Politikai Kiadás 1910. október
1910-10-22
B é o A, okb.fík. Az osztrák..mr gyar bank a kt^aatlábat 4 &-ról 5 #wra 'emelte., ' ^ A Q c R y a r d'ol .jfíüoijbói . fe* folytatáaT? H i e r o n y a i bcszédénok folytatása. Idézi ezután ás egyezmény iliotfi szakaszát * melyszerinte ebben a kérdésben kiolégite' intésként nem tartalmas. Irtható oa abból is,hogy az egyezmény maga is kifej égésre juttr.tjo azt., hogy -idnaacn i£a^tarorszá-on olyan neg;, hajógyár, a mely képes volna egész nagy hadihajót eloálLÍt&nl és inkább csak aa anyagok beszerzéséről beszél .Azonban ezen aa uton számbaveac-tö koopensáoió gyakorlatilag nem lehet elérhető^ mert & hadihaj ókhba szükséges anyagnak t.ökól etesnok kell lennie* és a h&diisyriinis ztöriüni nagy > felelősséget) vállalna magára, ha ezen e-nyagtónak honnrn való megrendelése ' tel^int-otébcn bizonyos kényszerítő hatás alatt állma.. Véleménye szerint ezen a dolgon tigy lehetne segiteni,- ami a magyar koriflánjmaV is az akarata - hogy a fiumei gyárat-olyan helyzetbe hozzuk, hory «, haaüryi kincstár mindenféle megrendeléséinek ugy kisebb, mint. nagyobb h^jók tek^tetébotti minden tekintetber m.ogf el el hea a en * Ali fiumei, *yár necsyk, a kvó ÉH- "'Vvíönyábcfft ' ze=re&jék a hajók- megrendelésénél, hanem övéknek a föle a fiumei ^vamal r fend éltessék meg. Ugyanerre az álláspontra helyezkedik különben a tengeré-ss r wi albizottság is. Keltái y o r o n o szintén a tatarozás második pontjához szól. hozzá. A aia:-s& szempontjából o is azok ktzó tartozik, a kik helytelenítik, hogy as&Llcm a ri^ránvállalkozáa tárgyát képező iparokat monopolizálJa, Ha ter<J?"*lett volna a tengerészeti albizottságnak, számszerűibe is ki tudta volna matatni^ .hogy a vámtarifában f eláll itet•.vámtételei: folytán a hadihajók építéséhez szükséges anyagok beszerzésénél e hadügyi kínost ár legalább 30 £>-kal többet fizetett, mintha azokat, külföldön rendelte volna meg, A maga részéről nem kifogásolja a határozati Javaslati megújítását, szükségesnek tartotta asoni-ían, hogy itt a delegációban elhangozzék o3y irányú felszólalás, a moly a magásnipart a maga marsa tartás ában a nagy fogyasztókkal izemben bizonyos mérsékletre szorítsa. Gróf Apponyi Albert mindenekolStt a munkabérek megosztásának kérdésével foglalkozik, E tekintetben a magyar álláspontot anynyire igazságosnak tartja , hogy nem képes megérteni a szükkeblúségot, a mely az osztrák kormány részéről e kérdésben tapasztalható. Ez csak ^jobban clmórgesitl a monarkia két. állama között oly kivántos Jó viszonyt „Ébbő 1 azonban három dolog következik. Az egyik az, hogy a delegációnak ragaszkodnia kell ahhoz az álláspontjához, hogy az Ausztriában elhelyezett katonai kincstári gyárakban adott, munkabérek az osztrák kvótába beszácQittassanák. A második ez, hogy a mennyiben a hadügyminiszter őzen álláspontját- az osztrák kormány magatartása miatt keresztül nem viheti, törekedjék arra, hogy a kincstári telepek és gyárak elhelyezése Magyarországon minél gyorsabb tempóba^t ö rt éiijék - Ha méltányos utíon nem tudjunk követel esőinket órvényositeni, akkor iparkodjunk a kvótaszeru megoldást a telepek iiclyosebb megosztásában keresni, tvj' : A kereskedelmi miniszter-fr yilágos^taatw.'a megjegyzi, hegy az al' tala idézett egyezményi szakasz , ha nem Is foglal magában teljesen értékez intézkedés eket, ezért abban mégis bizonyos csekélyebb'értékelni valót talál* Azonban helyesebbnek találta volna,ha ez a' kérdés itt az albizot ságban egyáltalában szóba sem hozatik. • • V Eieronymi Károly kereskedelmi miniszter mindenben osztozik az olntte szóló fölfogásával, 0 maga is jobban szerette volna, ha oz a kér~ dós az albizottságban tárgyalás alá nem kerül, A maga részéről bizonyságát is szolgáltatta e s on fölfogásénak cikkor, a midőn a tengerészeti all bizottságban nem szólr it fol * éppen azon mocrgyozodésből kifolyólag, a molyöt ez imént Apponyi Albort gróf kifejtett., Minthogy azonban ismédéiben szó esett az 1907-rol, valan'int a hadiigyminiözter által 1909-rol botor jcsztett kimutatásokról, szükségesnek tartotta, hogy ezekre nézve felvilágosításokkal szolgáljon. • • Miklós Ödön a határozat második pontjahoz szol nozza* teljesen osztja ugy a kereskedelmi miniszter, mint Apponyi fölfogását é tengerészeti megrendelésekre vonatkozólag. Reflektálnia kell azonban. Koitál fferono' azon megjegyzésére, hogy a magyar ipar Magyarországon miért dolgozik olyan drágán ós hogy a gyárak kartellje következtében miért kell a hadi "kincstárnak annyival magasabb árakat fisűtni, minthogyha az anyajet a külföldön rendelné mog. A nagyipar kérdését itt a bizottságban eldöntőn! nem lehet. T3e szomorú dolog volna., ha Magyarországon teljesen szabadkezet adnának a külföldi iparnak és ma visszaosirálnók mindazt, a mit évekor, at f tlópitettünk. A magyar nyersanyag, dacára annak, hogy nyCrstejmelo OJ>száR vagyunk, aránytalanul drágább, mint a külföldön. /. A vas móterciázsáJa nálunk 12, Angliában 7" korona; a koksz nálunk 4 K, a külföldön £. Szomorú tény az is, hogy tőlüak a nyerstermények legnagyobb része Ausztráába vándorol ki és mint feldolgozott anyag kerül onnan vissza. yren ; lőhet az államkincstárt az egyes államok versenyének kiszolráltatni. Szóló kilenc évvel ezolőti utalt már a hadügyi albizottságban árra, hogy a magyar államnak is van olyan kiváló gyára, a mely, ha'a kartelltől mey. tudna sza*tíadülni, előnyös ebben tudná a katonai szállítások szamára a szükségletedet ©löallitani. / II. folytatás következik./ IBÍ, ÜÍTÍÁOAUSOABE. IV i e ft m Budapest, 22. Oíct. 1910, Distomt von 4 froieat'aS.'s föoz^í!? 01oh ^^ ,ln »ari3onoBank erhöhte den