Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-06-01 / 5-6. szám
12. oldal PHILATELIA 5-6. szám A „Regatul'Bél/egek“ Irta ; Dr. SZALAY BÉLA, Nagyszeben» A Kolozsvárt és Váradon 1919 őszén felülnyomott sorokat együtt „Regatul - bélyegekének hivják, mivel a felnyomat első szava „Regatul“ (azaz királyság). — E két sor teljesen önálló jellegű, és valamennyi régi magyar területen a háború után felülnyomott többi kiadástól teljesen eltérő eredetű és történetü, — mert: a) Egyáltalán nem „háborús bélyeg“, amennyiben a világháború befejezése után egy évvel jelentek meg békeidőben, b) Egyáltalán nem „megszállási bélyegek“ mert semmi közük sincs a megszállás tényéhez. T. i. époly politikai viszonyok közt adattak ki, mint a maiak, c) Ezek egyszerűen felhasználási, értékesítési sorok (Aufbrau chsausgabe). d) Nem helyi polgári hatóságok, nem is helyi postahivatalok, még kevésbé megszálló hadseregek (Arad, Debrecen), és a legeslegkevésbbé „egyes katonatisztek“ adták ki, hanem az ország minisztériuma, illetve az országos központi főpostaigazgatóság, e) Így tehát nem is helyi bélyegek, úgy mint valamennyi többi felülnyomott sor, hanem általános országos kiadások, mert érvényben voltak és használva lettek nem csak nyo- matásuk helyén (Kolozsvár, Várad), hanem az egész országban. — Legfontosabb különbség pedig, hogy f) nem csak ép a „bélyeg- szállitás és beszerzés akadályainak idejében“ — azaz pár hétig és igy átmenetileg voltak forgalomban (mint valamennyi többi!), hanem teljes 2 1s évig, azaz tovább, mint a legtöbb mostani bukaresti kiadású végleges normális sor. — Ez az oka, hogy a legújabb Zumstein-katalógus nagyon helyesen már besorozta a normális romániai általános kadások közé. Mindez adatokat, — igy főleg a min'szterium és a főpostaigazgatóság által az egész ország részére való kiadást (mindennemű területi megszorítás nélkül!!!) a leghitelesebben igazolja az ország hivatalos lapja, a „Gazeta oficiala“ 1920 Nr. 3., p. 10„ Publicatio“-ja, valamint a főpostaigazgatóság 3235/1919 sz. rendelete, melyben a felülnyomás technikájának és végrehajtásának részleteit és a betartandó szigori ellenőrzést hirdeti ki. Aki a kolozsvári és váradi kiadás többi hivatalos okmányai iránt érdeklődik, összegyűjtve találja azokat a „Banater Philatelist“ 1922. első számában. A Regatul-bélyegek kiadásának feltétlen szükségessége napnál világosabb és három szóval elintézhető, valuta változás, papirhiány,, postakárositás: 1. A koronát a leu váltotta fel. 2. Az itthon levő magyar bélyegek nagy mennyiségben voltak találhatók a közönségnél, amely azokkal a posta kárára frankált, anélkül, hogy a postának jövedelme lett volna belőle. Ezt egy állam sem tűrte volna. Meg kellett tehát szüntetni a magyar kiadások érvényességét, ami felülnyomás segítségével történt. 3. Miután azonban román uj bélyegek egy egész évig (!!) nem voltak (vagy alig voltak) nyomathatok, (— nem volt papír!! A gyér bukaresti kiadások barna, vastag csomagoló papíron jelentek meg, mert más nem volt!) — ez okból nem lehetett a magyar bélyegeket nélkülözni, hanem fel kellett őket használni (román jelleggel ellátva) — mert nem
