Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-02-01 / 2. szám
14. oldal PHILATELIA 2. szám dolláros szállításra gőzerővel vásárolják össze, látom, hogy Zumstein a 3 krajcáros litográfiát 175.— svájci frankra értékeli, ami azt jelenti, hogy ha van neki: 175.— svájci frankért, tehát több mint ezer szokolért adja, de a többi értékeket is (Látsd Szak- irodalom rovatunk Zumstein kritikáját) gyönyörűen értékeli. Jönnek a nagy érdeklődéssel várt ezévi jótékonyságiak, rövidesen a képes repülők stb. stb.: uj reneszánsz előtt állanak a magyar bélyegek! És ezek után csak azt mondhatom, hogy a mai körülmények között a magyar szaksajtó feladatának gyűjtőink nevelését és tömörítését, a tisztességtelen kereskedők üldözését és a magyar bélyegek iránti szeretet pro- gagálását tartsa. A bélyeggyüjtés természeténél fogva gedig a külföldet illetőleg mindent el kell követnünk, hogy bélyegeinkről mennél több közérdeklődésre számot tartható idegennyelvü cikk jelenjék meg; ezek eredményét nem uj bélyegeinkkel kapcsolatban várhatjuk ugyan, mert ezek mint tömegáruk úgyis nemzetközileg és kereskedelmileg alakulnak ki, jó vagy rossz, illetve olcsó vagy drága bélyegekké, de egy fokozott érdeklődést biztosíthatunk a magyar speciális gyűjtés és általában régebbi bélyegeink számára, mely épannyira érdeke a magyar gyűjtőknek, mint amennyire általános magyar érdek is. Ezért kérem én is a magyar filaté- listákat, hogy a „Donaupost“-ot, illetve kitűnő szerkesztőjét, Dr. Weinert urat ezirányu munkájában a legintenzivebben támogassák, mert bizony igazság az, ha kiapad az egyik téma, legjobb akarata dacára is, más téma után kell néznie. * Az okkupációs bélyegekről indított ankétünk kapcsán kaptuk dr. Szalay orvos úrtól, az ismert nevű erdélyi gyűjtőtől az okkupációs bélyegek hamisítása ellen erélyes szavakkal tiltakozó cikkét. Mielőtt észleleteimet megtenném, igen kérem, ez alkalommal mindazon igen tisztelt filatélistáinkat és kereskedőket, kik ankétünkön részt vesznek, hogy teljes tárgyilagossággal és melíékszempontoktól menten igyekezzenek tiszta képet teremteni és a helyzeten segíteni, nehogy ezen szempontok mellőzése miatt megtagadni legyünk kénytelenek egyes hozzászólásokat. Dr. Szalay ur nagyon helyesen mutat rá arrra a veszélyre, mehy a magyar bélyegkereskedelmet fenyegeti, ha a budapesti és magyarországi hamisító „gyárosok“ garázdálkodának véget nem vetnek, mely mai stádiumban annál is inkább vakmerő, mert jelenleg még büntetőjogilag sem torolható meg. Szükségesnek tartom azonban leszögezni, hogy a magyar bélyegkereskedők egyetemlegesen nem felelősek ezért a helyzetért, hisz épen a Magyar Bélyegkereskedök Egyesülete volt az, mely memorandummal fordult a kereskedelmi és igazságügy- miniszteuriumhoz a bélyeg hamisítások törvényszerű üldözését kérve (az 1897^ XXXVII. t. c. ugyanis csak a forgalomban levő bélyegek hamisítását veszi vétségnek, külföldi bélyegekre pedig ez a gyenge védelem is csak viszonossági esetben vonatkozik) Mint a „Magyar Bélyegében megjelent cikkből tudjuk illetékes helyen meghallgatásra is talált a kereskedők kérése és néhány hónappal ezelőtt már a törvénytervezeteket is megk apta a Kereskedők Egyesülete. A nagyjelentőségű törvénytervezetre legközelebb még visszatérünk, most csak azt említjük meg hogy az egyébként kitűnő és szigorú tervezet nem terjed ki a magyar bélyegeken megjelent felülnyomásos bélyegekre tehát ezek hamisítóit nem is bünteti. Amint a „Magyar Bélyeg“ írja la Magyar Bélyegkereskedők Egyesülete szakvéleményében részletesen megindokolva kérte ezen hiány pótlását, melynek teljesítése az egész magyar filatéliá- nak is eminens érdeke. A magunk részéről azt ajánljuk a Magyar Bélyegkereskedők Egyesületének, hogy a tervezet törvénnyé emelkedéséig is egy nyilatkozatban adják tudtul a külföldnek és a filatélistáink- nak, hogy konkrét panaszok esetében az egyesület, amennyiben hatásköréhez tartozik vagy módjában van, a legerélyesebben fellép a hamisítások ellen. Örvös János h í m i i i ittitiiii .m . iM.»’«7iliiinriH'iiiiiiinnnniinniinniB 10000 magyar filatelista harsogja: magyar szakirodolmat akarunkI 20000 magyar filatelista mániája: a mutatványszámkérés! 1000 magyar filatelista nincs, aki a magyar szaksajtó fenntartásához hozzájárulna!
