Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-29
Kényért t Julin* £9. '/A Magyar Távirati iroda a sikr a távirata • budapesti revdloáUemás utján./ A Okleago Tribüné nak jelentik Parisb41: Szakimé Childera őrnagy,akit Iloyd Geo rga> 1917-ben as ir preblem acgeldáaára kiküldött bizottságba jelölt ki t r \% cikket teea kös^ .amelyben ev legújabb megoldási Javas latokról nyila tkoalt. sSerlnte a Times; Bagóiddal jav*slag* helytelen éa annak eua oraaágnak kot té ssakitáea ,a m* ly s t latsa ls egynek tar emiatt és amelyei törvények .ssskeaok.kOsigasgatá a és gaadasnsl tény esők sgyeeitenek, óriási samrt.sőt kaosst okos na. Aa a tsrv^hogy Ulstert és IrorBBág többi réaaé| agy legfeí s őbh szövetségi lr pari áront ben ea^'tBók,logikus megoldásnak la teáik,a sonban nem felel rasg aa idők tövetalés'ének és Ulater beleegyeaéeétől függne,amely sohasem akarja bele egyezését adni aahos,hogy harmánA f oneáben Irorsa^oa csatolják* Ohlldera as Ír parlament válaeatójogát ls támadja,mert nam ugy válásátják,mint aa amerikai kemgTessauafc,bánosa kerületenkin t küldenek egyenlő saámu megbízottat .amelynek eredménye aa volna „hogy és sakál a ka roskad elmi érdekeket,delén padig a f ö ldb Ír tokos- érdekeké t vé danák, aminek kü vétke atében az ir nép többségének kívánsága nam volna képviselve saját parlament J ében. Írország egyesit és éneik javasló tbahesott terv* a régi as at rák-magyar monarchiának éa & régi kasa dal uniónak képét eleveníti ' fel* Aue at rl a-Magy a r cr ss ág ben aa egyenlő sMma megbízottból álló,kosos ttgyakteéV.: döntő úgynevezett delegációkban Örökös volt «v súrlódás éej a Bunkafsnnakadáe. A kanadai parlasantat annak Idején válasstották.a aonban a franoia éa angol tartoaáia/ok,exysnlő saámn követat kü lat ekje nélkül,hogy a lakosáéira tokin tettel lettek volna* A Times által javasolt Ír parlaaamt Ulster beleegyezése nélkül nem működhetnék^ami tulaj d ónképpen otat ja len tané, kogy például aa agyasait illa* apkban Hewyork vagy Virginia állam bárminő saövstaégl törvényt félre tud lökni. A Times kőzöa parlamenti javaslata mögött aa a gondé* lat raj lik, kogy a s Ír nemzeti Igényeket a atövetségl államformával fojtsák ol éa célja as»aogy Irorsaágot két államra oaaaa t amely vé* • gül elpusztítaná aa ir nemaetet* A Tlmse tarra ezerint ülstert Irorsaág többi réséétől véglegesen ol kai lene válaaztanl. Ss a terv padig annyi ellenimondást éa bajt rajt magában.,hagy aligha karul* het elfő gadáarew ÉH?2EXZLf AZ OBSZÁGOS LAKA8BIZT QBSfjHÜÍL. A lakások uletbb ősszel rá ea tárgyában a ho 31.- eh, csütörtökön délután fál—ot órakor az orazÁgom Iakaabiztos8a^aiy0rszágház r I. kapu, X. emelet/ értekezlet loaz, apályra meghívatnak a kerületi anerns- áe katonatanácsok elnökei, ÉL lakáablzottságok vszetfii, a házfalügyoiők országos aaövotségének, a bárházi munkások országos szövetségének két-két kiküldöttje ás a központi liszthlvatal rasstoja. - OBBZáGdB LAKASBIZTOSSAG. ' A német szórj st üléséről szóló tudósítás folytatása: Lalcht elvtárs a következő határozati javaslat elfogadását ajánlja: A német orazágoa tanács erélyeeon megsürgeti, hogy az alkotmány 86.a árt elmében a tolnámé gyei svetb terület áe a középső német nemzeti .etsrul et hat ármegállapítása, valamint a közi getzgatás átadása már a legközelebbi napok során hajtassák ragra ás a ^.Tanáeaköztársa«ág* cimü hivéjéios lapban tátessék közzé. A forradalmi tanácskormány* hoz azzal a felszólítással fordul, hagy témo gaaaa a aámet országos tanácsot mmkásságábsm ás ha esőn közre, hogy a német proletariátus régre -tetterősen helyeztessék jogaiba* Leimeter András aat kívánj a, hogy a németeknek elmeméit hivatalos irat ekei német nyelven szövegezzék mag. Ajánlja Leieht elvtárs indítványának elfogadását azzal, hogy aa abban hangoztatott követeiéahfVnak asonnal tegyenek alegOt* Laser elvtárs azon panaszkodik, hogy Magyarország námet jel a tanácsok kongre*szuaan saak öt küldöttel képvissltstték magukat* Szerints a német nemzeti kaalJsjphot addig a a árt asm tudták kl epit enl, mert más? aem tűnt al agéaaae a régi magyal adni nleat rá alá. A német parasztság egy része azonfelül a szoelali amusbau nem slaggá .iskolázott. J3ürW getl az alkotmány vágrahajtását.hogy ráad honoljon a azt korául!, hooy a német helyi végrehajtóik© ze gek csak .a német népbiztos ságtői fogad- J hassanak el utasításokat. A a érnetek számára külön karhatalmat ás külön vörös őrséget kiráa. Xellaer Sándor szigorúbb randaya öályoketkö vet el a oaempéazás ellen. - /Joiyiaiása következik/ Bécs. juiiua 29« /A MTI magánj elentése/ A Vaus yraie Praaas luganói híradása szerint a Corriere dalia Sera ast Jelanti Parisból,hogy a békekonferencia legfőbb .tanáé sa tagnap egyebek közt uj ra foglalkozott a magyarors algi helyzet tal. Azzal a követsléssoi s somban, hogy főként román, Jugoszlár ia saohr szlovák ősapátok haladéktalanul indítsanak erélyes offenzíva* Magyaróra aég allan, aa amerikai megbízottak kiemelték, hogy fontsabb isme ha a f egyverszünet: megkötésekor ilagjBavX országnak Ígért területeket (kjjürltenék^ Magyarországjbizra abban az . Ígéretbea, hagy a neki Ítélt terül eteket a románok kiürítik, eleget tett annak a felhívnának, hogy ax általa meg a aállt o sah- szlovák területet Ürítse kl. A románok azoaban a szébanforgó területet meg nam ürítettékki. Vem lehat tehát a magyaroktól rossz néven venni, na most ők látnak hozzá as uj ramegssállá eh oz^ A Magyarország ellen való katonai beavatkozást, ha egészen nam ls tettek ls róla, legalább ls elhalasztották. ' /Pro desm! B táviratot oly kommentárral kell kö*zölni, amelyben a lajrok rámutat rak arra, hogy immár Amerika ls belátja, hogy szószegés történt Clemenceau részéről./ ff e w y o r k július 2 9. /A MTT szikrafrlráta a budapesti rádióállomás utján/ A ffev/york Tribünének Jelentik Parisból: A.:A Magyarország körül a határszélekén '•' bajok vasnak, amelyek komolyabbá t08d.lt a helyzetet. Eo rr ét országból érkező zavaros hírek szerint rész ben szerbellenes mozgalom van ki a lakul óban, amely valószínűen komolynjv meg fogja akadályozni fugoszláriát abban, hogy Magyszerbla egyesítésének- éa újjáépítésén ek munkáját megkezdje. A Bulgáriában lervo franoia csapatok ellen alköVág^W atrocitások is azt tanúsítják, hogy-a asiratségeaaknek még hosszú ideig exoa kéaaal kell fallepni5k délkeleti Burépában. Vooh marsall Indítványa elleaéf* , amely szerint a románsaarh-aseh-tót csapatokat közös főparancsnokság alatt egyesítsék éa az sgyssitett haderókkel. intézzenek tárnádé st SzovJ emagya ro rszág ellen, a békeért eke zlax még mindig erŐtlenségat tanúsít Kun Bálával aazezriben követett politikájában és,ugytátszikjarra vár, hogy Magyarországon valami belső moamtlom támad, amely a —^gjyr* konaanyt magbuktatja és oly kormányt ültet halyéVa, amelylyel a békéé rt eke siet tárgyalhat. A békét* értekezlet a várakozó magatartása részben a szocialisták macfttartásának, részben az-olaaa-franci a és angol munkásság kívánságának tulajdonítandó, amely szembeszáll aszal, hogy a magyarországi 'mBzovjetkleér*leiíbtf bearntkossarak. Az bizonyos, hogy 7ranalv,angol ee olaaa csapat ok felhasználást!Kun Béla eltávolltésára mind a három országán igen népszsrütlen lenne, mert mind* a három oraaágban erősen kö vetélik a 1 eszére iést. bőként ez az oka annefnogy a békamegblzottak oly nehezen mozdulnak meg azzal a helyzettel saemben, amaljben komoly veszedelem magja rejtőzik^
