Politikai Kiadás 1910. február
1910-02-06
ZA a b**"} as, cofy ezeket a uibákat nea: lahct egyszerre reárÓlholconra megjavítani. Itinr ekkor nagy ;TavlLia*i fofuiw óléiul, ha ezt •* lefelé menő skálát, a mely 100 sallLlr&l 40 millióra szállt alá, a'karol óvwk során át megint arj sllenkesö irányban felTeló vinni* hé hogy egy&aerri •ae" todJUK'ttafoá^nl, aa emberi lehet otí eneég» Hát t- ujrtlm. én a mult Kormány politikáját éa egyes kor.iányz a í ti erodmónyeit nemcsak azért kritizáltam, márt erre nekem épp ugy, mint mindenkinek a Ml árion, teljes jofa van __ mert hia33n 3Zabáűp alko*tjirány.OB országban élünk, a bol a kösvéiemóny, a polgárság a kormány tetteit ellenőrizni jogos, ttva van- hanem totoem as:ért la, mert azt litsz-ja, hogy talán ebben is némi indoka van annak, hogy a magam részéről erre az ífazán törhoa fal adatra' vállalkoztam. Yál 1 al koztam abban ti reményben, htífy ebben az Irányban ea ezan a térea hazámnak talon némi szól falatot .tea ebeik./ Zajos él 3snr.es éa tapn./ T. uralni Áttérek most arra, hogy tulaldonképen annak a kar— mánynak mi a faladata és miért -^vállalkozott erra a feladatára* A kormánynak, t. umfca, legelőször ÍR az az óhajtana ós is a törökvése,- hogy olyoi parlament Jd^Jdn ossza- a v^ilaaztjáeok utján, a - mely kötelességeit leméri éa azokat teljesíteni is nejlandc*. /Tilénk áeííaEpekmoly rórfiakböl áll, a kik meeórb-ífc azt. a felelősséget, maly rajtuk nyupaaik. - a mely kepviaolőnáz ilpyáteszik az országot nem *»elszavakkal*, nem papíron, aiJnem valóságra! gazdagabbá* ex-őaebbé, függetlenebbé tenni-/ Élénk ól jmsés. Felkiáltások*; Es a helyes utl/JBrt, ha valaki akármiféle uton ezt aa országot szervezni igyekszik, ezt aa országot vagyonosabbá teszi, Jobb létre hozza, uzz al többet- toez ennek az országnak a függetlenségéért, mint bárminő" hangzatos jelszavak nirdatósével* Egy másik feladata a kormánynak, bocy megszüntesse azokat az átdatlan f éxléreértésekat , a melyek a nemzet éa a király között vannak* A ad históriánk tanúsítja, hogy mindi*- akkor tudt'.k a legnagyobb TredményeKet elérni, a mikor a koronás fejedelemmel egyetértettünk* / Zajos helyeslés. Felkiáltások! Éljen a királyi Élénk ólJeoséa./fizulusérünk "aa arra, hogy a ml alkotmányunknak tényez-üi egyr mással teljes osazhanpzásba jöjj önök/ Élénk helyeslés./Hotelessóga lesz azután a kornunjmak szambavenrti azt, hogy a ml társadalmi állapotaink és társadalmi viszonyaink a legutóbbi időben nagy átalakuláson mentek at. Ea az átalakulás azarenoaés , tsrmósz *taa ée szükséges is. De ugy vagyok muggyözönve — én velem együtt öraaira le,hof y a mi intézményeink ezen. társadalmi átalakulás mellett elmaradtak, nem tartottak valük lépést. Ea azok közöV. a különböző lnbézkedessk közőto, a melyek e tekintetben különösen .fontosak éa különösen sürgöaak, hármat volnék bátor meglel £2ni. / Hoft-ljukl Halljukl/ Aa egyik a valasztójog kérdése./ Elénk éljeozés/. a másik az adminisztráció kérdése / Éljeazós*/, a harmadik a szociálpolitikai intóztedóaek./^llJuklHal Íjuk t/El jenzós/. Ami olöaaör a választási kérdést illeti. Ismerjük mindnyájan a mostani válasrtási törvénynek nagy f ogystkozágait /ügy van! Ugy van!/ | Cenzuson alapul, már padig a cenzus, a hol van, csak akkor elviselhető, ha egyforma éa igazságos. A ml választási törvényünk szerint azok, akik földbirtokuk után bírnak választŐJoggál, úgyszólván megyénként, do faluról- falura mád. feltételek alatt bírnak választól jogot. Vannsar egyes falvak, ahol 40-60 krajesórnyi földadó kopásit a választól jogra, vannak az Alföldön nagy falvak, ahol 26-30 forint földadó szükséges, hogy valakinek választót joga legyen. De A legnagyobb igazságtalanság aa, hegy a munkások, habár némely munkás sokkal többet keres ós sokkal magasabb nívón áll* mint némely . . földmlvea, akinek van Választójoga földadója- alapján, r hogy, a .muiikáenak a választójogi törvenyak Intézkedése, szerint nsm lehet válaszbői joga, mert esek az bir választól Jogral, aki jövedelmi adót fizet, már pedig a munkás, aki hetenként kapja bérét, nem fizet jövedelmi adót. Ennélfogva akármennyi adót fizet más alapon, nem lehet válaBZtót - Hasonló tarthatatlan intézkedése .választójogi törvényünknek, hogy a választásra a választói azékhelyra ösazecoődltl az egész kerületből a választókat» Ez már egy egészen túlhaladott álláspont* Uh már így nem lehet a választó. 4 eljárást szabályozni. Hiszem as urak is tudjak, mennyi kellemetlenséggel, fáradsággal, és azonkívül mindenféle igazan nagy visszaéléssel- jár oa. Ea nem tudom, igsrosm van-e, de én azt hiszem, hogy az a másik irányzat* amely máz* most az általános vála^ztótörvónyt követeli, as csak ttsórt terjedőébe bt olyan széles rétegekben, mert ml 13-43 óta mostanáig •fennálló választó jogunkat nett módosítottuk. Kert igaz, hogy az utolsó törvény 1374-ból való, de magának o törvénynek ctmo la azt mondja, hogy az 1848-iki törvénynek módosításáról és kiegészítéséről i szól. A cenzusra vonatkozó intézkedések pedig lényegében magmaradtak, t.l. egy negyed részt az úrbéri telek, a ház, birtok, aat. Azóta nem változót t-e egész ©irópátoon minden? Egész Európában mindenütt terjed a, demokratikus szellem / Hall jukl Hal Íjuk t / és a polgári szabadság^ a Vallásosság, a kutatásnak korlátlan volta mindrasgannyi Indokok erra, hogy mind többen követeljenek maguknak reszt az állom ügyeinek intézésében, c mi ma oeek ugy lehet, ha a kopviael- vlosztasoknal- közreműködnek éa megbízottjaik által gyakoroljak befolyásaikat az állom ügyeibe. Természetes, hogy ka-yurorszáp, c mely annyira fogékony nlnden nyugati easme iránt, hogy ez a Magyarország sem zárkózhatott el azon eszmék elfil* .E&zmék előtt nincsen fal, nincs kapu. Hanem engedjék meg. hogy arrCl ez általdnoa választási jogról né melyeket elmondjuk,/ Hall jukl Halljukt/ Azok, e kik lelkesednek az általános választól jogért, rendesen.két országot tartanok szem előtt a német birodalmat és Franciaországot. Fraa oieorBzágr-.al kezdem, mert ott regibb em általános választól jog ée rst 1848-ben o forradalom, a mely I* jos Fülöp trónját felfordította dn a második köztársaságot idkiáltoVta, ez a forrtad alom léptette életbe DB általános választási jogot. Azok, a kik ezt a forradalmat csinálták, szcbadságfit z^ertö emberek voltak'. A legkivalóbb típusuk licmarulne volt, a negy emborbaréx, a noiíy alkotó ós ii-tt. ok rzt hittófc, bony e« által ónos választói jogi-.al a ai:sbadsagot blzt-oslto&tak, de nem mult el háaom észter. 10 és az általános választói jog felforgatta c kÖst4zt;usag7t, helybenhagyta III. 2í?pé2eon aao^riokl uralmát ós ITcpóleon egész uralkodása alett egész CL reíá nézve sz'arsncoétlen német háborúig minden tettét az általánoe tálasától jog a zent esi tette. Éppen olyan minden* átmenet nélkül; mint ahogy az 1843-±kl köztársuságot megbuktatta a választói jog ós helyeselte III. Napóleon egyeduralmát, éppen olyan köz vétlenséggel megbuktatta III. tfcpolcont éa kikiáltotta e harmadik köztársrságot. Az a kérdés már most, hogy azóte. micsoda erodmónyei vannak ez altciános választói jognak? líince oljui történetíró vagy al lembe lop ősz, c ki S'ranciaors zágról ir, e. ki ki nem emelné azt, hogy fronolaországba oa altolános választási jog a parlamanbi nívóra mennyire kedvezőtlenül hatott, A francia kamarában nincs tudós tanár vagy si'tudomány végy mCrvészet- terér. lei váló férfiú és nincs nagyiparos, hanem von ott nagyszáma ügyvéd, vidéki középiskolai 2XKtánc tanár es mindjárt ezek után Igen nagy számú - állatorvos, számszerinr mintegy 30. / Elénk dexültsó./ E» miért von ott ennyi állatorvos. Azért, mert & francia paraszt rettsnet'eeen szertl a maga tehenét, egészségére jobban vigyáz, mint a magáéra es ezen oa uton az állatorvos behlzalgi magát & választó kegyébe. A képviselők; a kik a törvényeket alkotják, c legnagyobb buzgósággal segítik, a polgexoatft arra, hogy ezeket a törvényekot kljátsaak. Kevesetesen Igen negy baj ven ott, különösen Dél-JFranciaorazégbi-n c kie; üstökkel. Azt mondják, hogy a képrlselők özöne ostromolja u pói?zügymlnlüztert a kis üstöknek adandó kedvezményekért, a melyek pedig mijui többá-kévésbbó a törvénybe ütköznek, ^renolaerazágban azonkívül gyorsan váltoanak a korm&nyck és óppeneég: el nem hasznára ez országnak, ott teliát aa álLOlánes valószt&i jognak nincsenek eredményei, mórt? Üsrt parlamentária ó*raság, a 2V>1 B p&rlcment nemcsak töj-vényhosó, hanem az egész kormaxr^stro, közigazgatásra döntő befolyást gyakorol. hí. átnézzünk a német birodalomra, hát ott egészen más a helyzet, A német birodalcmnek az általánca volasztáai dog mellett ez ország rohamosan halad ez ipari, a kereskedelmi jólét, felé. Kendkivtill ci/ányokben növekedii= az ország jóléte » e melleti- hatalmáé na erszág, ^géaz-' Európa, elc-tt félelme tea az mindene megvan ez általános válnsatói jogcíal. Bemetomzágnen 7 azonban a képi ls el c-ház csak törvényeket alkot* de szavazhat a VixtM*cJml gyűlés a hogy akar, egyetlen mlnlsztar sem maíry cl, carlr i-a egyetlan kancellár- aa. - a kí felelŐBseg el táitozlk. A német."birodaleaíccn tehdt-a kéyvi atU Öháanak,^ ótok törvények alkotására ven jogt. dea köoigo-agatáo ea ea allcni '^rffíány~ záa irényltáaara oef olyasa nlnce. 3C1 ebb^l a -tanulság? Az, hogy axekrSV a kórdéKekicJ. nem lehet jelerevek aknpjón Ítélni. Ham lehet azt mendsni, hogy én hiva vagyok c» áltcaánea válesztól jognrk , mert itt tlepeaan megfontolja, c vlrrscnyokct -- ;1 . éa körülpónyeket mérlegelve kell cselekedni. A ml egéer letüak öaaze Ttm^.forrva a periejnentoilzmusacl; kettesen vigyázrii kell babát, uévfv am alttelinon v\josztói jcs ott jár legkevésbbé bajokkal, L- hol nincs pts^lpve.?tririzsma éa ott jár bc jokkcl, c hol von parlomen*oarizmua -
