Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-25

Budapest .Július 25, Egy él oka ló amerikai újságíró ,akl nemrég, Budapestem, volt és aa utolsó he lekig tér ls boa tartozkoao tt,anol ménesek a francia,hanem aa angol és amerikai eseményeket'is^igen alaposam figyelemmel kísér he tte ,oJ>fei&-fc^tmBa*^L érdekes rész, leteket mondott el o' külföldnek magyaréraséghez uaTö viszonyáról. , Magyarország^ mondta „ ugy fekszik a párisi békekon^remvi». kezéten,mim t egy csalán. Egy osalént pedig vagy Össze kell nyomig vagy meg sem ssabad érinteni, Sa vej aki gyengédé* hozzányúl ,akko

r a kese tele i-ss tüskével* Mivel as antanté sem nem nyúlt hassá e kellé eréllpoLtSen nem hagyta nyugton Mogyoróra—ságot, as entente le-gutóbb magvbá. kényelmetlenül érezte magút a magyar kérdéssel kan, csolatban, A nyugati hatalmak .különösen padig Anglia éa Amerika, mindje bbon meggyősödnek arról,hogy Jobb lett volna est a csalánt > nem venni késié, j<0% atmm^»*Áeiéme%tt —A probléma fejlődésének eket világosaié* as előtt,aki figme, lemmel kísérte a páriái,római,valamim t ea angol éa amerikai eseméZ nyakat, Elsősorbea figyelemreméltó OS angol,francia éa elasa munka], soknak § katon ai be svaik esess el és blokáddal szemben elfoglal t rom, di the tétlen állásfoglalása, Beeaél ten francia sso cl ellet epe serekkel $ akik efelé! bistéaitottok$h§ay a ktéhestetéei politme,nem is ssóloe a katonai be tv atka sásról, a franoia mmkások kórébem állandóan növekvő alienseenwet kelt, A hasa tőré lessé rel t katonaiét as entente, nak a ssov Jet kbs társaságokkal ssamaen JolutaGoi-t kiéheztető politi, kajádéi a lojpxagyabb magba tténykosással beesőinek. Lenguet, s fran, cie szocialisták vesére ast mondatta nekem,hogy e francia munkasok szenvedélyes kedélyét egy kérdés hassa lag elemééi és eross és ma, gyarorssagi katenoi beavatkesás. Se e muntésgfüleseken nincs oly tárgy, amely, a mim kések érdeklődését felkel tané, okkor esek kato, nai beavatkozást kell említeni* és é gyűlés mindjárt élénkebbé vilin. Lenguet rámutatott erre a tényre,hogy elvtorsainak ilyen irányú meg. gyozbdése napról napra erősödik, As § létssat ne keserítse el a ma, gyor munkásokat,"hogy francia testvéreik a béke ér te ke siet csigalassú ságéhos hasonlóan cselekednek lenguet tettebbé rámutatott erre,hogy a cenzúra és a háborús közigasgstóttág véget vetett a francia szabad sejtének. Másrészt a munkás OK loawotebb része e lövészárok bem .volt. Esek a munkásak most nagyon redimálie gondolkozással és felfogóssoj térnek vissse otthonukba. Megás érők,munkanélküliség és a.kőzéposz, tdlynok héboru előtti hely aata fagad Ja őket, A eenzura fokozatos Me gssün te tése, amely még mindig nem nyert befejezés t, vei amin t a katonák hasadsömjess majd mozgásba hazaik Franciaország dolgosa tó, magét, aőt asek o tömegek mér la mozgásban vannak éa o aeg i tőmomen, tumok gyorsam saeporodnök. A magyar munkások ne veszítsék el bátor^ ságukatr látva a Július 21^,1 tus tt tétek kisebb méretét. Hisz as em, berek tudják,hogy o döntés és o döntést Késő' cselekvés ideje még nem ér késett el, •i. — A helyest Mai lábam még sokkal kedvesebb.mint framcieorssdg bak.. As angol dolgosom még sokkal erélyese boen köve telis,Hagy szün, te ss ék ±a magyar és orosz proletárok öldöklését, akár kerülő vagy egyenes uton tortemik es, ekér fegyverrel, beév étkesással vagy blo, kad utján, As angol imperialistáknak mindenesetre szánalmok kell o radikális és liberálist de men szocialista középosztály lelkilsme, Ifire térnek felébredéseméi la. Akármilyen különösnek is látszik, ilyen Jel ki isme re t mégis létezik AngltéSan, Ezt a lel ki ismére te t a háború alatt irt eooomisztmutaságok és e BuJeöostról irt hazugságok befő, 1j/ásol ták. Most azonban, hogy as igazság mégis napfényre kerül, és hírek Jönnek arról,hogy Budapestem és * agyara* tmágom rend és nyugalom uralkodik és a komoly terma ló munka kezdeté £ vette, e kó, zéposstály lelkiismerete megmozdult és nagyon kellemetlen kérdések, kel zaklatja a kormány t.' As orosz beavatkozás ,val amint a magyar,, országi és oroszországi blokád állandó gondot okoz Lloyct Georginák, akinek pedig elég gondja van egyébként la. — As amerikai helyzetnek egész speciális képe von,As Egyesült. Állomok beás a radikális gondolkodású, és lelkiismerettel bíró kanén, osztály csak nagyon kis számbak von képviselve. főbb hett-folyó iratnak van Bgyan mintegy 200.000 olvasója,akik érdeklődéssel es" .megértéssel is viseltetnek az európai .helyzettel szemben, ah ennek a 2pQ,00p embernek hangját túlharsogják a bolsevistaellenes kapitalisták uuöl tései,Amerikában egy uj betegség terJeé,melynek áldosatei min, fent vörösnek Látnak.Budapestről « legbaderabb dolgokat terjesztik', kommunizal t asszonyokról és általános terrorral hessélnek.Est as uj ragályt en tibol se v izmusnak nevezik és Amerikában mér nagyon súlyos .esetei fordultak elő.' Másrészt ásónkon a magyar és orosz proletariátus igen biz, totó Jelekre bukkanhat Amerikában. As amerikai középM7Jsn\l y'oz tartozó szül Ők, akiknek fiat rószt^-ae ttek a háborúba*, azt akarják, hogy gyermekeik hazatérjenek. As amerikai kongresszus tagjai naponta számos levelet kapnak szülőit tói, akik aggódva kérdezik,hogy fiuk mért nem jött még haza. Amerikának nagyon egyszerű fogalma volt as európai háborúról. A háborút végig kellett küzdeni,megnyerni és végül hőkét kötni..De moat,hogy a ha-b.orüt megnyerték még mindig kincs béke. As amerikaiak megelégel ték márpCegy Európa bájaival törődjenek, be akarjik fejezni tevékenys.egükét és rendezett vissonyok közé akarnak visszatérni miméig ejőnp. Esért ellenzik az amerikaiak as orosz és magyar beavatkozást. Össze akarnak tákolni egy ely békét, amely Burása sebeit ugy.ahogy betakarja, Wllson elnök a vele ellenséges érzületű kongresszust nem tudja majd a magyarországi be avatkozás ügyének megnyerni. Egyidejűleg a blo, kéo megszüntetésére is kénytelen less. «. Shhejs a fejlődéshez még egy másik fontos yolgot is nosza kell fűzni, tudniillik ugy as angol,mint as emerxnei tisztes ,aisa Í valamilyen küldetésééi egyik uagy másik uj országos külatez, mindjobban elégede tleakednek saját kormányuk politikája miatt. As angolok és OS amerikaiak aa uj orneágokba küldöttségeket me, mess te t te k, ahol esek a küldöttségek nagyon osonom tapasztálatokra tettek ssert. A csehek kapzsisága, o lengyeleknek 0 feji kisebbség gel szemben mutató tt, elnyomásra késs hajlandóságát a román tisztek tehe le tlensége .hogy ezekről többet ne ls mondjunk, nagyon is le hütöttek a lelkesedést az amerikaiak és angolok által annyira Jksért uj országok iránt. Aa angol és amerikai diplomaták kiküldött tiszt, jsik jelentéseiből majd tiszta képet fognak alkothatni uj Kőrépeurq, A k is sstvéts égéseikről. Annyi bizonyos, hogy Magyarországot ,már as ellensúlyozás kedvéért ls, maját akarata és módja ezermt fogják fejlődni hagyni, A higgadt szemlélő*aki az utolsó hónapokat külfo'l, dón tői tő tte, nyugodt lelkiismerettel áll i ihatja, hogy íz idő a szov jetköz társaságok oldalán harcol. Amikor majd én osztrák békeszerző, dést aláírták csak okkor fog a Mag varország ellen viselem dó háború teljes groteszk mivol tában jel tűnni. Az en tentenek nyugalmat kell teremtenie a forrásban levő középe uropd bon. Nyugalom pedig eddig nem le he t, amíg Magyar _ és Oroszországgal békét nem kötött. A béke pedig a blokád megszüntetését Jelenti. Még egy kis türelmet tanusitmenak a magyar munkások és a hosszú alagút végső kijárata nemsokára fel fog tűnni. Csak kitartani! B • r 119, Július 25. Miután tegnap a Si a mens - konc* rn igazgatóságának határozatára körül balul tsaüozer munkást elboceáj tottkk, a ílemeneotattl müvek^m-unkáa al azonnal-, ma délelőtt padig más müvek suiLdcásal ls abbana. hagyták s munkát. Attól tartanak, hogy az egées üzem megáll, diemr,nestmtt - ' ben huszonháromezer, a SlemeneMconcern összes iizemsiben harmlr-noezer munka A Hb;.ir tV dolgozni. /ÚTI/