Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-10-01 / 10. szám
6. oldal PHILATELIA 11^12. szám ivek is forgalomba kerültek és nyomású — jugoszláv bélyegek- sokat közülük el is használtak bői is léteznek-e hasonló speci- bérmentesitésre. alitások, mindezideig nem tudjuk. Hogy az uj rajzu — londoni ------A magyar bélyegek vízjegyeiről Hogyan készül a vízj egy ? — A vizjegyek fekvési helyzeteiről.— A „gyári" vizjegy.Irta: Kölbig Ferenc miniszteri tanácsos (Bpest). Az uj vizjegyminta engedélyezése után a vizjegyes papír gyártásához szükséges és az engedélyezett vizjegy- tnintával ellátott, sűrű sodronyszövettel bevont tengelyes hengerből álló vizjegy- nyomókat (egoutteur) az államnyomda megrendelésére a papírgyár saját költségén késziti el. A vizjegynyomókat a gyártási időszakon kívül a központi állampénztár lemezraktárában zár alatt őrzik, a gyártási időszak alatt pedig a papírgyártást ellenőrző bizottság állandó felügyelete alatt vannak, aminthogy a vizjegyes papír gyártása — visszaélésnek elejét veendő — különben is mindig a legszigorúbb ellenőrzés mellett történik. A kigyártott vizjegyes papirost a központi állam- pénztár papirraktára kezeli, amely azt a szükséghez képest az államnyomdának szolgáltatja ki. A kiszolgáltatott papiros felhasználása is a legszigorúbb felvlgyázat és elszámolás mellett történik. Ugyanazon vizjegyminta használatának tartama alatt eddig csak három Ízben (1887., 1899. és 1909. években) kellett a vizjegynyomók sodronyszövését újakkal pótoltatni. Mig az 1909- ben készült sodronyszövések mindenben egyeznek az 1908. évi sodronyszövésekkel, az 1887 és 1899-ben készült sodronyszövések rajza az 1881., illetve 1898. évi eredeti sodronyszövésektől meglehetősen eltér, úgyhogy ezen két kiadásnál rajzbeli válfajokat kell megkülönböztetni. Mig rajzbell válfajok — a sodronyszövések egyes részeinek a hosszas használat folytán történt elgörbülósétől, esetleg letörésétől eltekintve — tulajdonképen csak ezen két kiadásnál fordulnak elő, annál több a válfaj, ha a vizjegy fekvését tekintjük. A vizjegyek fekvését illető válfajok két okra vezethetők vissza, amennyiben azok vagy a papirtekercs helytelen szétvágásának — a papírgyárnak — vagy pedig a papírnak a nyomógép alá történt helytelen beillezztésének — a nyomdának — tulajdoníthatók. A 2 m széles papirtekercs 4 levél- bélyeglvre lesz szétvágva. Előfordul azonban, hogy a gyártás közben a papirtekercs széle használhatatlanná válik, úgyhogy a szélessége nem futja például 4 levélbélyeglvre, de a használható szélesség nagyobb, mint 3 levélbélyegiv szélessége; ilyenkor a papírgyár a tekercset — ennek gazdaságos kihasználása céljából — három 49/57 cm Ív helyett három 57/43 cm nagyságú, esetleg keverten 49/57 és 57/49 cm nagyságú Ivekre vágja. Ennek folyományaként ezen iveken a vizjegy a rendestől eltérő, vagyis álló helyett fekvő, Illetve fekvő helyett álló helyzetben mutatkozik. Ilyen eltérő fekvésű vizjegyek csaknem valamennyi kiadásnál előfordulnak. A bélyeg kinyomatásánál az iv néha fordítva kerül a gépbe, úgyhogy a víz- jegy fején álló helyzetben látható. Ugyanez természetesen olyan iveknél is megtörténhetik, amelyeknél a papir szétvágása folytán már úgyis eltérő a vizjegy fekvése, minek folytán a viz- jegyeknél összesen 4 különféle fekvés fordulhat elő, u. m.: a) álló, b) fején álló (forditott), c) balra fekvő, d) jobbra fekvő. Előfordul azonban az Is, hogy a bélyeget az iv hátlapjára nyomták, a vizjegy ilyenkor a bélyeg képoldaláról nézve — bármilyen legyen Is különben a fekvése — tükörképet mutat. Ez 1913. évig valamennyi kiadásnál könnyen felismerhető arról, hogy a bélyeg képoldaláról a „kr“, betűi tükörképes sorrendben vannak, illetve, hogy a szent korona keresztje jobbra dől. Minthogy a fent felsorolt 4 féle fekvés mind tükörképes kelyzetben Is található, a vizjegyek végeredményben 8-féle eltérő helyzetben fordulhatnak elő. Az 1913. évben az állami nyomda egy folytatólagos és mindkét oldal felé teljesen azonos rajzu hullámvonalakból álló és az apostoli kettős keresztből kombinált vlzjegymlntát készit-
