Politikai Kiadás 1910. június

1910-06-14

J-910. jun.14. III. déli kiadás. ifaLuSK 0

í/ Jun.14. /Alsóház.- Folytatás./ Balfour kijelenti, hogy ^fyjptopsol mondott Ítéletében Roosevelt semmitsem álUtott,c mibCl mac c legérzékenyebb brit ember is akár tv legcsekélyebb szemrehányást olvashatna itt, SenkTsem kezelhette a problémát barátságos*ban, rokonszenvesebben és nagyobb tisztelettel. Egyiptom önkormányaeta elkópzelhetlen. Egyiptom alepo

**

sme

^J

e szólónak &21> mondta, hogy &

z ottani helyzet igen kedvezőtlen, mert &s iira3iodó^aj tekintélye alá VJfl£'áev«i?S2Ól6 nem tud Jva, vajon ez + i ®?í

ip - om

ijf<»3nánysat büne-e-' vagy? m£i3a^'

v vágy pedic a körülményeknek tuiEjaoniiapao-e , a melyek fölött.-snnkinek-'sincs hatalma.Ázt azonban tudja, hogy a helya^t dőhtö oselakvósre szólít. Tekintély és befolyás nélkül lehetetlen volna, hogy egy maréknyi űrit hivatalnok mégoldja a nagy feladatot, a melyet nem osupán Angii?., hanem a jalyllizált világ bízott reája. Sir Eduárd Grey i^^8y±^^^n^$^^r kijei enti»

;

*hogy Roosevelt kö zo_Lte -vele-,-ihogy Br^t-ftel^afriM^Ssi^^ tett'isftázásai elatt gyűjtött tapasztalatait ós^Özótő'^ep.sevf^,'>J^adását a legnagyobb -álvjajtt*! -^Wllgéftta S ! iíB-iz 616 est mó$j%& Soina-* • hogy a t&paö'atálatok -ptíb' llkaláaa, a^kflmas. volna ta.. szól Ónak -kellemetlenségeket okozni', Roosevelt bizonyára" tartózkodó lett volna. Szólónak azonban ez az érzése ^enuvolt, ós ezért semmiféle oélzást :

nem tett arrec WSSWe,5hógy FcoseVe

J

ít a nyilvános Waléstől éltekintsen. Roosevelt t^LŐadáaát élvezettel hallgattam;^, azt hitvemi hogy mindenkinek azt. kell éretni e, SKógy ez az/Viősdáa egészben véve a legnagrgjb bók, melyiyel egy idegein"üfcHam polgára adózhatikegy má3ik ország munkájának. Azon kijelentés kistétjgtóyel, a mely szerint tulnagy engedékenység azokkal szemben, a kik a brit uralom ellen van ak, veszélyes Nagy-Britannl^. egyiptomi mük désóre, ^Roosevelt minden Ítéletét aláirhatea. Tényleg'^..egyiptomi helyzet komoly m£sgifjon*clásokre. adott okot, de ezek megközelítőleg sem olyan komolyak, mint^aOhogJren itt feltüntették. Jelenleg nincs oka. nyugtalanságra. Vennék azonban'tünetek, a melyek- aggodalomra adtak okot ós a kormánynak"'és áz egyiptomi hivatalnokoknek figyelmét fölkel tették. A mi Butros basa megölését illeti, tévedés

;

.iazt hinni, hogy a Gyilkos elleni pörben rendkívüli lassúsággal Jártok el. Az utóbbi hetekben tanácskozásokat folytattam arról, öíino intézkedések volnának teendők, hogy ily súlyos természetű bűnöknél gyorsabb büntetés legyen biztositható vagy pedig vaáJon Nagy-Britannia váll^a^magárc., hogy hasonló bunosok ellen ea okkupációs hadsereg ellen eljárjon»h^s á&L^itkár. eaufcan igy folytatta.: -Egyiptomra vonatkozólag kótségkivüi^komcly^lntelmem ven. Feleibsek vagyunk az egyiptomi kormánya átért-, £^elí-sek

T

keU* hogy-maradjunk az általános^ politikáért és-az egyiptomi a^^aai^efc-f^^z van-.ak .-kötve, hogy tanacsinkát kövessék. Az egyiptomi kftrmány?'#S é^j^cs^mSOTSOÁ^S. negy

:

tapintatot es igen f«nom érzést követel, ha a kormány'meg'akar" felelni feladatának. Lehetetlen, hogy müvünk továbbra is sikerüljön, ha tanácsaink ós az egyiptomi miniszterek szándékai között differenoiák vennak. Hogy az egyiptomi nacionalista-spjtó . Ilyen differenciákat létezőknek mond, súlyos vétségnek mina sithatc. A britellenes agit'á^'orolfaiaS^ -. segk^vluV-torit okkupációnak • azái^:7^é€v%€nl, hogy lehetetlenné teszi -fe fJladataiS.teljesítését. Első sorb^

A

E^ipl3'öm kormányzói vagyak a benszulöttak érdekében, de épp üg> feiadt&ftSfc^

r-lao&y Egyiptomban biztosítsuk.-^ rendet ós közbiztonságot és Európá^§r«eSfígf megvédj tik. Igcz, • högj£*z alapotok Jcvitását és megfelelő egyijí-bömi kormány alakítását mindenfele oly korlátozások>lenyegesehvm^^ kormányt regi SElráaok ós a modem kormaMatóM^ÍS^feöbölt-^séabáiyok formájában.kötik. StatfEen.szükséSe«£Sogy á.»8ÖS

3

5g^6^ ^^Sriptoora vonal^^sj|feodé

r Birokok valami módon Jobban ötíásn%zásoan hozassanak; a

;

moder*i kcyeMelóaekkelV HeTa^brit órdektekröl'• v^#"iti^BB6^te hagPSs falalatot eLrnn^^ólvóseznt.^W^^ Mi^^^^mm^^^^ sajáttól fflBKTSogy Eg^iptomlafr®^^ gg nétjffi nem hagyhatjuk oíerl>en?*fi»SmeB a

C

l^áoi6nak ö*ak •f*®*^ ered Senye le^bTuSgy arra m^inkább érv'nyesitsük. ^ fe

J~J^eteTbrit koránynak ós a brit%^en^nÍk.r.Egy^ltot -: igyotfejegte be kf áíiLoUtLr ^az utóbbi hetek -#ym^az^^|%v-kevósbbé nyilvanult meg ós^net volna helyes pillpMVuFfHte^- ké

z

ij3Wfii? végy."bejegnteni;

vagy valamely- patikus. intéakSdóEs'é|

l

Wgé&^tM,yhogy autoritaam^at^írvenyeslteni akarjuk. , IJtí?^? ^aSloW^i B ú k a r e.s t, jun.14. /^^rág^^^V ügynökség- Jelenti: Á' mido^a *É. V tojgnap Aleacanöriából Jövő Impe^A^jAjai^g^ •' a',Pireuözb-ii a'kikötőben horgonyt vetett, kÖruí^í^L^&jS.M t°m?g kifo&eiov-í A gőzös parancsnokát er^saaklíaitv6\^kó^g$

r

aitó^ A'gőzös fedélzetén voltak-a román -tróno^te^op^ 'wog^íesi, -ÍC|]tIós- he^eg-,óB,,Mária hercegnő is, a kik Egyiptomból u^bs^oV^^a^gfe^áfelé.'«-. BEL. ?"Ö

J h Í

1

' I" ^fí^I^^E'K?' 1910. Jun.14. ^- u •deíl_ kiadáshoz, Ipolyság. Jun.Í4-. I poa^^^é^m

9

4 1 leienMTr* ^jé^ TS ^^f

8

^*

3 tttán az ^^'^^áa^S^toág^-hozoU rr^iapjat ^zpmpaiok -Stibió esperes. plé&áaotltoX fiitézet.. kort*ösl4v8Íé~kl»íZ ¥4. S?°^1%^ Politikai^^^piését Se#e^K»lffl^ a y.lódiság bizonyítása végett,-Jttsth Osí&la, Kossuth Perenó. *fö4kaí ? S^^

1 áígíQgf5 azorAaa^iMiiató jffflSái .itatása* mei.7cate ós CzcteA tózkedésig Orsova felé nem ^z^^^^l^ok. , " 8 ' TOVáM3bl nagjrsz^omba-.tb-ól táviratozzák: Vraxika István vál'tAört s I^gyszombatból Pozsonyba ma-reggel irtóulásvóhat elgázolta és feiét lováeta. A -szerencsétlen, váltóőr 5 hónap el^rt^-^&«áWdött meg, ' A*l s ó k u b Ifn , jun. 14. Csaplövics Simon

!

55

ft újonnan' kliievezett turóoi füispánni?.k 30-án lesz ünnépies- beiktatása ^róca^tóltmártónban. Az isntalláoiórej. 'Arvcmegyébőlí^SOo f"nyi küldöttség megy.