Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-18
ugyan olyan bírálatra keaststtJjta franoia parlamenti fcoroao* mint aa araorikol kong re a s aue1. A bizottságok most meg ekoi-ják tudni annak okát, .hogy adert dolgosták lel a suwfidíe rend*lkaz&e.it titokba rraauiaoraz.ag ree4»se termeoa*t«n a nagy kardia a rajnai kérdés, a nMly felaslnre v*tl majd a Foob-ci«m«ac«u iát* allentétet, Boulllon azzal f*ay«gat6aalk* hogy IL-eeh gefurallaa zimuaanak a negyae tanácsLoa Intéz&tt bekoBzerződáo állon tUtakoao lovolet fal fogja okeani a bizottságban, a adnak érdekes következményei lesznek. Bppon a loch' t&medáaíral szömben^ ezüka.ágee támogatás indította arra Llyod * eorgot éa Vileont, hogy a franoia eaöveteéget megkössek. Toch ugy látásik még olndlg elégedetlen éa azért adta leveleinek másolatit Bouilípnnak, Ha'a leveleket fololreaoók kétségtelenül nagy scnnááclát fognak okoa ni, ¿0 kardeaaa vájjon Ylemenoeau meg túkja»e akadályozni a levelekn3k nyilvánosságra hozását, . ^ . y A'Tolol5oseg*ejyl MOttság *l$*4*0**O véleményt terjess — tett a 16" sa tttaatamacshoa Batbmann Hollwag^ls ^W-.nburg M eCTi5l a kar* séről, hogy a csáerer helyett ókét állltsák^lroság. eléT^véle^-meny rajnutat arra, bogy a békíazeraoaéa határozottan a caáazart kívánja, P á r 1 a. Július 17. / 8 alkra távirat./ A felelőseég aagallt.pl táoára klküldött bizottság «o a bolgár békeezorsoaée bisotteága aa raggal uiéat tartottak* Pélután a kikötök bisotteága, a fegyverekkel való kereskedés szabályozására kiküldött bizottság és a teagyeiora zág -igyelnek Intézésére kiküldött bizottság tart Uléot. /MTI/ Pari*. Juiiua 17. / Szikratávírót./ A kamara békebizottsága mai üieOén baliga tta meg a közlekedési utakról betérjeaatett jelentőst, A Jeleatéo kölli. noftT ebben • kérdésben tal] ea aértókben fIgyelembevetákk a franoia ér dekakot. Délután a miniszterelnök nyilatkozott e> bizottság ' előtt különböaö kérdésekben és főképen arról, hogy a kormány közölhati-o a bizottsággal a békekonforanaia jegyzékét, vagy sem. /MTI/ W o i m a r, juliue 17, A nemző tgyüléa mai ülésén hosszabb vita után sl* utasították a független szocialisták Indítványát az egyház és as állam különválasztásáról, As indítvány mellett oaak az aláírók ssaiáztak, A vallási társulatokról ugy- tataroztak, hogy közjogi testületek maradnak. A azoclaldemokratáknek ast as indítványát, hogy valamely vallási társulat tagjainak Jogalt ne a pénzbeli ^teljesítményektől tegyék függővé, elutasította a nemsetgyulég. Ugyané eak elutasította Reinze indítványát la, amely ast kívánja, hogy azokat a teljesítményeket amelyeket az állam hagyományoson Juttatotta valláol társulatoknak, aa országos törvényhozás oiabályoaze. Ellenben saokély többséggel elfogadták a német nemzeti pert Ja. vázlatát, hogy al állam ujabb birodalmi törvény megalkotásáig tartsa femn as eddigi állami teljesítményeket. /MTl/ 3 t o o k h o l m ... juiiua 16. / A MTI jelentőse./ Newyorkból táviratos,Eák, hogy Maooaohaaotto állam saooialista pártja legutóbb tartott egyik kottgraesausán elhatározta, hogy esatlakoslk a III.íínternaoionálóhoz. A ;BBDoiallsta párt kongresszusa hozzájárult a pxogrammkéaBitobisottaág körvetkező Javaslatához: --i^i-- Maooaokeootto kaagressimeon ösazegyult OzocieUeta partja a kommün let a Internationale mellett foglalj, állást. Éressük, hogy a világ moat van. az átalakulás korasakábaa. A kapitalista rendezer, amelyben a szegény embert elnyomja áa kizsákmányolja a gazdag, j nem képas arra, hagy e kor problémáját a munkásokra nézve elfogadható módon áldja meg. A kapitalista uralmat é« u kapitalista rendez art le kell''' verni, Aa átalakulnának a forradalmi szocializmus de aa oszt&lyhara JeSyéVsn kell végbemeanl. A muaJcásokmak mindem venatkozásbsn haseOlmlOk* kell a kaplta Usena ellen: A hatóra* mnmxanap, Aa Ipar ellenőrzésének átvétele a munkások által, e háború, a militaiismua a aumkátalaaaág kérdésében le. Hogy Igazi eredményeket araeaauaa ot, a harsén politikai »s»vazojogunx feinassealásaval tömegsa forradalmi akol>iv*l éa sztrájkokkal kell magTÍvnunk. ' A munkásoknak tömegek ólokkal kall kedvezményeket kleró. azakolniok a kapltallEta államtól, mig végül sa utolsó döntő csatával mag nem ssersik a munkások ai államhatalmat. A legldfisserflbb kovetCéaeke* folytatott har^o oaak rásae a kapltajiaaua ellen folytatott általamon harsnak. Szükséges, hogy es a baro megazunteeee aa ipari vállalkozásokban a magántulajdont. A kapitalista lpaxi autokráelának át kall adaia a helyét az ipari demokrácia intézményének; a munkások réaaérSl való ellenoTZéenek. ' Ma az Ipart a munkások elleaörzéBe alá helyezzük, ez a kapltalismno ussora. haiznának megszüntetését Jelenti, ebből vleseat a munkások aseg anyaég ének megsBüntetess kÖVetkszik. Jelenti továbbá a psoelalissno érvényesülését s az Iparnak* a munkások által való vezetését a munkásak hasznára. Csak Így Jöhet létre a nép uralma ez iparban, Csakis ea hozhatja vissza békét és a munkások szabadságát. A kultúrát oaakls a nép ipari uralma fojleest. heti tov&bb, A nunkáeosKtályok békét és Jólétet teremtő" * sr ^';''—7*— m kultúrája a ssoolalmiama. Minden oaz tály tudat oa munkáéra né síé a népnek az Iparban való uralma c amely forradalmi tömegakeiókkal éa a proletárdiktatúrával érhetG el, a legerossbb eszköze a haroaak. A finn kosnunista pánthoz Intézett bátorító táviratában ezt mondja a párt az Itt közölt határozatáról: A finn prolatárság forradalmát a polgskoág verte le a aiaet ^emkerék oogitségevel, moat pedig aa entente imperialistái haxoolnak elleső mindenféle esz kossal, As entento polgázfp. osztályai helyeselték, hogy a finn polgári kormány smbekaelen módon lemű a záróIt a t tok vöröa gárdistákat, Plnnországot pedig támadó eszköznek használják osovjetoro^-szorotág eilaa. Mindezeknél fogva elhatározta Mneanohueetta szodLallatápártjának kongraszBSI^J, hogy testvéri üdvözletet küld Vinnorezág kosmmnlata pártjának éa* örömlt fejezi kl azon a bátor küzdelmen, aealylyel Finnország proletár- t sága a nemzetközi kapitalizmust szolgáló Manuerheim tábornok ellen harool. Reméllflk, hogy Oroszorezág hSöiea kommunista hadeeregei rövid idó múlva megbuktatják Finnoraaagban a kormányhatalmon ülfi kapitalista éa vérszomjas kormányt. —