Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-07

A frone iák áltálában elégedetlenek assaj» hogy a volt német esés sáriLondonban állítják bi rosig elismert /éjnek attól, hegy ás•ang*£ dmasstio, amelyhes a HohenepHímeket -odh közell licpcsek füsik,túlságos kónyorAlete^séae t f og érvényesíteni a nénet o sás Már iránt. Franciaország nemzeti _büsJe\es égét is sérti az, Kegy nem & ítélkezhetnek íz. VilmsS föbett, mert Franciaország elsősorban sértett és még is alé rendelt smrepe lesz as eljárás föl töitt* Amerikai hivatalos kö'tfkbma még mindig nem hissik hegy es a Éérgyolás meg f*g történni* ffir sserint as amkrikai békemegbisettah kérdést fogunk nitém i WH senket, vaj jen Lleyd George nyíl átkosat a -egyezményen alapssikjß • Hrisboi ugyonis olyan híre* terjednek el, hegy a farom kormányfő* Vúson, ^Igd 'George és Clwtmnceeu kui&ihőzo* titkos megállapodást kötött, amelyeknek ssövegét gondosan frzik, M e is y o rk$ Julius 7, / AUTi% ssíkratávirata a budapesti radió^ flomok utján,/ Ixiexx J fleetyork Tribunenűk jelentik Ftnsbél; !,/ xtoni uj oloss politikája as e gyedül i,

e ami c&ékcértekezlet körüli - .nalmé némileg megtöri, •& oloss kjmonyféuel, mér megkezdődtek {q tárgyalásik és ajtóiéban ast hissik, hogy Tiiteni tanulni fog '?oónini péPdáján és kevésbbé ragassUodik majd as adriai igényeihez, ,eho a jelek arra vallanak, hegy Titt&ni is kompenséciés politikát e

olytot, -és olaszok a londoni egye melyben biztosított jogai/tat K\*éÉs*éban es afrikéban akarják érvényesítem, vagyis amit ie, csnan&to'lük as Air ián ast Kisáss iában követelik. J franc iák attól félnek 9 hegy esek a kompenzációm ejosorbon Franciaország kárára • fognak megtörténni,*és esetleg Dzsibutit kell majd odaadni as "olfossoknak,' Ások, odkik egy latin blofht akarnak létrehozni Franciaország, Olaszország és Spanyolország között, igasoloa JfdtJik I a tíhriéntek során ast, hogy a latin biokkFroneiaersságra kedvezőbb j mint as angolszászokkal való ssöve tség, * H i d M r 8 { p r & ne i „ # A keitf ánysótanáea és a had sere g£ Öpar an o snak a ág ismételt tilalma elílenére * hadműveleti területen több helyen előfoddalt, hogy felbukkantak: : ugyno véseti te r per-e aapa tok. Előferdült, hegy ilyen tepptp-csanatek a l hadsereg klválá esapattezteit, köztük többször munkásCsapatokat, megtá' aedtak. Minthogy a hadaepegflpapaneaneka ág mvnáen úgynevezett terpep! etaaatet feleaalutett és azoknak működését bo^tftntette, minden ilyen • f ésanat csak önklttgee, teljesen jegeauletlanul működé" alakulat lehet. Minthogy pedig a hsűmüveleti iepületen osak aaek a csapattestek működhetnek, amelvek a hadrendi alakulatba beaerastattok a amelyeket i hadsereg* főpapanoanokaág vezényel ki, elrendelem, hegy vaUmennji far aneanokaág • a területén megjeleni bármilyen néven szereplő úgynevezett terrep~e»ap*•* tot, ha azt nem a hadsereg*Öpapaneanekaág vesényelta ki és erről a kiv I vesig-uLésral a hjtfaaregf oparanesnekság as illeti kadtasi««, kadoettályvagy dandápparaneenekságet nem értesítette, utunualf egy vera tuen le ée ^ SSeleiä Irinet alatt kísértesse a íIhadissalláapa. hel a hadaereg'/r.'v^dalmi tirfényaeék fog as önkényeskedők f olett Ítélkezni* Jelen aaraneaem betartáaáért agy a e»apatiaraneanokaág, mint.a peakai megbízótUk felelősek* ik kötelezek ellenériani, hogy a parányi senki meg ne eaegjé. ,aditaálláa, 1919 Julimé 5. Mhm ' hadeeregföpap-neeneklb Jt

n * í % Julius 6ijb Chicago Tpieumunnk a konferencián levő •5Ja a*rél ártosül, hogy-%2 eíös t^aads c^ei»n

0

oau siirg'été «

e

f e " tt>«a, hogy katonai szakértőkét kérdés m«g íun Béla hadser ebének őrségének megy• Iga e a Magyarország ellen küldhető entonto oeanatok a.felöl. HBorer, aki as ülésen Jelen volt, bgdoÄtetta kogv loreságot, a oseh-szlóvék államot, aa orosz tartományofet I's jaiA« nem lehat :agyurorea4gon kares-^feül élaimezni

f

mewt vsOaBmiwl Ji vonal Budapest an fut össze. Bé.oa környékén kisebb francia esapatek vannak; tovább délre naáia Ttelt-ís románok. A saOvetaéaasekhea érkezett Jelentések aaeriat Bélának kör ülbelül 200.000 katonája leket, Hoorer s aar int bi a-Ur«. •jcfi. ,B.eover voaataibel lopnak ei, ' w A francig- és aaerlkojak azt kiesik, aogy a a«ss körül »evö franJfc csapatok nem eléggé erősek ekhó a, hogy aagyarorezág e U«a" elvonul. ^tnának. -.románokat nem akarják támadáBra küldeni, m«rt attéí tartana* . «argladulaz ottea«iiujuk

t nes lohst többe aegáUáta^ A Sjí ' fől^arország élben, ÍAg^ S " dlUoasa a hodieaer^ eaállltáiat. Mir aaarint vulna xá aéd koS ol rta •2Íif Sli*^:** ^ W

í? f 10

!V M oU

?«

ok ^o*b4 oíyVln 25,^;^ z*

#

t«t, icövotelnak a sert, amit Aasrika nem akar inegafini. . , * Ukioago Bribuna béoai tudéeitéja J alanti, az stteste fflöö képviselője Uditvényozta Páriában, kogy yaív kaidi.n* oléSííc.vo* al

r

f

ar

' J««i r'eíülögépekrS! fJibSt ÍSek Ä ' • ííííi^^íi «*öyHrorezág aépéval, kegyas entent e lel fogda elínm-rnl •*1^T

i

\

0la

:?'

BácBl kÖTÖkbe* attél tartanak, koay fin LoI f taatrél viaosavont acnpn Wt&X a roaánok ail^\lu tí^f^t f«/á.fölhasználni, /iíl'l/ ^ V6,JL

* U^adáara Pro dem a; * íet ki hir osuféíi kommentárral közölhette, k azepkeaztő'^meégek f.lképetnek, hogy a közleményt a következő szempontok szerint kom- " p mentáiiákjs Ebből az ügyetlenül megfogalmazott kösleménvből minden fi' gyelmet olvasó o*ek ast a benyomást azeresheti, hegy a párisi békekon• lereneia öt*a tanácaának ül éa ében teljes sava* éa f ejveaztattaég uralkodhatott. Aa egbegyült gpeg apákban meg ve Ina ugyan a saándék. hegy a fiata magyar taniceköatáraaaáget zaétauaaá^ erejataaenban ninaa hozzá. Csak derültséget kelthet as?, ha most ankétet akarnak tartani arpal,ho*y milyen erős a magyarországi vörös hadaoroo, mennyi ttfsépsége 9AZÍ Kan # Béláhak és hogy mennyi csapata volna ÄZ éntentcnak, melyet Magyarország - odln kttldhet, A harcias hékekonfereneiának határozata, mellyel mindezekről a témákról katenai szakértőkhöz kö»ké»déaeket feg in'téznj valóban nem olyan, hegy Hagy arop az ágon bárkit is valami^ nagy rémület azálna meg, annál kevéabé, mivel a tudétitók egyúttal mcgállapitják azt in, hegy a franeíák éa ameplkaiak véleménye szerint a rendelkez

aar* álld francia i .haderők tilaáfooan gyöngék bármilyen akcióra, Az a nagyhangú kijelentés, negya románokat nem akarják Magyar orz ágra rászabadítani, mert tartanak-