Politikai Kiadás 1910. március

1910-03-07

T.<xéll± kiaááahor. 1910.március P. A r a á ^^aro.», Ar**ck>n áta «e«alakúit a társé dalom-'tudöaényi tár* seser. Ju elfikulß kpzgyíiléöon msgffelaiTitek !*ülesr Gyula ce fcoalo 8o4og, valeiüLnt nagyszámú előkelőség, fcikier Gyula ée Somló Bó dog hosszabb ölő- ; adámokat tartottak* ünőkké Kiíjsssii Vilmost választottá?* soa. ' í 8 l d v á s?',»árc.§. Dr.**éranczi e'é-se, e nagyajtai kerülőt"kép*" viselő Ja ma táJfffr>t*« beszámolóját. A beszámol* után a válása tok ir ?arer~ ésit ojbel Jelezték. í o j o l o Í a ;náro.6«A CaáuyV etotor alapja javá*ö tópsáp este fényesen elkerült közigazgatási tél volt, 6 oelyet a *i£gy»* alispánja rsadezctlsV • T a p o 1 o z s ,ms^.4«4?txeusz Zsigmond, a tapolcai ;ífcr.hitSc&zsó?? iakooéjának tanítója,aa ifemiepelt& 44 éves tanítói j'ibliejmát, aoly ka lemmel aa .i*r.hltk8s seg, valamint a kebelében lévő Összes. egyleiek és a tanuló if Juaáft a Jubilánst lelkesen, ünnepel táfc éa Szép oiendeSSsJ; lepibak sas. Gyula ,aérc,t>.A gyulai kötött Aa saővStt^5 esr-aru*-eyár f£t* tesiáca Gyöngy dr* alnökletóvel ma tartotta k&^gyülasott a aolyen elhatá* vostéky&omy a társaság réssvénytőkeJé*, égy Qltliorol másfélmillió koronare emelik fel* A közgyűlésről táviratilag ÜdvíizÖlták Hlaro^rai JÖtroly kereskedelmi minisztert. £ a a «r a Irí 1, jelentik a Magyajr Táviret* ^e-^&astk^ 'nanziti^Bunkasárt áj$öni; alakuló <yüiésova.£is*a István gróf nkgyázá&ij. jióJ&V tikua klséreiebcn* rt'élélőfct 11 óWkór tar&ezstt *k:BSÓ4ro.A ^lya'ta&^röf i iéren aaa^MáWJpftlgaxmmg élén ttAi Gósa upAt^ábenos, ée sdsái* molgársiester fogadtak. Jaazey Gézt apátplébános 'flit^idÚW tlfcma X>tv*r'. - gsááfeg^em *s •$5&b£ mäendesjeket,:mire 'ÄÄsza Xstvtla mjriSC'£& válasstíl^ay hogy Örö*s»el iött Ezesődre ós, »eRkö;Ä2«n*4f á ezlvéa f.bfesltatifft.l^l^V. ' éljenzósek között hosszú kocsisorJfoóreíében £ár3 -a>rii:czy fróe'aí^sTi"': Bent Tissa «raf e vároafcö* A? útvonalon mindeaütm Selkbé ^á^ickbsn•jrWse*' sltotték.J» 5»óonenyi térem osri^i" embereméi? .lelkesein fojjai-Éa a kbcsiarrt és nóhgny szocialista tüntetési kísérletét a ?en<iCrar?g- elfojtotta., Tissa £stván gróf délben .több küldöttsége* fosoriőt-&V 'Ä^ük Áred, llSjSméí&réÁár' hely, Itekósgyulu, ?JögybeCislr6X*ek, Nrakó, Csongrád, tSsentes, CSsm|^1ks

a OrosÜAza;reme&táf, ^agyvmfUd Z^UtlBttAósr^it^Séiben' 1 'Évakor a Tisít LSA? lóban 900 tarátakC Venkot volt, ; nammvti Shzakam6rt sasalakulása a T'isze s£jjló^ w&yté^f(i$t$ ' fólyti lo» e mely mmr^ölutéAt órákor zsúfolásig dasitsjlt.« fi^ioi^olrb'?.^. ' é« a kassátokon la öaojctígáais fotelt winden uely* A Tisssn ozáiió iiött ren'tfiyül sokan |fesltis%lenke(rtc»k, ho^y nem juthettok a TiütaUlr. fl te-r^^l lévő emelvényen foglaltok helyét a Budapestről érkeffstt' kéjs^iftv-iők é? politikusok, a vázmeftvai és városi fecérférflaJt^ kik kSiUÍtt Wi volt K"é» vay Smjos^ a JtépViselöhök ale3nöke> illán Béla, Sosa tzmo &ij£üám* niesky Sodra báro

% Rosnsr Srvln béro «tb. i*lsza Tirtvön grosTot belépése^ kor paromkim tarts taps ós viharos eljenméa fogadta. ssSsm Izsó drwelnok 4 érakor nvltotta *e& a ,

?yÜ^fsjt

l

uely *ovSL>srá''

0 • jt*

r is Ct bista meft sa siníklemsel^^sa dr. elmondta,hogy e ^SS^T^'Í]"' •íárt Öt évvel esmlÄtt Johlszeicítlsm elvonult és átenflP'^ a t$r*t .a«<**

( nak. a kik Jobbst, á nasaetíe UdhKJsebbet i«éí?tok

f 4© fteg nesT'rSlositPt* te^/TsiF vant/ As oresms válsámbe Jutott óa a haia 1 őrért *i*4«t_f Jl*l^ ío^takT mm orezóm tekintélye kifelé leromlott, as ipavt.óa « karesksdol* det a-öbóoitottdk, a felekeseti békét «asjpontcttsk, as a^

11

*^

1

^*

1

!*,*. lókat kortestanyikká alakitottak«*zt megunta a neOmcrt ée ssévt elakult Sjam a nemzeti munkapért^/sUjensé*,,/ hogy uJJáébfaSSBe a nemseteii és • a*é»JÖ«t el klsasat Tissa JCstvan sjrof /telkes éljeasés ós t*pa%/ no«y ka fejtse alveirkoU/tiJenaée./ ^y... . _ 4Tissa Zstvón profot, a mikor ssölésva estóiksiett, fsmét lelkem éljemmés ós su«ó taps íoma ita. csak 10 perc után tiidtott ssohoz. Jw^^^ óm a következeket mondta: T.uraim! Méc nésjy éve ,s|M

9

lsvy a koalim^jfke beléből alakult kowány as orsz%^Pssjsfttf satát a kaiab» vetto^?* Z-^. vémtelenül géziem volt eseményekben. tup^sztalatokcCn ésJbimulssgckl>afl, n> nem ake*jt£?,sjDcy ©sea tanulságok elv*?

Bssm^^.^jnemaétre_^

; nem akarjuk, botfy umyanaaon hibákba ess ók a nemzeti asttor kéllwey bisonyos pontié bonokés alá vemyUk as esasónyeket, Aza fiúi kötelesség ez, m melyre bíizonyóra nem saemoüyaa ellenmsenv»^«y má«siiew^ a STÉgrer eJSbeVt. ?'*P&lVv {•UK/-*'*'* i^'-i.i^^ • A koalioió koxnánys saját belső ellenségeinek téoaiár.ei airt% hullott se ét- Megrémta ast a pvulölköiés, 0 személyes ellent

étfer s

^éTmes anyoca.A koalioió vezetését kezükbe vett kivélo férfiak u*e)o*«inJut-.fOüc első mill«nét*tol kusdvs a véglogea megoliásA ObW<*olta>.H»^ ^f?

6

". sikamhetett, kisárola*. annak tuiaJdonithato,ho«y «wiának a kc^llötpnek bmy résre a koelicií letenaffyobO partjának egy aaoportja aS^46VC»ben r

előtérbe toluló benk^kévtes* használta fel a koalíciós keuraLajr fáredozAsalnak lehetetlenné tételére.riélezték,

mint. esyS^Ül fontos ós megoUáara vári kér4ést, e b&nk«kérdéStvZzenfelOl a hajánál fogva elővéJAotAák a második^kértést, s vAla^ztó* jc«nak egy olyan «Inden nomeeti-^bnpontet tekintotsfi kívül hagyó reiihális megoldását, a melyre hazafiasán * a ondóikéi <? mesyer ember nem kapható./Igaz? Üky venf/rlohssem szöktem zsákban macskát árulni. Hermennvit« sajnálom is, sohasem fo«ok as el^l a kordém elől kitérni,hogy a választó jog réásleteire nézve megában e nemzeti sonka partban namem és oinimrtarslnök err n pártunk sok tágja kőzött vannak ellentétek, melyeket remélem sikerülni fog köV* osOnőesn, komoly szándékkal áanakldsjón e lhári tan-, ás ónban "est aerea mllitsni. hogy a Miniszterelnök ur álláspontja' az enyémhez hasaalithatlanul közelebb áll* mint ahhoz as állásponthoz, a' mélyet Justn^oso— pert képvisel. köztünk lehetnek eltérések a^smagsztó*jog refov#Je kóriósóban.te abban egyetértünk, hogy Megtaláljuk azokat a garanciákat, a relyek « magyar nemzeti Jellég és szuprefeácla biztosítása céljából szükségesek* A *

tíi zűrzavaros állapotban örömsei kell konstatálnunk azt,hogy a külön* ^ hOS^pá*tállm.xu politikusok józan ós bölcs belátást ten.iaitenek.osak b Justh-párt tésséről talá7kosunk zavaró hangokkal.Qik* a gyűlölködés és P rsgalmaaás fegyveréit ha sznál Ják* Én, ezekkel a fegyverekkel nem har*- 5 x.rcolok ós ezekre a teás ásókra nem válaszolok./Éljenzés./ A 6T-es ala* Vmot tárnaíják ós nem gondolJék meg,hogy ré* letértek már a átvas alaprol.A 4m-as alapot emlegetik akkor, amidőn a benk-közöesógről és a bank felájtl-tásáról beszélnek,holott ss egyáltalában nem függ össze c közjogi alappal,mert a hogy egy tO-es lehet a bnnkközcsa'>g mallett, épugy lehet egy e^-es a külön bank állábpontján./KIJenzós. J kúsztok fi" szestébe f.*hfi\ a gaziiaági ftsntetlenség kérdésének. Olyan gaztasásl pol ' . WáJ kell követnünk, a cely érdekeJnknek a legjobban megfelel .g laslyet bennünket ßugdegatta és erősedbe tesz. ftenkismm akurja kétség bevonni, a •agyar nemzetnek a külön bankhop vmló Jogát* ^sak arról vari SzóV 'boay aa Jelenlegi viszoryaink között á nemzet érdekeit szolgáljam vagy, 3e#n, rTem habosom kijelenteni,ho^ ón nagyhatejai és lines^tikus Brempcntok» bol e benk-ezabalulom f anutavtása mellmtt Vagyok. íí ha a külön bank előnyéről meg volnók győződve, én volnék ez első, a xX urenet és ki— , irályomat ebben at irányban befolyásolnám* A kiiloVVbank megrendítené kttl• fölli hitelünket ót drága kamatlábat llézne ejő', a mely a legnagyobb seg^ázkodtetásnak tenné ki gazdasági életünket. ä^ttuk,hogy 190*-ben . ..csök az osztrák'stsaarsr bank jó ai&ieve mentett még .bennünket a gaz> - dasági csődtől. Mitehát nem hirdetjük a lemondás pol itlkáját,e hogy azt nekünk . tuiajlonitani akarják, hanem igyekszünk a benkszabadalmat timstesseges feltételek mellett ze^osszabsltanl. He azonban &% érdekeinknek ftegf elelő feltoteleket keresztülvinni nem tudjuk, habozás nélkUl a külön»jegy* bank állás^pont!Mto$&^ Itt van eícatonal kérdések komplexuma, A CRKes kiegyezés e heV sereg szolgálatV Vezényleti és vezérleti kérdéseit a felségjogok kosié iktatta. A koaiitfic férfiéi lemondtak ennek a kérdésnek bolygatásáról, ^gyhatalmi állásunkat annál is inkább meg kell firlznünk,mer$ a közel"ült kúXWfc»3itik&i súrlódásai még mindig nem műitek el.sőt erősen fényetgetnekv- Vem szabad a külföldnek tudomást mzei asiils arról, hogy bel villan* gások vannak az orezagban»8zért kéli a harmónia a király és a nemzet közt és nem szebed a katonai kérdésekért a békés Öamzhengot a koronás király és a magyar nemzet között megbolygatni* Kérdem én, ki követi a lemondás politika játf As»e, a ki fel okar• Ja rázná a nem3etet a tespedés ós az áJJBok politikájából, a ki fi lüktető életbe akarja vésetni ezt a szerencsétlen agyongyötört nemzetetP ..A ml politikánk aa előretö rés politika Ja, a«ely ssámotvet létező vissonyalzárkml, számot vet a nemzet létező erőivel, mee>akerit;jt» a magyar nemzet anyagi ée es^lsstif erejének minden perányát,amelyre szuka St ven. e komoly r7.eioseitíl;. harookn&n* fgz ura isi az idealista politika, a magasra - törő politikád í stogjsgs* n-ms<vthea méltó nemzeti politika* Snnek a támo» Vgatására kémem fel őseiket./Hosszantertó lelkes élj/mséa óe taps*/