Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)

1923-10-15 / 8. szám

8. szám

PHILATELIA

13. oldal

pl. Ausztria 1918. évi Flugpost- bélyegei (Nr. 204-205), vagy Németország 1920-as kiadású három darab felülnyomásos márka- értékü bélyege (Nr. 117-119) stb. Ide sorolhatjuk azt az esetet is, amikor egy felülnyomással már ellátott bélyegsor ezen alakjában nem, hanem csak egy második felülnyomással ellátva kerül forgalomba. Ilyenek pl. a magyar buza- kalászosporto-bélyegek(Nr. 57-62), amelyek az első felülnyomással (Magyar Tanácsköztársaság) nem kerültek forgalomba, hanem újra, másodszor is felülnyomattak.

3) Ezen esetek variációja az is, amikor frankóbélyegekből felülnyomás utján portóbélyegek (Pl. Ausztria 1917. évi portóbélyegei, Nr. 60-63, vagy a magyar 1922. évi portóbélyegek: 100 fill., 500 fill., 2 K, 3 K, 9 K, 12 K a 10 f., 15 f., 60 f-es levélbélyegen), vagy amikor levélbélyegekből ujságbélyegek készülnek (például Törökország 1876-os kiadású 10 párás bélyegéből, Nr. 30. és 36.) stb.

4) Egyszerűbb eset valamely évforduló, jubileum jelzése felülnyomás utján a levél- (esetleg hivatalos- vagy portó-) bélyegen. Pl. Montenegrónak a könyvnyomtatás meghonosodásának 400 éves jubileuma alkalmából kibocsátott 1893-as kiadású bélyegei.

5) Az ország belpolitikai változásának jelzése: az uralkodóház, a kormányforma változá sát a bélyegekre törtért felülnyomás alkalmazása hirdeti kifelé. Ilyenek nálunk a „KÖZTÁRSASÁG“ fe- lülnyomásu bélyegek. Egyes országokban (pl. Portugáliában) ez különösen gyakori.

6) Háborús termékek a hadi- segélybélyegek: a bélyeg névértékén felül hadsegitő célokra szedett többlett-dijnak, esetleg e dij rendeltetésének (Vörös Kereszt,

özvegyek és árvák, hadi rokkantak stb.) feltüntetésével.

7) A háború teremtette külpolitikai változásokat hirdetik: a) amikor a hóditó hatalom a megszállt ország bélyegeit saját felségjeleivel és saját pénzrendszere értékéivel nyomja felül (pl. a román, cseh, megszállás Magyarországon, Németország a román hadisegély- bélyegekre, Lengyelország az ott talált német és osztrák megFeldpost- bélyegekre, Jugoszlávia a Horvátországban talált magyar és a Boszniában talált bosnyák bélyegekre, Olaszország az osztrák, Franciaország a török bélyegekre stb.) b) Gyakoribb eset azonban az, amikor a megszálló hatalom a saját bélyegeit használja a megszállt területen, annak nevével és esetleg pénzrendszerének értékeivel felülnyomva. így tett pl. Németország Belgiumban, Oroszországban (Postgebiet Ob. Ost, Russisch. Polen, Gen. Gouw. Warschau), Romániában, vagy az osztrákmagyar tábori .posta Szerbiában, Olaszországban, Montenegróban, Romániában, Franciaország a megszállt német és török területen sib.

Ezen bélyegek előzői voltak a 80-as évektől kezdve az európai nagyhatalmaknak levantei meg keletázsiai postahivatalaiban használt postabélyegei, melyeket szintén az illető ország bélyegeinek a török, illetve francia (Chinában az északamerikai) pénzrendszer értékeinek felülnyomásával (sokszor a használati terület neve nélkül) készítettek.

Végül ide tartozik még azon eset is, amikor az elszakadt, önállóvá lett részek egy ideig az anyaország bélyegeit használják felülnyomás alkalmazásával. Ilyenek pl. Danzig, Észtország (Nr. 13-25). Írország, Fiume, Lengyelország (Nr. 1-19) első bélyegei.