Politikai Kiadás 1911. március
1911-03-27
B; r ü n a , márc.28. A Boáddal Dúsban na tartótU gyűlésen Stra-aky , Votruba ée Budinsky/csah-haladó néppárt/ valamint a cseh BSOcléldanaJcraták képviselői és a cseh radikális dk írül döt tél ellenezték, hegy a lax Perek dolgában a cseh tartom-.nygyülési képviselők még csak tárgyal t-e okba is bocsátkozzanak a aémot képviselőkkel, és klJ°loatettók, hogy e törvényt nem szabad megle-rülal . -/agy gyengíteni. Róma, márc.86. /Ste£ani-ügynökség/ Vilmos ceásíár azonnal Veienoébe érkézéSJ után szívélyes táviratot intezete Vlkt-cr Emánuel királyhoz,aki éppoly szívélyes hangú távirati valaeat küldött. R 6 ma , márc.26. Mint a Steril-ügynökség értesül, a svéd királyi par április 25-én az olesz királyi párnál teendő hivatalos látogatás céljából Rómába érkezik. Konstantinápol y , márc. 26. A szultán egy Londonban építendő mecset cél jairu 23.000 frankot adományozott.. ~> K o na, taatlnápo 1 y , márc. 26. Ma délelőtt lmon két ágyunaszsd indult el Yemenbe. A yemoat csapatok rohad 1 szállását Menahából Sukulhamisba tették átv, A lapok megcáfolják azon hiresztelóseket,melyek szerint a szultán Szalonlklbe es Belgrádba tó szül utazni. A Banque Rouvier vezetése alatu álló fraacla penacs. port, moly már bírja a Hodelda-Szaaa vasútvonal-építési koncesszióját, a portának javaslatokat tett az ismert 3600 kilométerre terjedő vasútépítési projektum dolgában. A francia nagykövstsóg azonban csak a Régi a generálé doe chemins de for pályázatát támogatha. Híre jár, hogy nyolc zászlóaljat küldtek a montenegrói határra, melyeknek doJs a lesz megakadályozni a határincidansaka t az albán szökevények visszatérése alkalmával. «zalonikl, márc.26. A kostratl /Szkutari-vllajet/ araauták melyei a Montenegróba szökött aroautákkal össze.őttetésbött állanak, ' hatáösági jelortéssk szerint gyanúsan viselkednek. QyülBiBdket tartanak és i gyek szer .;k a .falus lí I ako^ágtrft? félizgatAi. Erős katonai csapatokat "jCUJ.at'ek"' a határba ó&' a Koetsa''körüli községek megvédésére. Megállapító, t dolog, hogy az amauták jól-ivannak falfegyverezve. P é t e r v á r-., márc.26./p.t.ü./ A félhivatalos Rosslja a következőket Írja: A törvenyhesó testületek ülésezésének megszakítása a kormánynak lehetővé fogja "tenni, hogy a zemsztvo-javaslatot a? alaptörvények 87,§.-a alapján keresztül vigye. Ez az intézkedés mutatja eáyrószt az'o, hogy a legfelsőbb hatóság el van határozva a nemzeti politika' alapjához szilárdé*! ragaszkod-* "-fsrVl nl . Másrészt meg fogja ez úoznl.atnyugati kormányzóságok orosz lakosságának c. meg nyugtat ás b, melyet a történtek megzavartak és erkölcs 1U megingattak. Som a- birodalmi duma, Jft sem a birodalmi tanács nem mondhatja, hogy ezen intézkedéssel jogaik csorbat szenvednek» Meru a 37 §» alapján ól étbe lópto tett t ör vé •-•yeke t: a tifc vényhozó tes uüleLeknek kell benyuj- anl ós azok SK megtehetik* mindaz on változtatásokat, melyeket szüksége soknak látnak. A t h é n , márc. 26. Mistriotir. -egyetemi tanárt,aki a nyelvmozgalmat" kezdeményezte, vád alá helyezték. Azzal s Vádol ják,hogy azt hirdette, hogy a görög nyelv ós vallás veszélyben van. A rendőrség zavargásoktól tart -ós ezért a nemzeti nyelv ügyeben összehívott "ópgyülórst betiltotta. W 8. s h ing. tan , márc. 26. De la Bárra mexikói követ táviratilag közölte Dlaz elnökkel', hogy a belügyi tárcát elfogadja. B óm ar , márc .26 ./Magyar Távir ati Iraia/ / rónai magyar kiállítás i főbiztosa, Mikiós Ödön,"t"diszbankettet adotw melyen San Martino gróf V a ' állítás rendező! ;bizoti£ ágának' -elnöke, Panyano és -Ferrari s volt miniszterek s>? uzáiaca előkelő;-;ég. vett reszt. Miklós Ödön lelkesedéssel fogadott pohárköszöntőjében ünnepelte az Olaszország és Magyarország között való C barátságot,*melyet annyi történelmi emlwk kapcsol szorosra* Chauvet, a Popolo Romano főszerkesztője, a sajtó nevóbjsd köszönetet mondott. £ Ferraris volt miniszter a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg <t' ' V* magyar parlament rokonszenvnyllvánltásáróí ós sikert kívánt a magyar kiállítási oaztály rendezéséhez. CtL San Martino gróf kiemelte, hogy Magyarország az olasz nttnaat küzd^LieiOB x" 5 * kan szakaiban is mindenkor bizonyítékát szolgáltatta barátságának. OlaczorsaáP" t ban Magyarország nevét mindig rokonszenvvel ós meghatótL-sággal ejtik &!• CsodálimfJt&JL szólt a ma_j*ar kíálJi, ási pavl Ilonról, malybea-annyi művészi remekmű van psszaiyüjtve.
