Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-14

StV * • r m a 1 a , Juliua 13. Vali nénetellenea kirikaturarajzolót a győzelmi ünnep alkalmából a Beooületrend tiszti keretestjével tüa­tették ki. Jiaf St. ö e r a a i n , Július 15. A párisi rendőrség beoeléee sserint a város lakossága aa utóbbi napok folyamán a nemzeti ünnepre Parisba ösönlött vidéklekkel és idegenekkel hat millióra emelkedőt. /MTl/ St. ö e r m a la, Július lo.Eyan, a Qhioage Tribüné párisi tudósító ja, a kl aek viaaentagság után került vissza Fiúméból Parisba, leír* * Ja lapjában a Június 6-ikl eseményeket ée kiemeli, hegy osak két momentum marad emlékező tében a mészár lésből,. olyan részletek, a melye­ket os\k két semleges szemtanú lát ett. Az egyik az, hegy maggjltWltsfz olasz tengerészek és katenák meggyilkeltak olyan franoia katonákat, a kik már meg-iták magukat , a másik pedig, hegy eláss tisztek sza­bályszerű parancsot adtak * fagyverek megtöltésére és a tüzelésre, aöt maguk ls resztvettek a franoia katonák megtámadásában. Aa össze­tűzést nem a franciák kezdték, hanem az ugyneve ze tt"Gievini Piumani", a fiumei eleaz soviniszták. /MTI/ St. ** a r c. a i n , július 13. A L** Oeuvre értesülése s zarint a követ­kező aaaksaervezetek osatlakeatai; még a július 21-ilcl sztrájkaasu a tengerészek, a textilgyári és fémgyári munkásak szakszervezete, tavibba a sairxhá3i alkalmazottak és művészek azövetsóge. /MTl/. I é r i s , Július 14. /á Magyar távirati Iroda szi kratávirata a buda­pesti rádiŐállemá8 ut .ián/ Az Egyesült Államok romái nagykövete ágét Braad Whitlook belga nagykövetrek aJánlettáJc fel, a ki azt él ie fe- , gadta. I á r 1 a , Július. 14. /A Magyar Távirati ír oda szikra távirata a buda­, pesti rádióállomAs utján./ Azok a Washingtonból árkaad hirek, a me­lyek szerint az egyesült Államok intervenciót kezdenek ^ ex ikes un. rendkívül meglepte aa lttlév5 amerikaikat, a kik azt mondják, hegy Yilsen g ^risfcjfaa' - alk almával, Bahasom tett erről említést. * I á r i é , Július 14. /A ü-gyar Távirati Iredt> a siókra távirat a a buda­pesti rádióállomás utján/ A fiumei zavargásek Ugye kemely nemzetközi válságét idézett alö. Fiúméból árkazc emberek azt Beadják, hegy a franjia gyármrti katenák között valóságos mészárlást rendeztek az ele­ssek. A Obioage Tribüné munkatársa tegnap Páriába érkezett ét azt állítja, hegy as elaszek kényeseri tették távozásra Fiuméből, mert meg­sűrgönyöats a mészárlás történetát. Amerikai hivatalos körökboa tartóz­kodóan itéllk meg a helyzetet és a sajtót arra kérik, hegy ne fújja fel tvlságeaan a történteket, mert az elesz-franoia viszony fogja ezt magsinylsni. ü a w y « r k , juliua 14. /• Magyar Távirati Iroda szikratávirata * Dudajjes-ti rádióállomás utján/ Az^vening lowsnok »J elöntik Parisból: Olasz ország lassanként a békeért eke zlet enfoflit^ tarribla-jo lett. Éppen abban a pillanatban, a midén aa osztrák békeszerződéssel hosszas munka után már körülbelül elkészültök, az olasz megbízottak egyszerre azzal a kívánsággal Alltak elő, hegy a táaaesi&l est trák keaoessalókat ruházzák át Olaszországra és az erről stóla* rendelke­zést vegyék fel a békeszerződésbe. Dr. Vei a khinai megbízottak vezetője, a sajtó képviselője •15' t erről az olasz m:nővérről a következeket mondotta: " Ml ea már megint?" Hát miosoda ftflina? Senki földje, a melybél mindenki levághat magának egy darabot, ha elégedetlen a békeértekes­- let döntéseivel.? 3&£Lna est nem fogja megengedni. A szővetségeaak Shaotuaget átadták a világbéke legnagyobb ellenségének és mintha ezzel nem elefednének még meg, ragfentelás alá vesznek egy olyan javaslatot, a cioly az osztrák szerződésnek megszövegezett ellenkezJ rendelkezésé­vel- aaemban el akarja Edinától ragadni Tienosint. E^rina hajlandó bele­og/eani abba, hogy a német-osztrák konoesszlókat nemzetközivé tegyék* azonban ahhoz már igazán nam kérhetik beleegyezésünket, hogy olyan orBSágnak adjuk át. a minő Olaszországi" Aa általános meggyöaosós a békeértekezleten az, hogy ü laBzor­szág kétségbeesett játékot folytat éa igyekszik a szövetségesektől valami területet klosi iarni háberubalepésének ára fajébon. As olasz megbiaottak azzal fenyogetfldanek, hogy ar olasz nép elkeseredése vagy belsavlzmuara, vagy a régi német szövetség felújítására vezethet. Olaszország Tienosinre vonatkozó kérelmét külön bizottság elé utalták. I e w y o r k , július 14. Ik Magyar Távirati Iroda szikra-távirata a budapesti rádióállomás utján/ A leigterk Sunnak Jelentik Parisból: Laneing tegnap távozása előtt aa újságírók előtt nyilatkeaott a vi­lágpolitikai helyzetről. BáVmutatott arra, hegy igen eak probléma beleértve at adriai kérdést, Magyarország ügyét, Törökország sorsát . eldöntetlen még és a helyzet általában kemely. Véleménye szerint nagy veszedelem rejlik abban aa apáthiábsn, a mellyel a békaértekezlet a világ Qgyeit nézi. Általában nagy meglepetést keltett Laneing nyllat­Veaatának pessslmtaxouea, a mely ellentétben áll filaen legutbbi optimista ny llatkoaatálval. Lansing egy erre vonatkozó kérdés kapósán azt mentette, hegy C csupán szemébe akar tekinteni a dolgoknak éa rá akar mutatni arra, hogy veezedelem a világbékét falt aooepmlinak tekinteni. A külügyi államtitkár még azt la kifejtette, hegy hazamone­telének eélja a külügyi hivatal ujJászcrvazósef mert a változott kül­politikai holyaet ériáai követelményeket támaszt az amerlAei kül- ­pelitlléi helyzettel szemben. Laneing tagadta ezt, hegy Maxiké ellen bárminő akcióra készülnek. Aa újságírók körébon mély benyomást keltett az, hogy Laneing félig-meddig aohmutA tábornok álláspontjára helyezkedett ée a köael keleti helyzetben veszélyt lát, a a békeszerződést a világ ujjá építé­séhez vésető eleS- lépésnek tekinti. Sekan azt hiszik, hegy L ansing has a térte után be fogja adni lemondását.

Next

/
Thumbnails
Contents