Politikai Kiadás 1910. október
1910-10-06
A 161 " 1 * 8 / Ez az ellentét ez a fatautis sodort t>ennflrfr. ^zdelemrbl Küzdelemre, megpróbáltatásról megprótóltatésra. szenvedés?KÍtino?Z? dé Sífi#5ii?2 ma.mint egy boldogabb kornak szerenosés gyermekei a Íí*í é ^ ta ± objeütiyitastialc megtisztult fényével teiüntünk vissza a sötét, a magadicsőségében ís annyira gyászos múltra, hát végtelen felületesség, Vég. telén szüfc látA kör volna embereit gonoszságát látni a multaak e szenved £ s6 í£. etu pőréit gonoszságát ott, a hol a dolgok tényében rejlő ellentétek* okozták a küzdelmeket, okozták a sznvedéseket, a dolgok mélyében re llö ellen tétek>roelyeicet e slrnlomvőlgyben esak a férfiasan megküzdött és férfiasaaklallott szenvedés tisztító tüzén keresztül lenét . meggyógyítani ,L& mentél inkább rabjavalaki a maga meggyőződésének, a maga jól vagy rosszul reifogott igaz&hak,mentei inkább alárendeli raagat általános ígazSagounak, általános elveknek, mentei őnzetienebbül áll az ügy szolgálatába, annál kérleihetetlenebb ellensége lesz azoknak, e kikkel Végzetszerűen szemben találjp magát .Nem az emberen gonoszsága, az egymást meg nem értei felfogások és szerencsétlen törekvések belső ellentétet okozták atiarcokat, okozták a villongásodat, patakiként folyt a vér.Eol oz eyyin. hol a másik tábor Hitte győztesnek magát. De végtelennek látszó círoulus vítiosus nenezedett a nemzetre, vigasztalan egymásutánban az elnyomatás, a küzdelem, a harc, a szenvedés vagy pedig a béke, A megnyugvás rövid korszaka után újból kezdődik az elnyodntás• Végre annyi kiontott vér után mintha nyugalom jött volna a nemzet sorsába, mínthe szelídültek volna ez ellentétek és a 18. század egész folyamán beletalálta magát a király és nemzet egy oly állapot ba, a mely legalább nyugalmat biztosított mindkettejük*számára. A nyugalmat; szendergés, ernyedés, tespedés nyugalmát, a mely nem Jelent életet, haladást, virulást, emelkedést a nemzetre nézve és nem jelent igrzí hatalmat* igazi fényt és dioeösréget a királyba nézve,/ Ugy vanl/ Es a midőn nyugat felől hsjnalhasaöás látszik, a midőn uj eszmék, uj áramlatok, ui tettekre hívták fel a népeket és^míd^n r... jegyár nemzet,^hacsak az istentől adott fogékonyságával, a raelyiyel fel tudta karolni lelkesedéssel és férfias elszántsággal mindazt a felemele, mindazt a tirlettest jelentő eszmét és áramlatot, a melyek Európa népeit a boldogulás és szabadság utján vitték előre, midőn a magyar nemzet a maga egész ere ével megindult a haladás utján, felszítják ismét a tfégí ellentéteket, kitörésre viszik a hamu alatt szendergő tüzet* fellobban újból egy pillanatra s minden eddiginél végzetszerűbbnek látszó elemi erővel-kitör-a harc. Fényös, diadalmas, díosöségteljes harc, de a . melvben elbukik r nemzet a túlerő előtt és azok, a kik a fényes férííos küz delmek fényes feriías cselekédetek, diesö küzdelmek, nyert és vesztett csaták közt száz ? halállcl daohlvá vitték a nemzet zászlaját előre és a ket a csaták Hevében százsz^mégfeíffiéit a halál, a kiket nem érhetet^ el vég zetük. azokra a katona dícsT? halála helyett a vesztöhely Golgotája vár, A vesztöhely szégyene ia? Nem és' ezerszer nem! / Riadó éljenzés ./-Aie^tj. hiszen van-e díosJ&feb- halál annál a ve&ztőhelynél, a hol nagy és igaz ügyek önzetlen harcosai szenvedtek mártyraháláltv Van-e dicsőbb hely, rad-e fénye -aébb. tfwtób, ragyogóbb fény bárhonnan is ily nagy Ügyekért kiontott vért lelentő vesztöhely felől? / Ugy van!/ és annál a mártyrkoszorúnál, a mely ilven vésztrnoly halottéit,'diszm, annál a mártyrkoszorunál van-e nagyobb megdlcsösülés? / Ugy <ean. Iljeázés./ Késő utókornak ís hálás kegyelete, -ragaszkodása veszi azt körül..A raig magyar fog élni e nazában, njbg sasent lesz a ti nyugvó helyetek,"'é míg magyar anyák lesznek e földön-, azok ide fogták véfcetní gyermekeiket' Iihoz0é8?®fc, hogy a Ti példátokon tanuljanak, a. ' Trier£ösec T éstek, a ti áldozatkészségek minden Jjnzetlenség felett uralkodó diadalmaskodó hazaszeretetetektől. / fet^naés./ Es ^egdicsőttlés, roert^a Tí halálotok nem az ügy bukását/ hanem r *» ügy diadalát jelenti,n miért éltetek Söttetekrszönvedtetek .Sokáig kétségben lehetett a megy^í: nemzet.'hogy az a sok honfivér, a mely kiömlött a nemzet boldogulásáért, a nemzeti létért és függetlenségé*©?; fiBgysaz a^sok kiontott vér nem hullott-e el hiába. Bíszen még a nemzeti ébredés kWézakában ls, még a Szózat kölöte ís mintegy magáb biztatja, kinzó aggodalmait hallgattatja el abban lenet/hogy annyi vér , hogy annyi szív hiába onta " ie fl£.feö3.; aonii-iorvódeiní 'ú±úia%bw aa reg. ;el vls^á'ÖCtórt Budapest• ij^f^biÍaa'Léic»" 'elútöz-éa^áisiűt ielőponuJ^? ^fcié^:;- ii±irá?s.ae^alisepitva; Zichy Jsaips igrór vallác- 1 e0 ? ifcörí3^1rtatasúgyi nlnlsá^e^ é3 KlobuoGéa-lovajaaáo± ; ;táboir-ok teg^ip esté Buda'lpöM^i ideérkeztek szató'rtí a rióllcui, hogy UÍD,D . it íjisriiáiWtrnban -pai^ra saállibcU^- volna Koddcr délelőtt' 10 óiraltorériTezetv ^Lisáaabdh el-.e £ Szán időben kot hadihajó -boiabáe. t.& a királyi fcalo-uáv. E^y hÉirAiadikrjfiáidi4 a 0ó rió^.^. Király zág^laáát v^sel-'^ t©í "á föa&erlő3t ; .tüzelése --folsrtan azőábíKji kónyssO-rült, ázt l'^VG^ai- BLLőzS 01Jol Heátíöö;db, • IWiieoa brazillal : eliiolc.jtiisst»élptái>e beviket- völt; *Roe^eí 4 órolá>r^"^viddel bagóéi, befejezóse u#r3u? n^Ekezdoaötu a tüzölléö. ^ /•Jtr^tíK? ÍJ ; r-rc^ - f -_> ,t} l'-WLrffzx 4a .r- TE -ír '/TO r .; ;í í.:r r *"'í'/ . í; 2 J 1 * * r 4 'o z. fá a . iíozoy ííihádflr 10.í{. -^ÖEÍQS-, közjegyző , -a niú^ikaírfer^uíöítffölíO; QZ ójjöl 64 éves 'J^MllOTőNofe^^í^or, ne( hetit. As elhiisrírt volt '"^V^^^ •^t''1 FigÍó;3:.áir;'viselteV' J ^'Siaeff* n'J ^TJ /TT''' ^'
