Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-10

3 a in í 5 e r uj a i n, július IC. Renner dr, kancellár Clecien­aeaunak^Legvzáket ^datott át. amely 5 következfik vt. mpndja.2 M Abekeiolt ételek s zer int minden vaautvona lünknél osak töre­dékek maradnak meg, -melyeket lehetetlen aktiv állapotban fenn­ta rtanio ftgyenesen groteszk, a keleti és északi vonalak meg cson­kit ása Q A llémetausztriának megmaradó Bruokon B Pozsonyon, Lunden­hurgon, Brossba okon, Zmeimom és Gnündön át vezető' vona lmar ad ékok 42-164 kilométer kosssuak. Béesben ezen vonalak számára hetalmas befektetése és ériási üzemköltségeket igénylő fej állomás ok vannak. A költségek már nom állanak semmiféle arányban az elérhető, ho­zammal. Már most he kell jelenteni, hogy ebből a szempont­bél a nemzeti államokkel szemben különös követelésekkel kellene fellépnünk, amelyeket csak külön bizottságban lefolytatandó tár­gyalások utján lehetne tisztázni. A Bécshoz legközelebb fekvő főállomásokat a javasolt határvonalak daeára annak, hogy az il­lető helyek lakossága túlnyomóan német és az Illető állomások németnyelvű területen fekszenek, egyszerűen erőszakos módon s esek-szlovakok javára elveszik, pusztán azét t,mert ez az elve­vés alkal-mas arra hogy bennünket károsítson. Más indokolásit en­nek nem lehet találni, AZ északi és keleti Méuo tausztria részér? terVbe vett. határmegállapitás tehát már a vasúti íorgnjlom szempontjából is tarthatatlan© Mémetuusztriónak osak az alpesi vasutak maradnak meg* Csak két útvonal marad érintetlen, a Bécs-buzi, ós a Jéo^-Vill&oh­tarvizi. Minden más vonalat meg csonki tanát.. A maiai J Bo zenen, Pranccnsfesten át karburgba vezető vonal annyira megcsonkíttátik, és három állam közötti osztt\tik fel, hogy már nem lehet egysé­gesen * ige ugatni és kihasználni* A Xufsteln-boz cni, Linz-klegen­furti és BéoB-marburgi vonalaknál Bémctausztriátél elveszik Bozen, Klagenfurt és Harburg féli kiinduló állomásokol. Az Így megcsonkí­tott vasúti hálózat jelenleg züllött állapotban vsa és nln- , osonok meg tfémtáusztriámak eszközei arra, hogy rekonstruál­hassa. A Bzétzüllött vasutrendszer mellé a békofeltátelek KII. része mé^ részben telj eelthetetIon kötelezettségeket állapit meg, .* néne t-osztrák kormány hozzájárul as átmenőforgalom éa a viziutak szabadságához és készségcsen hajlandó a szö­vetséges és társult államoknak a legtöbb kedvezményt ós u­gyanazt az elbánást biztosítani, mint a Belföld leknek. De lehetet­len az amit követelnek, hogy a valamelyikrvonalon egy bizonyos irányban fennálló Üijaaabást egy másik vonalon és egy másik irányban le alkalma zsák. Slutasi ihatatlan szükségesség, hogy líó­metausztriának gazdasági Ínségében ugyanazokat a jogokat en­gedélyezzék, amelyeket tőle megkövetelnek. Ha azonban a kölcsönösséget visszautasítanák, Néniotaueztria megelégednék azzal az igen csekély joggal, amely azokban a ' kérc8kódolmi szerződésekben vaji megállapítva, amelyeket Ausztria­Magyar ország a háború előtt kötött, ha ezek az ilyen szerződéses államokkel B zömben alk . lma.ztotnának. Teljesen lehetetlen, és töké. loteaen elviselhetetlen következményekkel járna azonban a volt monarchiából keletkezett államokhoz vale) viszonyunknak olyaui mó­don való rendesése, ahogyan ezt a bók efelt ét elek megállapít ják. Uérnetj \mztria köteles legyen ezeknek as állonoknát mindezokat a jogokat megadni, amelyeket a győztes nog yha tol maki Beme tor szag­tól Igényelnek, sőt még azoknál is többet, anélkül, hogy az Ad-<, rlához való szabad átjárás Ígéretén kívül néki akármilyon jogot konoedáInának. A nemzetközi bizottság tagjai bizonyára igazolni fogják azt, hogy tökéletesen lehetetlen Néne tuusztria létérdeké­ben feltétlenül szükséges összeköttetések helyreállítása, hogy ha a többi államok st tői az. államtól egyeldalnlag csak jogokat Kafw?;'""- 1 Jexisk. • M A német-os zt rák ^kormánynak nlos oz ellen semn-i kifog-'-sa, hogy'a nagyhatalmak maguk vegyék ennek a kérdésnek a rendezését késükbe. De méltóztassanasr neH'"/ a teljes kölcsönösséget rcogsze­j resnl. . • Némotaueztria dunai aőshaJósása*, amely igen sokat szenvedett, a dunai forgalom újra megindítása szempontjából a legnagyobb fontossággal bir. A dunai hajóstársaságok más államoknck tel­jesített szállítmányozással fizethetnék ki ont a bevitelt ,-maly­rc Sétm tausztrla rászorulí? c JSzt a kivezeti utat as ország külön­ben is ké tségboedtŐ állapotából elzárná azonban az, hogy a né­met-osztrák hajóstársaságok haj óparkját és berendezését a, béke­feltételek szerint felosztanák éa megtóritéB ellenében bevál­tanák. A köaclokedés kérdésébem is a békcssorsődés utján va­ló rendezés esak azokkal a hatalmakkal szemben leaz lehetsé­ges, amelyekkel Ausztria habarna viszonyban volt. A volt monar­ahla kerületei között való kölcsönös viszonyt azonban, osak a nagy­hatalmak vezetése alatt euló bizottság rendezhetné éeaeaerü íSlj módon. A német-osztrák békedelogáeié Javaslatait és ások' meg­okolásút a kancellár jegyzékéhez moUókclto./LITI,/

Next

/
Thumbnails
Contents