- ós Tirana fele utján tiseaer emberrel tartanak egy vonsiafc./sn./ Salnt Gormal n y július lb. A Daily Mail közli, hogy ua egész világ részvételével alapot akarnak teremteni a re ím ni szé­kesegyház ujrafelépítéséie. A költségeket egymillió font sterling­re becsülik./MTI./ Jí S r i s o h-0 s t r a u,Július 14. /csoh-ezlovák sajtóiroda/. .» Gonles Krakowskl a Gazeta Peranna agy hírét közli, amely sze­rint a románok a lengyel-rámán határt elzárt'k éa az összes len­gyel tiszteket felszólították, hogy Zolemeáből távozaansk./líTI./ W e 1 a a r Július 15« Aemzetgyülés./ A 107,ssekaest hosszabb vifa után kihagyják. A lOB.ssakuas azt mondja: A törvény előtt mindan német egyforma. Férfiaknak éa nőknek elvben ugyanazok az állampolgári jogul és kötélesaégeik vannak, A azület ée, vagy úlláaból kifolyó általános jogi előnyök vagy hátnányok nem lé­teznek, a nemességet Jela" meghatár ozéeok osak a nój^egy rész ének tekintendő és nemességet adományozni nem szabad. Címeket 0St.k mint a hivatal, vagy a hivatáe megjelölését szabad h.cznal­ni. ^a akadémiai képesítést es a rendelkezés nem érinti. Aa állam nem adományozhat rendjeleket, vagy kitűntetóseket. Egyetlen németnek sem szabad valamely külföldi kormánytól elmet, vagy rend­jelt elfogadnia* doaazabb vita után a I08.saakaaat a biaetteág szövegezésében a megváltoztatás tárgyában benyújtott ja vasiatok elvété ee után elfogadták. A 109.szakaaaf as állampolgáraágról esdi. A bizottság eaövegozéeébon fogadták el.A 11 p. szakaszt vita nélkül fogadták el. P naner miniszterelnök kijelentette, hogy Asemann képviselő olyan értelmű nyilatkozatot kivan, hogy minden megtörténik an­nak érdekébon. hogy azok az állampolgárok, akik kénytelenek a lengyel államhoz való tartozásukat megszerezni, később könnyen visezatérheseenok a német állam kötelékébe. A minié zt ere 1­hök ámbár az egftez kormány erre nézve természetesen még nem ha­tározott, kiJslentheti,hogy az 6 meggyoz3déae szerint a kormány­nak az a felfogáeof hogy ezt a kívánságot e lehet?eég szerint teljesíteni kell./Tetszés./ A 112. szokása aa idegen nyelvű népeseég aaabad fejlődésének védelméről aaól. Cohn dr. /független/ pártjánnk azt a a indítvá­nyát okolja meg, hogy "idegem nyelvű" helyett "nemzeti kisebbség" kifejezést hasanálj a nak, Ssavrzáe után Fehronbaon elnök kijelea­t i,hogy Cohn képviselő Indítványát elvetették. A 113, szakacat a függetlenek egy Javaslatának elvetése után elfogadták. Aa ülés ezaol véget ért. A legközelebbi ülée holnap less. /MTI./ borii n,juliue 15« As Aohtuhr Abendblatt jelenti Budenból; A Prooainformát ion közli Londonból: A nemet osáesár ügyében György király levelet intésétt Lloyd Goorgohos. Aaonklvül több lord és a király egy rokona, ekl a német OMÁBBATI családdal Is rokoneágban van* többfelé is fordult., hogy a szövetségeoeket úr­it, bírja, hogy * oeáesár klezolgáltutását ne kívánják. A kor­mány jelenleg asonboa erről hivetalosan nem nyilatkozhatlk. bizonyoo es, hogy ebben a tárgyban ujabb tanácskozás less. /un'./

Next

/
Thumbnails
Contents