Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)

1923-08-15 / 7. szám

Il. évf.

_____1923. aug. 15.—szept. 15._____7, szám

A magyar bélyegek papiroskülömbségéről.

Irta: Bíró Marcel.

A magyar bélyegek papírja 1871-től mai napig nem mindig egyenlő minőségű, sőt az is előfordul, hogy egyes emissiók.maguk is különféle minőségű papírra nyomattak Eltekintve a papír fehérségének, vastagsági méreteinek és szívósságának külömbségeitől, a következő különféle bélyegpapir- fajokat ösmerjük :

1. Durva, érdes ;

2. szináttörő, átlátszó, áttetsző;

3. kemény, merev, rideg;

4. lágy, hajlékony ;

5. szálas, «estes f

6. üvegpapir (Glaspapier)

7. pergamen papir

8. hártya- „

9. satinált (fényesre simított)

10. vergé (sávozott)

11. meliert (tarkázott)

12. bordázott (gerippt)

13. erősen látható vizjelü és

14. gyengén „ „ papir.

Hogy ezen sok válfaj fenti

meghatározását könnyebben érthetőbbé tegyem, szükségesnek látom, hogy a papírgyártás folyamatát pár szóval leirjam.

A magyar bélyegek papírja kizárólag len és kender vagy pamutrongyból készül. Ezen hulladékokat összevagdalják, lassan forgó üstben 4—lOatm. nyomás mellett 6 —12 óra hosszat mésztejben főzik és az igy kifőzött anyagot 1—2 napig hidegen száradni hagyják. Száradás után addig öblítik és foszlatják, amig „félpép“-pé válik. A félpépet kénsavval keveset ldormésszel vagy más fehérítő anyaggal U—V2 óráig fehérítik és az igy fehérített pépet valamely alkalmas anyaggal (rendszerint al- kénsavas nátronnal) közönyösitik. Az igy előkészített félpép a finomító • foszlatóba kerül, hol „egész pép“-pé foszlalják. Ebből az anyagból már lehetne papirost gyártani, de az a benne lévő rostok különféle szine folytán kevert szinü, azonfelül vizfelszivó és lágy volna, miért is fehérfestő és keményítő (enyv, cellulose) anyaggal, illetőleg

Ezen számunk 8 oldal. — Ára „ajándékszelvénnyel“ együtt 3 Ké Lapunk következő száma szept. végén jelenik meg.