Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-22

4Mly tlrol népéből százezer embert tarai ai olasa ufecfekodó nyájába éa a Szudéták tart oqányu inak nogyedfólmillió némát népét hajtja_ a osehek hatalmába. A németországhos valő osatlako sáa megtiltana egyik áegbizto­I sabb oka jövőbeli Os sz eütköz és éknek. Jártnak vezetőaaervei nam fogják | almnlasztani, hogy ezekkel a faltételekkel szambán ápenugy állást fog­laljanak, mint ahogyan állást foglaltak-a némát szersődés haeenló fal­tételei ellen. / MSI/ •T-f'' x Béos. juliua 22. /A MTI. ma$á»*»l«téaa/ A Kergén a békeaaeraoiéa.­•*i ! ™™*fcT««Lt irJa: TaputaZ tehát utat « napaa, a melyen ml : S í.mzfSoíí•a.IuVjltá.t S3í Hálunk ..ha el aem éjt MMl.to. liUlálcí "trájkkal bia.ayitottuk be. béi.f.l.fiolómknak át­adták az erőszakos béka olyan 8s"ersődéBét, amely jóindulatot mutató Sos­dalettal földratepor bennünket ós legalább la egy emberöltőre tesa bem* nőnket az imperiullzmua éa kapltallamna fegyvertelen áldozataivá. A at.germaini titokról lehullott a lesel. A oaeh-ealovák állammal szemben elért kisebb területi javítások, a iyugatmagyerorBaágból hossánk oaatolt darabka éa a népaaavaaáa engedélyezése Klagenfurt medenoéJében^emmit aem jelent avval a lesújtó ténnyel szembea, hogy Béltirol némegrcazét végképen elvesztettek. Ss magában véve ls elegande arra, hogy a legmély­Begeaebb gyáBzbíbprlaton beanankot; A ml fájdalmunknak éa kéteégbeeeé* eünknek azonbanTiincs mér erőé hangja.;. Aa entente olyqn békét diktál flémet-Auaatriának, amely a temető békéje. A Sonn und aontagaseitung azt irja: A gasiaaági és pénzügyi fal* téttahk oly rettenettaek, hogy teljesítésük as uj kőatáreaság oaódjét jelentené, mert formálisan lefoglalja aranykéaalat ttaket, gazdasági javaink legnagypkbrészét ée egész termelésünket évtizedekre. /MTI/ .Pro d o n o . A aserkeastSségek felhívatnak, hogy a német-osztrák "béShszerEődésflb&-íiató kommentárral kísérjék. BataaeaaalmL mindazokra a péjlátlaa gaésaaági hátrányokra, amelyekkel as aa imperialista béke Ausztriát tökéleteaen tönkre nyomorítja. Mutassanak rá arra, hogy Ausztriát az entente állandó rabigába hajtja éa hogy olyan országa hói. ahol még a csecsemőknek se jut tej, a teheneket elrabolják szórna szed államok javára. Általában domborítsak kl, hogy még franciaországi* ban ÍB a jő érzesd sajtó felháborodik ezen as ilmperialiata rablá* coxL Atri. ByugatmagyarorBzégőt illeti, mutassanak.rá, hogy ea a megöli. dáTteljeeea ellenkezik WllAoa elveivel, OtNlifafriem eagadlhatg ait, hogy o raságokat mint aakkflgurákat ide-oda 13 ( o&Hiaanak. A magyart országi tanáosköatafteaaáaa Baefjc éppenséggel nem is a népek Oarend.L kaaéai jogának, hanem a dolgosak önrendelkezési jogának alapján áll« le a nyugatmagyarorBZégi vidék Hemetaüsstriához csatöltetnék, ugy ea­aak as volna a követkazmény a. hogy a folazabádito tt proletériátua la* Bét kapitalista iga alá karain., Xyomatékoaan kiemelendő, hogyha Auaitrla la BBOVjetköatáraaaág lenne, akkor ránk nézve gyugatmagyar*. arasági kérdéa egyáltalán nem létazna. Bgéasen kétségtelen, hogy a munkások nem fogják tftrai azt, hogy olyan nehezen kivívott f.lazába ­oltásukat prédául dobják oda az ontente-lniperiaállstak parazsának, aámntataadó Adler Frigyea éa Bener Ottó beazódelre, akik osztrák la* tttkra a nyugat magyarországi kérdéen*<k llyatéa megoldáaát azlntén per iorre.zkáljak^ ^ ^C^^^U^l^^ ^&&JL. B é c a,július 22. AZ eatente imperializmusa és az erőszakos béke ellen tagnap tertott gyűlések egyikén Adler Frigyes dr. is mondott beszédet, amelyben szenvedélyes bírálatot mondott a st.germaini békeszerződásről. Aat mondta, hogy es a szerződés gazdasági tekintetben íremet-Ausztria halálos Ítélete, mert az uraság as imperialista entente gyarmatává SÜ­iyeái.. liggyon jól választották meg a mai sztrájknapot, mart tüntetés a fcap'zei lmparialiaOne ellen. A német-osztrák delegátusoknak nam béke­BsarsSdéat, hanem elnyomatásról azőló szerződést adtak át. /Hoaaaantartó felháborodae,/ Az imperiallsmuB, amely állítólag a népek fölszabadításá­ért fogott fegyvert,, tetszése szerint szakította azét a aépaket, -zagy Igázza la őket. Aa antanténak avval az ajanlatával szemben, hogy Nyugat— magyar ors zgg legnagyobb részét ajándékul adja i:émet-AuaatrléQak, a szónok a nemzetközi szolidaritásra hivatkozott, anely nem engedi meg, hogy a népeket Ide-oda tologassák, ahogyan as entente akarja. A német-osztrákok azért tiltakoznak az ellen a mód allén, ahogyan az entente Hémet-Nyugatí, magyarórazág kérdését elintézi és követelik Nyugatsjagyaroraság részére a. önrandelkezéa Jogát. A gazdasági faltételek legalább ötvenmilliárd I hadikölosön elvállalását követelik Német-Ausztriától. Bz az állam csőd­jét jelen tené. A azónok ast a reménységéi fejezte kl, hogy el fog követ» Kiesni az as 140, amidőn lidme5-Ausztria megszabadíthatJa magát a békeszer*> sődéa ayaaáBától. Bizik bánna, hogy a nemzetközi,azolidaritáa szelleme győzni fog as imperializmussal és a kapltalizmuaaal szemben. •Igy másik népgyűlésen Ssutsoh Gyula hadügyi államtitkár beszélt, <z\ki kijelentette, hogy a béke a ae » ződó she z fűzött kiegészitőf elté te lak a gyönge céaietvosstrák államra nézve elvlaelhetetlenek. Kémet-Ausztria ás a német-osstrák proletarság most, az utolaó órában kéri B nemzetköti f>ol«taraág aegitségét. k töbti gyűlésen ls az entente imperializmusa éa az erőszakos béke ellen szólaltak fel a szónokok és haagBulyosták a prol'etárság meg­védésének éa egységességének szükséges Voltát. . Grazban ^ - ..... ' " * a posta éa. a táviíó a lka Ima­sottai.^feTr^VobtA,, A postások tBW"gyűlést tartottak délelőtt aa til­takoztak a az egyenletes teke ellen, egyutta 1 ped lg tűntettek a nemsetkö­flisóg eszméje mellett. Miután iámét megkezdődött a távbeszélővée a táviró­f orgaioa. A szervezett aacoialiota munkáaok nagygyűiéaeken tiltakoztak Az erőszakos téka ellen ée kifejelték az egész világ prolatáraSga IrájBJ) •'érzett rokonazónáikat. • Linzben reggel 9 órakor mindenütt abbahagyták a munkát éa áladon üaletet bezártak. A közhivatalokban la a sünét el t a munka, A közúti for­galmat éa a távíró forgalmat aegs sűntették, a M-téren pedig tiltakozó gyűlést tartottak a st .gémeiül erőszakos béke elLón, Salzburgban Igatt népes nafjgyűléaea tiltf toltak a munaaaok a kapitalizmus éa imparlalfjzsina eröaaakoa hékáje ellen és 24 óráig nem dota goztek, A martnrgi vuewtasok a mai napos Ismeretlen okból sztrájkoltak. A nyugalmat seholsaa zavarták meg. /tfll/ ^8*1 sturg, Juliua 21. Salzburg városának és aa egész tor teaáayaajc a munkása 1 sendklvül népes gyűlésen tiltakoztak ma a kapltalismna ée laperla 11 saras er&BsajDae tekéje ellen én a nemzőtkozi prolatársig testvéri #aövBtJcezase roniiett. A munka 24 óráig szüneteit. A gyűlésen F-ramasler halyat,MB tartományi ttnOk ds Wintornitz, a os icaéti tanács tagja,va ísmlat. két koacnunisía szónok mondtak hnfflzedat. Végül alfogadták a teateté ünnep, adg szalieéjie\>n Deg-fegaiuaaaoti taairoaatá javaslatot. A aap nyagodtan éo méitÓBágteljeaen telt al. /a"?l/

Next

/
Thumbnails
Contents