Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1924-06-01 / 5-6. szám

2. oldal PHILATELIA 5'6. szám

A szegedi bélyegekről

Irta: ÁCS JENŐ dr,

A Budapesten székelő tanácsköztársaság ellen Szegeden megalakult Magyar Nemzeti kormány 1919 junius 26.-án elrendelte, hogy a szegedi posta hivatalnál található bélyeg-készlet „Magyar NemzetiKormány Szeged 1919“ szöveggel felülnyomassók.

Afelülnyomásos bélyegek hitelessége, illetve hivatalos jellege tekintetében sokszor hallunk aggodalmaskodó hangokat, miért is helyénvalónak találjuk a vonatkozó kormányrendelet szószerinti szövegét közölni. A rendelet, amely a hivatalos lap 1919 julius 3-lki számában (1. évfolyam 4. szám) jelent meg, a következő :

A kereskedelmi miniszter 151/1919 sz. rendelete a feliilnyomásos bélyegek forgalomba hozatala tárgyában.

1. §•

A szegedi 1. számú posta és távirda hivatal készletében található posta bélyegeket, amelyek „Magyar Nemzeti Kormány Szeged 1919“ felülnyomással vannak ellátva s amelyekből egyesek magasabb értékekre nyomattak felül, ezennel átadom az általános forgalomnak.

2- §•

Az eddig eladott és a kisebb posta és távirda hivataloknál még található levélbélyegek felülnyomás nélkül is tovább érvényesek.

3. §.

Ez a rendelet azonnal hatályba lép.

Szeged 1919 junius 26.-án.

Dr. Varjassy Lajos s. k.

kereskedelmi miniszter

Szembetűnő, hogy e bélyegek felülnyomása mennyire hibás. Ennek oka az, hogy az uj kormány ellen a szervezett munkások sztrájkba léptek, minek következtében a nyomdákban szakmunkások nem dolgoztak, hanem a nyomdatulajdonosok vezetése alatt a felülnyomással megbízott posta tisztviselők és altisztek végezték a szedésnek szakértelmet Igénylő munkáját. Megtörtént az Is, hogy a nyomdatulajdonos, akinél a munkát végezték, megtagadta a muuka befejezését, úgy hogy a félig kész anyagot más nyomdába kellett vinni. Itt folytatták a felülnyomás szedését, de ez a nyomda- tulajd.nos sem akarta a munkát befejezni, miért is újból az első nyomdához kellett fbrdulni a felülnyomási munkák befejezése végett. Egyrészt tehát az a körülmény, hogy a felülnyomások nem ugyanazon nyomdában készültek, másrészt pedig, hogy a munkát nem szakmunkások teljesítették, okozták azt. hogy a felülnyomásnál különböző betűtípusok fordulnak elő és hogy a felülnyomás szövege szinte hemzseg a sajtóhibáktól, hogy a szövegből igen gyakran hiányoznak egyes betűk, a felülnyomásnál igen gyakoriak az eltólódások. Igen lényeges, hogy az egyes értékek felülnyomása legnagyobbrészt félivenként történt s minthogy a megkezdett felülnyomás más nyomdában fejeződött be, egyes ivek felső fele cinober, az alsó fele pedig karmin színnel nyomatott felül.

A szegedi bélyegekről kiadott monográfiámban részletesen leírtam az összes 49 értéken' előforduló tipikus és esetleges hibákat, valamint a felülnyomás szinváltozatát; e cikkemben csupán a leglényegesebbeket kívánom felemlíteni, hogy a gyűjtők a készletükben lévő anyagot e felvilágosítások alapján ellenőrizhessék és megfigyelhessék.

A tipikus hibák közül első helyen említjük a „Nemzeti“ szónál mutatkozó azon eltérést, hogy az „i“ betű helyett arabs egyes szám (1) került azon okból, mert a gyakorlatlan szedő a különbséget észre nem vette, vagy pedig a hiányosan felszerelt nyomdában e'egendő „i‘ betű ebből a típusból rendelkezésre nem állott. Ez a tipikus hiba minden ivén hatszor fordul elő és pedig az összes értékeknél. Értéke a szabályszerűen (hibátlanul) felülnyomott bélyegek értekének háromszorosa.

További tipikus hiba a „Szeged“ szó első „e“ betűje helyett hibás szedés folytán „v“ betű került. Ez a hiba minden portó ivén kétszer fordul elő és értéke a szabályszerű (hibátlan) bélyegek értékének hatszorosa.

A harmadik tipikus hiba csak a parlament értékeken található és pedig az egykoronás értéken az iv 38 bélyegén, a többi értékeken az iv 38. és 88. bélyegein és abban áll, hogy a „Nemzeti“ és „Szeged“ szavak közti öt mm. távolság helyett 9 és fél mm. távolság van. Ezen tév- nyomás értéke az egykoronás bélyegnél a szabályszerűnek hatszorosa, a többi értéknél pedig a s.abálysz -r i