Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-30

ast hiszi, hogy a Magyar Ssovjotköztáraaaáf, kiéheztet éeével l•gyárhat bennünket. Mi aionhan nam adjak neg magunsntíí"~ entente zeoedoeelnak, óé naa ijedünk mag sem a fény eg té sok t3l, eem a kiokádtál. Mi a

J.Sc_ tat a vívmányokat, tnalyakat kireresodtttnk ia\ganknak

t nam adjuk kSTJÖhbé a kezünkből, aart erőé hitünk, hogy nam pusztulhatunk el, sőt ellenkesőleg: al maradunk a győztesek ebben sa agyanldtlan berohan. Irősen hlsssuk, hogy ss antanté hatalmai neebaradhatnak neg vezető helyükön. legerCeebb meggfösődéeünk, hogy nemoeak"Magyaror szagon, hanem as antanté areaágafban ls heaarosen elkövetkezik as as Idd, amiden a na hatalom a holnap hatalmivá válik., amiaSn 11 enen oeau, Lloyd George, orlando áe Hitti uraknak époly kevéeeé laas hatalmuk és eoejük, mint néhai inftrássy gróf vagy Bethlen gróf uraknak, vagy hogy ia hivjék ast a népséget. Sst a remény eéAttinkat neiXsupán spekulációra- alapítjuk, nes arra a forradalmi türelmetlanságrf7 ame ly eltolt bennünket, hanem arra a világos számításra, hogy a kapitalizmusnak ebben a háborúban feltétlenül ossza kell omlania, ossza kell omlania olykópan, hoay oszlopait maga alá tamássá. A győatee / országok kapitalistái azt hissil, hogy oeak legyőzött országban törhet ki forradalom. Nagy tévedés. Tisztán gaataságl lehetet lem és, hogy a nyugati állemokbtm megmaradjon a kapltalismua. Valamennyian tudjuk,milyen nagy terheket rótt ea a háború a győztesekr e -és a legyőzöttek re egy. formán. Német pénzügyi tudósok kissámitot ták a háború folyamán, hogy Németország legfeljebb százhúsz milliárdos hábonua adósságot tud elviselni, még akkor le, ha a -vagyonos osztályt a végletekig részeltetik ls a t eher visel ősben ée a dolgozó osztályok - minden évben St hónapot a háborús adósságok törlesztéséért dolgoznak. ¿0 még ss a számit ás ls annak a falta vés nek alapján készül, hogy nyersanyag okban éa Jólmuködö gépekben épenyolyan nqgy fölösleg lesz, mint a béke " idején volt. Most azonban a gépek aár elkoptak éa nyersanyag egyáltalán nlnoe, az adósságok al lenben megháromszorozódtak, ad* TnegnCO/eszerei*a tek. • ílgyőzöítakrr* tl g*?!^^

1

.* 0

~5*^g|réL«öltötte át a íegyozottekre, de ha a legyösötfek val enen nyirkot el azat ts egüknek elaeet <

2^

to

JÍel*' *«í;

T

«»*B«k még akkor'is óriási adósságterhet kellene yiselniöíge a gvöktee országok eroletárSágénak évtizedSkaTTt kellene •'FI*.** ^ö "^•

t *» adóséi golat lstörlesztané. Is ért. jelentkezik a győsteo országokban oly nagyfokú Üégedetlsheég. öt esstandőn át a legnagyobb Ígéreteikéi biztatták a.népet, követeltek tőle olyan áldozatokat amelyeknek nincs mása a tarténal.mben ós most hazatne^Ko-ek L l^TÍ a

4

har

fÍv

rrŰ

hJ

E

í? még '•aTWben aannakj A,e, már bemutat jik a számlát . áz otthon léiö katonák, a gyárakban lévő Jonkáaok és a hareíérsn as országokban. Igas, hogy mindent vásároIhatnak, mint mi is a háború ÍJAí*/ 08o

^W gépnek miMen drága és esért a nép as entente orosáSlf5 ?lJ^«i?*

liában ^eslk.baüaija ls rongyos, pedig minden hoziáSseS^Sfa^ií?* A

S

alálM

*

n

^'' annyi pénTe, hogy mindent megszerez. lo£ ^'kíírai^i

1

!*^ f\.^«**°W» állandóan sztrájk és bérmosga! lom. AkspUsllsták a lehetetleneéglg akarják fokosnl ozi as állapotot eVí.JXa*^! £Í?K

h0g7 * raun

»

to0taia)c »•» «abad nagyon követelőknek lenniök, mert különben nlnos haszon a termelésen. Ebben részben igazuk iLTr^üT^w **

Dlte

**™ kaszonro. dolgosik, as olyan termelés tehát, •mely sokba kerül, nem hoz hasanot. VSsért szabotál a vállalkosók nas-jA í !"!'/ f ábotálás következménye az állandó munkát a 3a ns ág > a fokosoeé Íni^tlífv 'ü*

1 °f

8

"

fü

á«

ö * •erre növekvő el ég adat lenség a munkások körében. ÉS aég valamit ügy élesbe kell vennünk. A kapitalisták egy. SíSiKla?T^f

att

5í* g3,0n

«

ék • *• PWM • "édját. hogyan nyerjék meg i^i^ií/^\

i

"

0

?

r

!?.

rét

*

#lt

» »*• * utasokat, a posUsoiít éT Hí ÍIaSl.

b

ÍI

ata

í

noko

*

a

.ÍL aklk "WW flzetéot kapnak as eUlamtói aklkulyn^kSl^o^unk^^ *** ***** W*S. a keStaliat

1

.' ofsA folytonos drágulás és a fokozódé inség következtében azonban a kapitalista társadalmi osztálynak slék a legjobb támaszai is a legnagyobb Ínségbe jutottak és igy történik; hogy a győztes államokban éppen esek az elesek a legelégedetlenebbek és legforradalmiabbak. Így a kapitalizmusnak ezek a támaszai is kidőltek* El kell tehát jönnie az időnek, amikor a lapitalisták hatalma ott is összeomlik, amikor a nép nyíltan ki fogja jelenteni: ai nem akarunk tovább haroolni azokért,akik a háborút csinálták. Ez egészen egyszerű matematikai számítás és számolhatunk vele, hogy rövid időn belül as entente^országokean is-el fog jönni a forradalom. Ez tisztára gazdasági szükségszerű* ség, A kapitalizmus meghajt, a szocializmusnak kell a helyébe lépni* '—Milyenek azonban a viszonyok a többi országokban? Cseh-Szlovákország , Jugoszláviát:. . és Lengyelország hasonlóképen áll* tévédé a volna ast hinni, hogy a cseh-azlovák vagy a lengyel pénz jobb., lenne, mint a miénk* A volt cseh pénzügyminiszter, Rasin, a miatt panaszkodott, hogy ő a lengyel koronáért sem nyersanyagot, sem élelmiszert nea tud kapni* Ea élelmiszerre van szüksége, akkor kölcsönt kell, hogy felvegyen Amerikától, vagy pedig cukrot kell, hog kivigyen* Igy történj hogy Csehországban a nép nem jut cu~ korhoz, csak sacharinhoz* Ug^ajailyenek a viszonyok Lengyelországban is. Ott az ipar Igen gyenge, ugy hogy az állam nem tud semmit sea kivinni és teljesen az entente kegyére van utalva. Az entente támogatja Lengyelország got, mert az orosz bolsevisták ellen hadat visel* A varsói kávéházakban mindent leheY kapni, a mit az smber kivan, ds olyan drága áron, hogy azt csak a vagyonos osztályok győzik. Az entente kölcsöneivel a dolog ugr áll, hogy azok ellenében elzálogosítja vasuiait, erdőit, hajóit, minden birtokát. Ia azonban az entente nem lát több fedezetet, akkor nem ad többé, mert ő kapitalista alapon dolgozik. A volt*oaeh pénzügyminiszter panaszkodott továbbá, hogy Amerika megtagadta tőle ege; negyven millió dollárnyi kölcsön folyósítását. Ugyanilyenek az állapotosa legyőzött országokban. Réme

t~A.ua

ztriának le kellett mondania materiális és idsalia önállóságáról, hogy a legnagyobb bizonytalansággal ugyan, de legalább puszta létét meg tudja hosszabbítani. Ennek a ksgyslsmksnyérnsk = sllsnében az entente kétszeres jármot tett Német-Ausztria nyakára, a saját kapitalistáinak ós az entente kapitalistáknak a jármát.

Cltt isj

ftzonbair) el fognak érkezni ahhoz a batár hoz, a hol az entente többe nem fog akarni segíteni és akkor *érnet~4usstriában az inség olyan rettenetes lest, mint még soha. Németországban is hasonlók a viszonyok és az entente annyira hatalmában tartja kémetorszagot, hogy ez az ország, a mely a legnagyobb szón- és ércbányák felett rendelkezik, ma még nagyobb szénszükségben szenved, mint mi. Ezek az országok mind előbb-utóbb össze kell, hogy roskadjanak ez alatt a nyomás alatt. — Miután sikerült nekünk az entente közvetlen beavatkozását elhárítanunk, most a mi törekvésünk egyelőre arra irányul, hogy a külföldi proletariátust felvilágosítsuk és rábírjuk arra, hogy az ellenünk fennálló blokád felfüggesztése érdekében megfelelő nyomást gyakoroljanak kormányaikra. De ha ez nem is történik meg, az amerikai kapitalizmus, ha már a többi európai piacot kiszipolyozta, maga fog rajta lenni, hogy Oroszország és Hagyarország ellen a blokádot felfüggesszék, hogy azután ezekkel az országokkal jo üzleteket csinálhasson. Akkor meg fog indulni a lavina* és nem fog megállani addig, a míg ott is ki nem tör a forradalom. Az előfeltételek megvannak. I kapitalizmus meghalt és helyébe a szocializmusnak kell lépniaV ¿0 mely lehetővé teszi, hogy a háború terheit a népek elviselhessék olyan termelés révén, a mely szeeialisztikus alapokon dolgozik. A szocializmus az egyetlen kivezető ut az ínségből és a nyomorúságból. •Ebben a tekintetben mi előbbre vagyunk, mint a többi ország mart a mikor a többi országiban élő slvtársaink aég a meglevő desorganizálásánájL és donoraiizálásánál fognak tartani, mi már ismét az organizálás és a prolstármorál felépítésének munkájához láthatunk. Nincs tehát számunkra más ut, minthogy kitartsunk, dolgozzunk és tovább is Össze** húzzuk magunkat, a míg egész Euro*pa munkássága lerázza a kapitalizmus jármát. Csak akkor lehetnek Európa országai ós veldtfegyütt mi is teljesen egészségesek. /Élénk tetszés és taps./ (jRCftjMeWfcro«Ífe/r^)