Politikai Kiadás 1909. október
1909-10-04
;-lKürzburg, okt.£* Helmctadtban ma einlékszobrot lepleztek le Lajos hercegnek 1866. évben történt megseb sülése emlékéi§| Az ünnepélyen résztvett Lajos herceg is, i ki hosszabb beszédben a bajoroknak az akkoriban vivőtu ütközetben szenvedett veresége okául a. rossz felfegyverke ést ósa hiányos kiképzést mondotta-.? Az 1866.évi harc oka a na^ynémet eszme volt. Mi föderativ|%lapon akartuk r szövetségét. A háború ellenünk döntet . Mi volt a következménye ennek a vérségnek? A nagynémét eszme a birodalomban élő németek szarnám. Hála a német f jedélmck áldozatkészségének, a kik' a kc zöcségért nem egy előjogukról lemondtak, a- német népnek jelenleg fényesebb a sarca,, mint bámikor ezelőtt,, ne' ejanál^ vészesebben- alakult corruk Ausztria ban, • a szomszédos monarkiában. Elszakítva Wémetországtól, á melyhez minden- ' kor hozzátartoztak, a melyhez a német történelem kezdete óta mindenkor hoz zdtartoztak, az•ausztriai németek soha sem voltak képesek a vezető pozíciót, a melyet az egész monarkiában birtok, fönntartani. Mindenekelőtt elvesztet-ték Magyarországot és szorult helyzetbe kerültek. A birodalom különböző királyságaiban, ott, ahol nagyszámú idegen nyelvű lakossággal éltek együtt, egyik kedvezőtlen pozícióból | másikba szorították őket, sőt tisztán német tartományi területeken is könnyűnek éppenséggel nem mondható helyzetbe szoríttattak. De hiszen ez egész természetes volt, mert hogyha Ausztria-Magyarország épp olyan sok század óta - t.i. 14.67. óta, a midőn II.Albrecht császár tr^ir-alépett - mint a hány évtized a helmstadti csata óta elteit, rövid megszakításokká 1 Németország élén állott, akkor Auszt'ria.-Magyarországnak :! |^metországb'él történt erőszakos kiszorítása meg. kel lett, hogy akaszsz^az ausztria-magyarországi németség fő üt.erét. A németek Ausztriában súlyos, lehet mondani, vigas ztalan.heiyz étben variak. Mit lehet itt tenni? ÜTéeetem szerint aszomezédoc monarkiában élő németeknek azt kell tenniÖ^.' armmttá német birodalmon kivül és más nemzetekkel együtt élő összes németek . te znék, hogy t. i. szilárdan öcszeba<rtanak, egyek maradnak, viszályokban, 111 a melyek elkerülhetienek, mércékletét tanúsitanak' és egymáscrl megférnék* Még valamit hozzá kívánok ehhez tenni. Hü állampolgároknak és használható, kiváló embereknek kell .ienniök. Akkor azután ismét sikerülni fog nekik, azt | a pozioió^v^ifoglalniok, a, mely őket megilleti. Egyét azonban nem szabad tenniök.J|í$om szabad azonban átcanüitaniok a határon. Ez hazaárulás volna ás az Au&zjte&ia— Magyarországban élő összes államhü németek kárositásáy vonná maga után* Nem engedhető meg az sem, hogy a német birodalom részéről bezavatkozác'történjék a szomszédos monarkia ügyeibe. A mint mi nem engedjük hogy a külföld a mi belügyeinkbe avatkozzék, ugy Ausztria-Magyarországnak is megvan a joga, hogy visszautasítsa azt, hogy mi átpillantsunk határain. Ismételni kívánnám I. Lajos király szavait, a melyet a liposei oc i-t a'után 60 évvel felállított ezabadeágcsarnokban mondott és a melyet &v,bs.jor tornászok ólén két hónap előtt•is idéztem:** Soha se felejtsék el a németek, mi tette szükségessé. a szabadságharcokat és miáltal győztek! Ezek a szavak most kiváló mértékben alkalmazhatók a. német birodalom, és Ausztrie,-Magyarosszág .közti viszonyra. Szükséges-é tette a szabadságharcokat a németek egyenetlen sége-éc féltékenykedése. Vajha, ilyesmi soha-sem fordulna többé elő a. két nagy szomszédos birodalom viszonyában. Győzött a német birodalom az egység által éc hogy az egységesség mire képes, azt éppen a legutóbbi évben láttuk. A német birodalomnak éc.Ausztria-Magyarországnak egysége megakadd!yozt: a mindkettőjüket sulyosnn fenyegető háborút, és megóvta c békét. A' Németország és Ausztria-Magyarország között, helyreáljitbSt jó viszony mellett volt csupán lehetséges az 1870-ik évi szép éc gyors győzelem kiviváca is. Az a körülmény, hogy Bismarck herceg érdeméből Poroszország 1866-ban Ausztria tói egy talpalattnyi területet sem követelt, tette lehetségessé a déli ál lamok ocatlakozácát. így látjuk Közép-Európában a hármass követe éget, a mely évek "óta. fennáll és kívánatos., hogy mén: r:ok éven át fennálljon. á' benne képviselt nemzetek diczére éc a béke megértésére, sajátságos, hogy e hármacezövetcég körülbelül ugyanarra a :.erületre terjed ki, a melyen a német nemzet szent római birodalma, kiterjed. Kevés öröm© volt az utóbbinak, S anhál -több áldás van a mai szövetcégen. Lajos heroeg a régens-herceg -é&£o— tésével fejezte be beczédét.
