Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)
1923-05-15 / 4. szám
4. szám PHILATELIA 17. oldal első sorozat 3 Márkás mennyisége 175 ezer darab. A „Der Banater Philatelist“ (Temesvár) kettős száma a megszokott változatos tartalommal jelent meg. A „Donaupost“ (Pozsony) áprilisi számában Dr Kőhegyi az „osztrák-magyar tábori posta néma befűzéseiről ir“. A nagyérdekességü áttekintő cikkhez azonban addig is mig újabb adatokkal részletesen foglalkozunk ezzel a témával, e helyen is megjegyezni kívánjuk, hogy a néma befűzések a civil postáknak produktumai és nem az osztrákmagyar tábori postának. A Délvidék annak idején felvonulási terület volt, a civil posták azonban egyetlen napig sem voltak militarizálva, ezek a néma- betüzésekröl intézkedő rendeleteiket is felettes postaigazgatóságaiktól kapták. A „Donaupost“ ezen számát több kitűnő irás egész ti még ki. A „Bélyeggyűjtők Tudósítója“ (Bécs) áprilisi számában Márkus Pál az osztrák 7l/2 koronás portos provizóriumról ir érdekesen. Libellus tollából a levélbélyegekről közöl még cikket a lap. A „Sammler Woche“ (München) áprilisi száma komoly, érdekes és változatos tartalommal jelent meg Az ismert nevű magyar filatelistától Dr. Tóth Ferenctől is találunk cikket ebben a számban. A „Madrid Filatéiico“ (Madrid) márciusi száma a Galvez katalógus pótlását hozza, melyben a Petőfi sorozat is fel van már véve mind az öt érték képének közlésével, □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a 1874/81. évi vágott szélű magyar bélyegek. A speciális gyűjtés minden ország bélyegeinél igen hálás és változatos, a magyar különlegességek között azonban egyenesen szenzációsan érdekes darabokat is bőven találhatunk. Az utolsó évtized alatt előbukkant különlegességek egyrésze ugyan kétségtelenül gyűjtői buzgolkodások ered- ményeképen született, nem kevés speciális ritkaságnál azonban csupán a felfedezés származik a fi- latelistáktól. A fekvőkeresztes tu- rulos és állókeresztes portósbélye- gekről aránylag csak nagysokára értesültek a gyűjtők, mikor néhány értéket már jóformán meg sem lehetett szerezni. Ilyen a helyzet az 50 filléres színében megjelent 35 filléres bélyeggel és a sárga 3 filléressel is Most azonban néhány eddig keveset tárgyalt speciálitásunkról szeretnék egyet mást megírni. Az 1874/81-es magyar vágott szélű bélyegekről van szó, melyekről a katalógusok nem tesznek említést s amelyekről a szaksajtó sem igen irt eddig. Annál különösebb ez a körülmény, mert néhány magyar specialis gyűjteményben is előfordul egy-egy darab vágott szélű ily bélyeg. így a Hlatky-Schlichter Gyula gyűjteményében egy olyan darab vágott szélű 1874-es 5 kraj- cáros is látható amellyel a másik bélyeg egyrésze is összefügg, természetesen perforálatlanul. De itt is bemutatunk egy vágott szélű 1874-es 5 krajcárost, amely 1876- ban Nagyváradon lett használva. A jobb oldali szegélye oly széles, hogy kizárja a feltevést is, miszerint egy perforált bélyeg lett volna átalakítva, nem is említve azt, hogy 1876-ban, tehát 56 évvel ezelőtt nem igen akadt még bélyeggyűjtő — ha volt bélyeggyűjtő akkor — Magyarországon, ki a későbbi kor számára ily ravasz speciálitást gyártott volna. Az itt bemutatott
