Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-30
W e-i ma r, Július So. -/S aozet gyűlés,/ Az alkotmánytervezet folytatólagos tárgyal ás lm ál rhtir Inger ér. képvieelo /némát nemzeti néppárt/ kijelenti, hogy az alkotmányt nam fogadja el, mart nam tart- . ja alég konzervet ivasjc.A- monarchia hive, da azért a köstáreaeági államforma d.oára állampolgári kötél ez st tségaiknák ö és pártja, aag foanak felelni. A némát naazati néppárt nam akarja magát a nagynémetsk hosaflaa párt Jével azonceltan i. /filénk halyealéa. / Haintza képviselő /némát néppárt / azt mondja^ hogy a közigazgatásban uralkodó ? zol lam a legezélsőbb damokrácia szellemi . . A Bi*marok-fél• uralmat,, mint erőszakost, éánceolják, de Bahasam volt olyan kormánysut, amsly az állami élét . elsven szerveit annyira fajlaaztanl képaa la tt volna ./Helyeelée . Szociáldemokraták . közbekiáltanak: Éa beleloral bennünket a háborúba)/. A rég i alkotmány volt a világháború oka éa ka a németek e st a háborút négy | esztendőn át ki tudták tartani, annak épen aaa szilárdé sg a a oka, asjsly alkotmányukat Jellenezte, /Helyeelée Jobbról./ fítSl.f A m sts r d a m . juliue 29« A nemzetközi szakézervezeti kongresszus., ak a városházán való fogadása alkalmával leghien /Métastország/ a*kúlfölei delegációk nerében köaaönetet mondott Wlbaut%id a *x5zlo szaraiért és aaa fogadtatásért, amelyben Hollandiában a küifölni delegátusok részesültek, Köszönetet-mond Hollandiának, hogy a háború alatt összekötő-kapocs volt aa egyes országok munkásai között. A kongresszus célja a jobb munkarend kidolgozása, mint amilyen a békeezsr a5désben van. A kongresszus feladatává teszi a nemzetközi ezervezetek aztláruitémát. .Gozz; ere-Sámuel az angol és az amerikai delegációk nevében mondott köszönet ex. -/MTI/ A NfeETSZDVJy* ÜLPS^^L SZÓLÓ TUDÓSÍTÁS VFGS. Kalmár Henrik népbiztos köszönetet mondott megválasztatásáért az országos tanácsnak és megokolta azt az álláspontját, amely arra késztette, hogy mint ideiglenes népbiztos bejelentőé lemondását. Végleges népbiztossá történt megválásztatáaát azért fogadja el, mert bizonyosra veszi, hogy nehéz munkájában az Országos ^Tanács tetterőeen ée feltétlenül támogatni IboAa.A népbiatce azt fejtegette, mily nehézségeket kellett neki a múltban, leküzdenie. A népbiztoe kifogásolja a budapesti németnyelvű sajtó magatartását, amely a német népbiztoseágot a német proletariátus érdekeinek megvédésébe n nem elággé* támogatja. A német-oeztrak békeszsrződésre való utalással Kalmár népbistob kifejtette a német proletariátus állásOontJát, amely sarlót a néniét pro— letariátua eemmieaetre sem fogja fejét a? osztrák tőkések és az oestráfr oagybl rtokoeok jármába hajtani. Vyugatmagyaro rezágra nem szabad visszajönnie aem a gyáménak, eem a mágnás ra k.Hyugat magyaróra zegnak Izovj etaagya ro razág tói valóJtlsaakitáaa a német proletariátus számára nemcsak szociális veaz ed elme jelente ne, Nyugatmagyaro razág ceak a zasgyar szovjet-** köztársaság keretén belül óvhatja aag nemzeti önállóságát. /Tlénk tetszés és helyeslés/ ' Schwartz elvtárs indítványára az országos tanács egyhangúisg klrmondta, hosy a német népbiztosság járjon el abban az irányben, hogy a német vezérlő kona*nsyzo-bizotteág teljes azáabaa foglalj oa helyet a szövetséges AXÉtx-ötvenee iatéaő-bizottaágban. A szövetséges tanácekooiány abbeli rendelete kapcaán hogy a halálos Ítéletek abban as esetben, ha negyvennyolc ó ráh beejl nem haj mák végre, életfogytig tartó ezabadeegvesztés^büntet óéra váltrAUstJa^Schvara Richárd elvtá re ind ft-fanyara as oraaágos tanáé a szükségéének jelentette , ki a fogházak és az elmekórházak azoeialiata szsllemben való átszervsaéaét, hogy igy a halálbüntetés megszüntetésének elve mennél-előbb megvalósítható legyen* Valko olvtérsnak azután felolvasott indítványa aat követeli hegy a magyar népblztoeeágok részé*¿1 kidolgozott törvényjavaslatokat hivatalos közzétételük előtt juttassák al )a BJffft t? r7 ^yz^ Ivottad* adat azcnoajogu tanácskormány! szerv elé Itárgyaiae eéijaboj* Telolvawaaták Valko elvtárs rak a vadászati törvény megváltoztatására irányuló indítványát, amely ast kívánja, hogy a vadászati területek bérösszegét a helyi direktóriumok állapitsik meg ée a lelőtt vadakat a proletariátusnak bocsásaák rendéIkcéaé re. E Iz utóbbi indítványt a német népbiztosság utján a szövetséges tanác ekományhoz utalják, a többi indítványt ea blee elfogadták. Xnalier elnök rövid záróazavaival a német orazágoa tanéts második ülésszaka végem rt.
