Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-09

Hogy Magyarországnak .2 entente t illette a aserbek által megszállott dél~i területein milyen állapot ok uralkodtak, arra r - j élénk világot vet- az az értesülés , amely karüld utöa értCezott Szabadkánál. Behány nappal eze* löt J megérkezett a Pária éa Bukarest között közfraído keleti expr ese-v oont Szabadkára, szenei!latv© ttizelőanyag-hiány következtében azonban aea tudott tovább non ni és teljes huszonnégy órán át kellett a szabadkai állomás cm vesztegelnie, mert nom tudtak aranyi szenet elö teremtemi, onennyivé 1 ut ját tovább folytathatta volna, *>aak akkor indulhatott tovább Szegeden és Z' Aradon át Bukarest felé, amikor Belgrádból nagymenő zen megér Jcezstt ét. ssuk>séges szénszálait mány. Egyébként roppant nyomorún ág oeakra bányákben, áltáléi *ban a délvidéken ugy a fa? mint a szénellátás dolgában olyannyira, hogy % a szerbek vasúti Jegyet ssak azoknak adnak ujabban, aJdkr megfelelő mennyiségű tüzelőfát adnak esorébo érte. Hl <rt-eko*£oic Garbai Sándorhoz a forradalmi kormúuyzótaná cs elnökékez ujabban a következő lid vözlŐ .távirat ok érkezt oka Á Xerekeedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége Jánoskáéi fiókjától, Izsák község munkásakat ena- és földművé a-t anáo eú tói, a rékoeiereszturi munkás-kat cna-ée földmüvoa^>tanáóntól, DuaapataJ éa Akaszté községek pro 1 etái iááusát ól. lowyerk, jul.8« A Magyar Távirati Iroda aá ikratávi ráta a budapoati rádiéáUomáa utján./ A Bentferk Horaldnhk jelentik Páriából: A bókéértokealet töbV-uapi halogatóé után végre elhatározta, hagy megvizsgálja a fiumei aavargáa okait .Már a múlt héten olyan hírek árkoltok Fiuméből, esélyekből aa ottlevő franoia éa elnac katonák közötti oioeanégoe viszony eléggé kitűnt. A legutóbbi véres Összeütközés most sr ra indította a békeérteke sic te t, hogy Tiítoni Javaelodiárn nomaetköai vlsegáló bizottságét küUJÖs ki Piuraéba. Ebben a bizottságban SwnvrnjoúaM^ tábornok képviselt, as Bgyosült államokat és rranoiaorszár/Iagybritát^e/n^ valaaint Olaszország la UA^rarmu tiaatekkel vámnak képvieelve. As elaások tagadják ast a franoia. Je lent ést, amely szerint a vasárnapi összeütközésnél kilón o íréivel a katonát megöltek és tize negyet nejrSefeesit ettek, A franolák viasottt ast állítják, hagy a felelősség es olaszokat terheli. Olasz félhivatalos nyilntkesat szerint a lövöldöaéate franoia katonák kezdték. Aa ©Usa békedolegáalóhoz köaolálló olasz tisst ma e történtekről a következőket menée ttajjpAs eleő zavar akker tört ki, amidőn e fraasiajkatenék ?iumébon leasákitották a nemzeti Jelvényeket as olaaa lányok ruha Járói. A lakosság természetesen nekiment a franele kat éráknak, Ae az eless tlsstss7^

:

kösbeStlépéo1re oa aa epizód elsimult. Másnap., mldöa a franoia őrjárat végigvonult aa utcákon, a lakosság kipiassogto. A franolák erre ráláttok ns utoa közönnégáre

# rnire az olaesak nekik mentek.A folháborodás í Piumében rendlrivül nagy

4 és as Amerika elloaáv allonaaonvet, helyesebben a Vllson sassiélyo elleni ellenszenvet a legnagyobb franei a gyűlölőt váltotta fel. Aa siessek érslk ezt, hegy ismét Kémet ors sár felé hajtje őket a politikai helyset, afalé a Hémetorsság felé, gmelya hábéru keadetén mindan ere Jé vei Igyekezett kedvébe járni Oleszor saá amk. Most a franolák közül sokan ezt mondjak:, hegy a háborút Olaszország, sőt kmrifou nélkül nyerték meg.A legközelebbi háborúban Olaszorszaa; nom fog felülni e oaalogatáa oknek éa távolról néal mgd aa eseménye kot. /MTI/ Mewyork, jul 9. ,/Sz ikra távira t/ Parisból Jelemtiki A diplomáciai feszültség Franciaország és Olaszország között komolynak tekinthető. Tiltani elute,záaa» o 1Ő tt állitenag közölte az ötös-tan ácsosal , hogy a fiumei kérdően ok Olaszország kívánsága szerint való rendezése feltétlenül és gyorsan kel 1 hogy megt ört énj ék, ha nem akarják, hogy válság álljon bo. /MTI/ I ievo n . Jul. B. /éTzikrátávirat/ A fiumei incidensek magvizsgáláairatfcesíVotfégceoi legfelsőbb tanácsa bizottságot ktildötf ki* amely haláé**, t alánul Fiumébe Siazik. A bizottság o^y-egy f ranaia, oiesz, angol és amerikai tábornokból áll/MTI/ L o n d o n, Jul. 9. fezikratávirat.) A Dolly M«£ö tudéaitéjának a holland királyné? f érjéve 1 ::.'.'.> a német ooáezár kis zoIgái tatásáról f olytat ott . bossélgot és ét közli. A cs ás zárt afmint a királynő férje kljei ont ette nem lehet a szövots ég csöknek kiszolgáltovtnl. Mivel azonban Uémot cr 0 sag be leegyezett abba, hogy A császár fölött itél&^sKröeM e zöyateégoaoknok lémet osu tfszágtél kell köveiéinie , hogy Ö* forduljon Holiauslákez, a kiadatási kérőiemnél és akkejfé** azután n as utasithatje v lsszél./MTI/