Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-30

W • 1 m a r, Juliue 30. /!< «n zet gyűlés*/ Az a lkot mány tervezet folytatólagos tárgy alá*áaaál *rhüringer dr. képvis «1ő /német nsmzsti néppárt / kijelenti, hogy a z a lkotmányt nem íogudjü sl, mert nem tartja «1 ég konzervatívnak.! monarchia hive

% de ••- zért a köztársasági államforma d cára állampolgári kötél es«t töégeikndk ő és pártja meg- fogiák felelni. A német nemzeti néppárt n«m akarja magát a nagynémetek hazafias párt jára l as onoeitan ./Elénk hel yeslés. / Beintse képvi selő /német néppárt/azt mondja,, hogy a közigazgatásban uralkodó szellem a legezélsőbb demokrácia szelleme. A Blfaarck-fóle uralmat, mint arc-szakost, gáncsolják, de eohasem volt olyan kormányzat, amely a a állami élét .eleven szerveit ennyire fejleszteni képes lett volna ./Helyeslés . Szociáldemokraták közbekiáltanak : És beleloval be rmunkét a háborúba^/, A régi alkotmány volt a világháború oka éo ha a németek e zt a háborút négy esztendőn át ki tudták tartani, annak épen az a esilárdásg as oka, anOly a lkotmányukat jelleneste. /Helyeslés J obbró 1.//iiTl./ A m ste r d a m . július 29. A neausetkozl szakszervezeti kongresszusa ok a városházán való fogadása alkalmával leghi en /Németország/ a^JkülfölcU delegációk nevéében köszönetet mondott Vlbaut%Mv$zlo szavaiért ée ama fogadtatásért, amelyben Hollandiában a külföl'di delegátusok részesültek, köszönetet mond Hollarjdiának

) hocy a háború alatt összekötő ^kapocs volt az egyes országok munkásai között. A kongresszus célja a jofcb munkarend kidolgozása, mint amilyen a bákeozoraSdésbsn van. A kongresszus faladatává teszi a nemzetközi szervezetek szslártUteuftt. . GompersSámuel az angcfi. és az amerikai delegációk nevében mondott köszön etet. ./IFI/ ' A irfKE^SJOVJET ÜLIÍSP^r, SZÓLÓ *ÜT)6SZ*ÍS VJ*GI. Kalmár Henrik népbiztos köszönetet mondott megválasztatásáért az országos tanácsnak és megokolta azt az álláspontját, amely arra késztette, hogy mint ideiglenes népbiztos bejelentse lemondását/ Végleges népbiztossá történt megválasztatását azért fogadja ol, mert bizonyosra veszi, hogy nehéz munkájában az Ors zstgoovranác e tetterősen ée fel téti elxxu támogatni Ma.A népbiztos azt fejtegette, mily nehézségeket kellett neki a múltban leküzdenie. A népbiztos kifogásolja a budapesti néxasfA nyelvű sajtó mágat a rt áaá t, amely a német népbizt os ságot a néret p roló tanát us erdőkéinek megvédésében nem eléggé támogatja. A .német- os zt rak békeszerződésre való utalással Kalmár népblztoe kifejtette a német proletár iát ua álláspont j át, amely e *;int a német proletariátus eeandeseire sem fogja fejét az osztrák tőkések ée az osztrák hagyni rt okos ok jármába hajtani. Áyugatmagya ro rszágra nem szabad visszajönnie som a gyárosnak, sem a »4gnásrak.ITyuga tmagyarorszagynak gzovj etittgyaro rs zág tói való ^elszakítása a német proletariátus számára nemcsak szociális ^veszedelHfiira elente ne, Nyugaxinagyaro rszág csak a magyar szovjet** köztársaság keretén ouLül óvhatja meg nemzeti önállóságát, /fléúk tetszés és helyeslás/ Schwartz elvtárs indítványára az országos tanáos egyhangúlag kimondta, hogy a német népbiztosa^ járjon al abban az irányban, hogy a nemet vezérlő korzej-tyzo -bizottság teljes számban foglalj on helyet a szövetséges e*fcAíC/ötvenes intéző-bizottságban. A szövetséges tanác eko rmány abbeli rendelete kapcván, hogy a halálos Ítéletek abban a? esetben, ha nejryvennyólc ő xán bejfül nem hajműr végre, életfogytig tartó sz-ahadsagvesztés^büntetéera rált^wják,Scirrarz Richárd elvtárs indlt-#nyara az országos tanács szükségesnek jelentette kl a fogházak és az elmekórházak szocialista szellemben való átszervezését, hogy igy a halálbüntetés megszűritetősének elve mennél -előbb megvalósítható legyen. Valko elvtársnak ezután felolvasott indítványa azt követeli hogy a magyar népbizt os ság ok részé xől kidolgozott törvényjavaslatokat hivatalos közzétételük előtt j.uttass/Ck elja néao_t ko rrűariyzób izottság mint azonosjogu tanácskormányi szerv, elé [tirgyalás céljab

ój* Felolvadták Valko elvtársnak a vadászati törvény megváltoztatására irányuló indítványát, amely azt kívánja, hogy a vadászati területek bérösszegéi a helyi, direktóriumok állapítsák meg ée a lelőtt vadakat a proletariátusnak bocsássák rendé lka ésé re. Sz utóbbi indítványt a német népbiztosság utján a szövetséges tanácskomonyhoz utalják, a többi indítványt en bloo elfogadták. •Knaller elnök rövid zárószavaival a német onzÁgoa tanács második ülésszaka végétje rt* -