Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-25

Budapest,jullut 2ö, Egy előkelő amerikai újságíró ,aki nemrég Budapesten valt és as utolsó he tekig tárissen tar tvzkoao ct,anol nemcsak a francia,honem as an'gol és amerikai ^eseményeket' ís^igen . alaposan figyelemmel klsérhe tte, oJ^e\nwMuÍ^^Ssnéjo. L érdeke s rész, leteket mondott el a külföldnek Magyarországhoz való viszonyáról. Magyarország, mondta, ugy fekszik a párisi békéken^ r+nviv keeééen,mm t egy csalán. Egy csalánt pedig vagy össze kell nyírni, vagy meg sem ssabad érinteni. Ea valaki gyengéden hozzányúl,akkor o Tte ss tele less tüskével. Mivel az entente sem nem nyül t hozzá a kellé eréllyel* som nem hagyta nyugton Ma gyárors—zágo t, as entente le-gutóbb nagyon kényelmetlenül éreste magát a magvar kérdéssel kap, csolatban. A nyugati hatalmak $ különösen padig Anglia és Amerika, mindjobban meggyőzéének arról,hogy jobb lett volna ezt o csalánt nem venni kézbe, j*s\ mamSaHsémmn. *-A pro bimm* feji édesének okai világosak* az előtt,aki figze, lemmel kísérte a párisi,római,valamin t as angol és amerikai esemé, " nyéket. Elsósorban fi gye lomremél tó ez angol,franoia és olass munka, soknak a katonai be ov alkotással és blokáddal szemben elfoglalt ren, dithe tétlen állásfoglalása. Beesel tem francia ssooial let ebe serekkel, akik a felél bisté s ltot tok,hegy a kiéhezte tési politma,nem is szólva a katonai be av atka sásról, t francia munkások körében állandóim növekvő ellenszenvet kelt. A késettre leszerelt katonáit az entente, nak a ssovjetköstársatágokkal szemben folytatott kiéheztető politi, ká ját-él a legnagyobb negbo tBánykosással bősééinek. Lenguet, a fron, cia szocialisták vasért ast mondotta nekem,hogy a francia munkások szenvedélyes kedélyét ogy kérdőt hozza isgalombai As eross és na, gyarerssági katonai beavatkozás, Sa a munkát gyűl éteken nincs oly tárgy, amely'.a munkátok érdoki ódét ét fel keltené, ekkor etek kato, nai beavatkozást kell említeni, és a gyűlés nlndjárt élénkeooé válik, Lenguet rámutatott arra o tényre,hogy elvtársainak ilyen irányú meg, gyésödése napról napra erősödik* As a láteztt ne keserítse el a ma, gyár munkásokat,hogy francia testvéreik a békeértekezlet csigalassú, ságáhos hasonlóan cselekednek^Lonauot továbbá rámutatott erre,hogy o cenzúra és a háborús kös igazgató tag véget vetett s franoia szabad sejtónak. Másrészt a munkások legmenőbb rétzt a lővétzérokban volt. Ezek a munkások nost nagyon radikális gondolkozással és felfogással temek visssa otthonukba. Magas árak,műnkénélküliség és a.középosz, tálynak háború elétti helysete fogadja éket, A cenzúra fokozatos megszűnt'tése, amely még mindig nem nyert kefe jenest, valamin t a katonák hazeSzönlésa majd mozgásba horrák Franciaország dolgozó tö, megét, sót esek o tömegek már is mozgat bon vonnak ét a tegitémomen, tumok gyártón szaporodnak, A magyar munkások ne veszítsék el bátor, tégukatt látva a július 21^,1 tűntetesek kisebb méretét. Sisz az ém, berek tudják,hogy a döntés és a döntést Késé' cselekvés ideje még nem érkezett el. ihaJ A helyzet Angliában még sokkel kedvesóbb,min t Franciaország bon. Az angol dolgozók még sokkal erélyesebben köve teliz,hogy ssün, tessék^a magyar és orosz proletárok öldöklését, akár kerülő vagy egyenes uton történik es, akár fegyverrel• beavatkesással vagy blo, kad utján. As angol imperialistáknak mindenesetre ssémolmok kell a radikális és liberális, de nem ssocialista köséposstály lelkiisme, rétének felébredésénél is. Akármilyen különösnek is látszik,ilyen lelkiismeret mégis létezik Angliában, Ezt a lelki ismére te t a háború alatt irt soüoniszttfbutaságok és a Budapestről irt hazugságok befő, lyásol ták. Most azonban, hegy* az igazság mégis napfényre került es hírek jönnek arról,hogy Budapesten és M

egyarorszagon rend és nyugalom uralkodik és a komoly termelő munka kezdetét vette,a só, zépesztály lelkiismerete megmozdul t és nagyon kellemetlen kérdések, kel zaklatja a kormány t,' Az orosz beavatkozás,val amint a magyar, országi és oroszországi blokád állandó gondot okoz Lloyd üeorgének, akinek pedig elég gondja van egyébként ls, — Az amerikai helyzetnek egész speciális képe von,Az Egyesült AliamokbanS a radikális gondolkodású és lelkiismerettel bíró közép,' osztály csak nagyon kis számbm von képviselve, főbb he ti—folyó , iratnak van Sgyan mintegy 200.000 ol vess ja, akik érdeklődéssel és megértéssel is viseltetnek as európai helyzettel szemben, en, ennek a 200.000 embernek hangját túlharsogják « bolsevistaellenes kapitalisták üvöl tése i.Amerikában egy uj betegség ter Jeti,melynek áldozatai min_ dent vörösnek látnak. Budapestről a legbaderabb dolgokat terjesztik $ kommün l sál t asssonyokról és általános terrorról beszélnek .Azt az aj ragályt aníibolsevizmusnok nevezik Mo Amerikában már nagyon súlyos esetei fordultok elő. t £ Másrészt azonban a magyar és e*ejt* proletariátus igen biz, taté Jelekre bukkanhat Amerikában. Az amerikai középb^tmílyhoz tartozó szülék,akiknek fiai részltettek e háborúba*, azt akarják, hegy gyermekeik hazatérjenek. Az amerikai kongresszus tegjai naponta somos levelet kopnak szülék tói, akik aggódva kérdezik,hogy fiuk mért nem jött még haza. Amerikának nagyon egyszerű fogalma volt as európai háborúról. A háborút végig kellett küzdeni,megnyerni és végül hőkét kötni,De mosi,hogy a háborút megnyerték mé§ mindig nincs béke. As amerikaiak megelégelték' mérPSoyyEurópa bajaival törődjenek, be akarják fejesni tevékenységüket és rendezett oissenyok kasé akarnak otossatérnl minél előop. Ezért ellenzik azamerikaiak as orosz és magyar beavatkozást. Össze akarnak tákolni agy oly békét, amely Eurána sebeit ugy.ahogy betakarja, Wllson elnök a vele ellenséges érzületű kongresssust nem tudja majd a magyarországi beavatkozás ügyének megnyerni. Egyidejűleg a blo, kád megszüntetésére is kénytelen lesz. « Ehkén a fejlődéshez még egy, másik fontos dolgot is nosza kell fűzni, tudniillik ugy as angol»mint az amerittti tisztes,sisei. valamilyen küldetéssel ogy** oogy, másik uj erszágso külaten, mindjobban elégedetlenkednek saját kormányuk Politikája «t«tc. As angolok és ez amerikaiak az uj országokba küldöttségeket me ne ss te tte k, ahol ezek a küldöttségek nagyon s somáru tapaszt álatokra tettek ssert. A csehek kapzsisága, a lengyeleknek a faji kisebbség, gel szemben mutatott, elnyomásra késs hajlandósága, a romon tisztek te he le tjensége .hogy ezekről többet ne ls mondjunk, nagyon is le hütöttek a lelkesedést az amerikaiak és angolok által annyira dksért uj országok iránt. Az angol és amerikai diplomaták kiküldött tiszt, Jeik jelentéseibél majd tiszta képet fognék alkothatni uj középeuro, Sa kisssóvé'ts égéseik ról. Annyi bizonyos, hogy Magyarországot,már es ellensúlyozás kedveért is, maját akarata és módja szerint fogják fejlődni hagyni, A higgadt szemlélő,oki ez utolsó hónapokat kulföl dón töltötte,nyugodt lelkiismerettel állíthat ja,hogy ez. idő a szoó jetköztársaságok oldalán harcol. Amikor majd az os*trák békeszerző., dóst aláirtak csak okkor fog a Magyarország ellen viselendő hábo*u teljes groteszk mivol tában fel tűnni. Az ententenak nyugalmat kell teremtenie a forrásban levő középeuropáben, Nyugalom pedig addig nem* lehet,amíg Magyar és Oroszországnál békét nem kötött. A béke pedig a blokád megszünté'tését jelenti. Még egy kis türelmet tanúsítsanak a magyar munkásak és a hosszú alagút végső kijárata nemsokára fel fog tűnni. Csak kitartani ! . B - r 1 1 n , juiiua 26. Miután tagnap a 31 enana-koncarn igazgatóságának határozatára körülbelül tiaJezer munkást elbocs&J tottak, a íiemeneatatti müveik nv-unkáa al axunnál/ ma délslátt padig más mürak mun-kAsai la abbanw* begy ták a munkát. Attól tartanak, hogy az egáss Qsem megáll. 3iem#.ns$t«tt ™ ban huszonháromezer, a Siemenskoncara ömszee üzemeiben harmV-ncezer munka7 éz;.l! • t V dolgozni. /MTI/