Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-25

/Károlyi Bflhály. ok •éta./ . Ba -a magyarkorsaági tanácsköztársaság KikiálUíirflk^^rid éa hü történje, ífflennyiben nekem 1» részem volt bánna. A netelmat nem adtam at a proletép riátuenak: az azt már korábban msgezerezte azzal, hogy tervszerűen "építette a ezooiállBta hadssregst. Kern maradt mae valasztasoar^segy céltalan vérontást de elkeseredett polgárháborút kellett volna fölidéznem, vagy podig bele kellett a bevégzett tényékbe nyugodnom. Olcsón ol iát ázhattam volna ugyan a polgárság vértanújának szerepet, alig kockáztattam volna vele többet, mint hogy 1 etartóztatnak, de száz és száz ember- éltéét tettem volna eszel kockára.! mellett joggal remélhettem azt, hogy a munkásság a volt szocialista miniszterek vezetése alatt az orosz ki serlet minoen árnyoldalát el tudja majd zárulni, ha as ügyek simán folynak éa a polgárság ellen tollasa nem akasztja meg a dolgok fej lódé sát. Joggal r erein atea továm azt is, nogy az egység es proletariátus az ország f a darabolása ellen való védekezést egységes erkölcsi erével iogja lelolytatni. Még ma ia r eidithet.etledil hiszem, nogy Kurópaj-sorsát véglegesen a dolgozó enb sri mg fogja eldönteni és nem a nadvezs rek és diplomaták maroknyi csapatja^ k*a ia változatlanul hi s en. hogy a moántulaidon szeztaégének eggmaját a szó régi értelmob en nem lauet íentartani. hegy a gaaéaeág nagyerányu siociaHázalásának kell következnie, karöltve a kapitálisamé Báttérheeaoritásávul. Aa oross kísérlet aem lehet bizonyíték ez ellen a falfogás ellen, as orosa nép ma a« éhínség és a kétségbeesés nyomása alatt cselekszik, de he egyeser as eo/ópal proletaraltne egysége aeg lees, as bisonyára megtalálja majd as igazi eszközöket ée a helyes utat. A komoly népszövetség osak ezen az alapon épülhet fel. FII sen elveinek tényleges végrehajtása a kapitalista ural ómmal nem egyeztethető Sease. Magyarország jövőjét is osak ebből a nézőpontbél lemet helyesen megítélni. Külügyi politikánkban két tüa kOzé k örültünké SaemSnkra hányták, hogy Magyaróra ság területéi integritása elvének fonta rt és árai súlyos hibát kOvettünk el, másfelől a soviniszták feszal váéoltalr benhüaket, hogy est es elvet elejtettük.As igazság azonban as volt, hogy sz integritás Jeleseivel a raa

grar kérdésbea két fő asempontet akartonk hangsúlyoznij 1. Hogy Magyarország gazdasági szétmareangoláea lehetetlen eredményeket fog okosnl, 2. hogy a magyar ügyben népsaaiesás nélkül,semmiféle asDskszlót elismerni nem akarónk, mert Wllson találó hasonlata szerint népeket nap lehet Önhatalmúlag Ide-oda tologatni nlnt a sakkfigurák*t. Bst aa álláspontomat is tántoríthatatlanul és változatlenni fent ártom. A aaétaaróangolt éa alapvető gazdasági tényezőitől aegJ°astott Magyarország nem volna életképéé, már pedig Kösépearópának és á Balkánnak a termelésben és a kultúrában előrehaladó -Bágyarerszsgra vsm ezüksége, A mostani komor és nyomasztó órákban is ebben a aoélezllárd történelmi snükeégeserüeégben látom oly eulyos megpróbáltatásnak kitett népünk jövőjére nézve a bittaté előjeleket* Béoa, 1919. Jnlins 15. A Magyar Táviréti trodé Jelenti; Aam Bálé külügyi népoittoe a következd szikratdoaratot küldte Tfcktt.uk

, az oroat szovjet, köMtársaság hadügyi népbiztoaának: A nemre csert eiienjorrodalom eiien hStiézem küzdő ma gyar országi azociél isté szővetaégea tanácsköztársaság büszf*e örömmel üdvözli ss oroszországi teatvérazovjetköztiraaaágat Jekéterimburg elfoglalása ai a ojmulkmi • i donco jeiencöaégu qyö^ telem lehetővé fogja tenni, hogv as oroazo^azági prole téridtua éa foldmtveaazegényaég nyakára lépjem ss egész e 11 em forróst el am akt megaziíárditaa s prole tár iá tua éa föl amivé sazegénjyaég hatalmát és s agyra növel Jé a termel éa szooiol iste a tervezés érnek leható^ eégeit

% A világ prole térié tűsének s nemzetközi el lenforr oda, lommai ezemoen oeio küzdelmében határkő Jékatermbmrg Bevétele, msrf megmutatta, fogy egymmdenfelfl izolált prole táró* aki} nemcsak bátron itá-^eredmén ye a a

n ia tud a ikra átállni at imperi él izmus hiénáival. Hekünk, a megyar tamácskő'ztdreoaágnak külbnöa örömünk a Jeketermburgi győzelem, mert söreinkben seAen vömnek, emtk védték Jeketermburgot ée véreztek at érte folye küzdel-emben* Csak elSre tovább, at Urai hegyeket elhagyóét a szibériai tus tték felé, magaaan hordozóé a nemzetközi prole'tárjorrodéi om vöröa zászlaját/ El Jen s dXédélmas orosz vörös hadsereg! Jtljen é ni. intern a Hon ele! Kun Bélakülügyi népbiztos. Berlin, július 86. Amint a (gfoXMm Hit tag Jelanti, a távlrómuokásak tegnap este elhatározták, hogy haladéktalanul sztrájkba lennek. A saSw kat ma délelőtt a posta és távírda minden üzemében meg is ezüneett*. A estreJk' oka as, hogy k6tszáznyolcvaa*-hét munkést elbooeéjtottak amiatt, aert a függetlenek felhívására resztvettek a július 21-lkl tüntető sztrájkban, /ÜTI/ Offenburg , július 25. Az Offenb'irg»r Z4fcung jelentése szerint Straa—eburgban véres összeütkö—eések voltak a franoi-a katonaság és a polgári lakosság között. A közúti vasúti alkalmazottak sztrájkja alkalmából as üzem fenntartása végett francia tlezt«ket és altiszteket readel1

) tek k-i a kocsikon ezolgáletra. Sz a munkásokat annyira elkeserítette, hosy a gözutl vaeati kocsikat kövekkel dobálták ájp a vezetékeket elvadgoeták. £ zavaTeásoknál AJUtólag egy tisztet ée több katonát megöltek és eok fran^ olát bántalmaztak. Röpcédulákat ls osztogattak, am^IySC** egykori Relohslapá f üggetleu-eegét követeli. /ULTl/ Sae basatopol, július 2S. ieaa Gsmsnlk, ai. ukcán ssov jetkbz társas á* . külügyi népbiztosa táviratozott a Fekete*tengeri franoia flattaosztag parancsnokának, hogy a legélesebb megtorlást fogják alkalmazni a fogoly onten• te alattvalók ellen, ha a francia nadlhejók nem hagynak fel azonnal a part* köseégek lö vetés ével ée kifosztásával, valamin* e helységekben orosz ál* leápolrok elhurcolástól. /ÜTI/