Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-21
3 a i n t - G e r m a 1 n, .Jul.'2ö. /A nénetoaatrák békeazerzSiéa folytatás./ •fcyugatmc^ya^rors^ág cérnát területeit dó Ion lénjteaileg . JavrsL-^jtfii «v értelmében m*ykapjuk. Ezz*l szembeíi keleten a határon ki vüMsÍ)C £ ?g£tffi ». tkctatr* c 116' szamu msg&sl&ti ponttól, kezd ve északnak Itoaojasze ntjánSa^f^j^jfo^^ ' tehát a2 egész pozaony-caornai vaautvonal, elltnben ;„>. x al asik a íicttttrori* Fi-11orony,%4Qbtí&ffag^, ffi^a*y & ^nyugatra ¿9 a hatá" teuton a Dunát a pozsonyi hidon felül körülbelül négy és- fél kilométernyire érixt^Ö. 4sazután a Duna • folyása mentén halad felfelé a Mórra torkolatáig. ^Azután a Morva mentén felfelé, majd a Thaye, a raÉ^rtfeurg-themenau-ut k*>:--Sfc. X A73H3Í5 a rabéra burg^újandeinburgi vasúttal, azután délre la nyugatra íeldsbeas tol a morvs-ülaóausztriei határ f>lé'4Q0 méterré d*lr<? áttol a ponttői* e4*al aC % határ a ni^*ola"birg-feldab«rgi vasutvonalat méta)zi, azután az Alsó'auaztrla éa Morvaország közti tart ományi határ** 7cp*hQ v *z*$.& Franaanatalfc^ől körülbelül három kilométernyi ra keletre, Klikau köz* 4 igK^-l.e vittingai bírósági kerületben kelaífelé vezető rotbsnaachen, zuggersi ut körülbaHül öt kilóméterra éazaknyugat ra Groünd pályaudvar éa a gmünd-budwei a s g^iünd-wittingaul vasútvonal, azután e«s£ nyugatra éa lazacra kivül hagyva, a oaeh tartományi határig körülb-»Iil kétszáz raéternyiv éazfckra, ahol az a grazzen-weitrai utat keresztesit azután a caah tartoméU-cyi íttftá-r éa az osztrák állami határ. Az öse ^ere^meijr a június második! elfogadhatatlan f eltétele kksil szemben a következő ig*n jelentéJCAaisn Jaritáa: 1. Karinthia legfontosabb részeiben népszavazás. 2« Nyugatmagyaro rszág beróná a a, de agyréazrffl a Java^fUátba hozott népnzavazáe nélkül, wáa részről Moaon megye keleti réaze nélkül* 3« Nem sárnak el bennünket a Morva-Cfclaóaua2triai folyásától. 4» A június másodiki texrázethea képest az éazajkon átengedendő terület T?*ld$> b*rg biróaági területre szorítkozik,amelyben a nlkolsburg-luadanburgi rasut fok* szik. 5« üz északnyugaton átengedendő területnek Schrems-Gauuid éa Weitra biróaági területekre raló korlátozásit, nyilván abból a célból, hogy a CTÖnd-budweisi 3a gmünd-kvittingaui vasútvonalat uralhaasák;xi^íi'mHaJL azonban Aaszt-iMának ""•leitra éa Litachau legnagyobb része. • 3t, G e r m a i n , juiiua 20. A cémet-oaztrák békea ze rződéa első részének gaziasági záradékaidé sak k«vea «t változtattak.Megrövidítették az e rede tf* fel tét eleknek a rámügyi korlátozásokra éa a nómet-oaztrák vagyonnak a nenusstl államok részéből raló likvidálására kitűzött határMőt.Az aiójeágok fejezetében elfogadták <Xs végyea választott bíróságokat. A. javakról, jogokról éa érdekeltségekről szóló fejezetben korlátozták a azövetai^pa éa társult hatalmak a likvidáló jojitarra a vagyonra,, amely a békeazeraodéa ratif i—káláaa idejében a németoaztrák állampolgárokat megi^&Ésti,.j£j3 némileg korrigáltak a likvidálást eljárást* Hozzájárultak bizonyos pótlásokhoz a néiret-oaztrák szabadalmi éa min— tá-g^-édelmi Jogok tekintetében .Azok a biztoaitó táraaságofc, amelyeknek foteledé az baztrak-magyar monarchia valamelyik országában volt,működésüket tiz éven at az oa2-trsk-maygaar monarchia sgéaz területére kiterjeszthetik,, éa ad-ózásy tulajdon és vagyo© szempontjából egyenlő elbánásban részeaülnek. Tiz eszten-45 utan megszűnik az egyenlő elbánáa # 01ypn jogi személyek vagyonának megoaztáaára nézve, amelyeknek müírodése több egykori osztrák államra kiterjed, külön m%» allapodaaok fogjak létre jönni. Végül, rabként 3 német szerződés, jo^o* ad az "osztrák állampo^igároknak arra, hogy kártéri téai igényeket támasz szanak olyan # károait«sok miatt, amelyeket a V ellensége külf»ldön lavo vagyonok likvidálasa alkalmává 1 büntetendő cse Jekményekk KI okozt 8k*"«e)klk./líTl/ 3t. G e r m a in , ^ július 20. Alnémet Nyugat magyaróra zág legnagvobb részét Kemetausztrianék itelték oclac ugy hogy Sopront éá a Be rí o~ tavat Németazaztr^ a kapja, aLlenben nnm kapja meg K5aie;get, Szentgotthárdot, Saombathalysb, a ,. f^29ony-caornai vasutat, Moaont é^a líagyaróvárt./MTl/ 3t. G e r m a i n , juiiua 20. A Ter^s vezető helyan az oaztrák ^^^ rz a 5 ^ meíleoő éleaséwl kritizálja.' A mai tönkretett Ausztriára nézve, U'fOtod a citjc, u 8 ^t a «l^?saB. hogy a szövetséges hatalmak Polgá^l^ fizeaaa, azokat a koncaaaiokat, amelyeket polgárai a külföldön bi£|k, a íöltal^n kiaajáiilaa,tavábbá az a köteOazetta4 6 hogy háborús adoaagat, a naboru előtti odóirá^t éa egy óriás bankje^yforgalmát •1***U*> TZ'^Tuí^ó ÍÉn" ho.y fizetésképtelen lesz, hanem Jelenti azt, hogy káptalan Uh* .J*^ 1 ^ 0 ^^ bSlSl csak a legeatekélyebb mértékben is ipari tevékenységt í!í~ a szukáé ^es éle Imi sz« ^kel maga ze rázni. A azöveUé £ :ea kormányoknak mo at magukra kell venniők Ajsztria e^sa pénzügyi és gazdaság életének ellenoraea^, E kot^ lesség taljsfitéaét asm foiyák elmulasztani éa reméljük, ho gy már készítettek terveket éá tettak • líL4céazület*ket, /^Tl/
